Szakértőket kérdeztek meg arról, hogy miért nem alusszák át az éjszakát a csecsemők. Az okoknak több köze van az evolúciós biológiához, mint gondolnánk. Fotó: "Hogy haladtok? Átalussza már végre az éjszakákat? " Ezek a kérdések ismerősen csengenek a kisgyermekes szülők számára. A "normális" éjszakai alvás a kisgyermekek esetében az egyik kulcskérédés. Gwyneth Paltrow kislánya állítólag hat hetes korától kezdve végigaludta az éjszakákat, de a legtöbb család számára ez távoli álomnak tűnik. Mi az oka, hogy a kisbabák nem alusszák át az éjszakát?. Talán ezért ez az online fórumok egyik leggyakoribb témája, és már egész kiadói ágazat létezik azon az elképzelésen alapulva, hogy megfelelő szoktatással a csecsemők többet és hosszabban is tudnak aludni. Alább két vezető szakértő gondolatai, miért ébrednek fel a csecsemők az éjszaka folyamán - és hogy tulajdonképpen ez jó dolog is lehet... 1. Miért ébrednek fel éjjel a babák? Mert kell, hogy így működjenek? Peter Fleming, a Bristoli Egyetem csecsemő-egészségügy és fejlődéslélektan professzora szerint az az elképzelés, hogy a csecsemőknek egész éjjel aludniuk kell, egy 20. századi idea.
Így például felébredünk, ha kamaszgyerekünk hazajön az első hajnalig tartó bulijából, de (témánknál maradva) felébredünk akkor is, ha újszülött kisbabánk sírni kezd és enni kér. Sok apró neszre, pl. a párunk szuszogására viszont nem ébredünk fel (kivéve, ha őrjítően horkol, de egy másik téma lenne). Miért sír fel a baba az éjszaka közepén? - Napidoktor. Muszáj is, hogy az agyunk figyelmen kívül hagyjon sok apró ingert, különben soha nem tudnánk kialudni magunkat. Az éjjeli ébredés fontos A kisbabának viszont éppen az az érdeke, hogy érzékeny legyen az ingerekre, legelsősorban is az éhség jelzéseire. Még túl pici a gyomra ahhoz, hogy annyi táplálékot vegyen magához, amivel kihúzza reggelig, ellentétben velünk, akik jól be tudunk lakmározni vacsorára. Az is érdeke, hogy kisebb fájdalmakat, tele levő orrot, fogfájást, lecsúszott takarót és egyéb más nyűgöket a gondozójának azonnal tudjon jelezni, hiszen ha nem így lenne, nem nagyon maradt volna életben az evolúciós környezetben. És végül az is elemi érdeke, hogy az ilyen apró, rövid ébredésekkor megbizonyosodjon arról, hogy biztonságban van – ami számára elsősorban a gondozó jelenlétét, az ő elérhetőségét jelenti.
A babák hőháztartása még instabil, immunrendszerük, emésztésük is kialakulóban van, így ha baj van, a gyorsaság – hogy észleljük a problémát és cselekedjünk- tényleg életet ment. Az alvás érése Az első három hónapban a csecsemők napi 14-18 órát, egyszerre maximum 4 órát alszanak. Ilyenkor napközben aluszékonyabbak lehetnek, mert így védekeznek a sok inger ellen, ami nappal érné őket, éjszaka viszont eleve kevesebb az inger, s ezzel a mennyiséggel éretlen idegrendszerük is képes megbirkózni. Három és hat hónapos kor között a legtöbb kisbaba nyugodtabb, napközben hosszabb időszakokat tölt éberen, és éjjel akár öt-hat órát is alhat egyfolytában. Háromtól hat hónapos korig újra számíthatunk éjszakai ébredésekre, de a baba egyre könnyebben tud visszaaludni. Ezt hívják az alvás érésének. 3-5 éves korra kialakul az alvás-ébrenlét ún. Éjjel ébred a baba - az éjszaka átalvása - szulocsecsemo.hu. diurnális mintázata, vagyis az alvás egyre inkább egy nagyobb tömbben jelentkezik éjszaka, időtartama pedig 10-12 órára csökken. Fejlődési ugrás miatti ébredések Teljesen természetes, hogy bizonyos időszakokban "visszaesnek" a babák, vagyis ismét rövidebb alvási ciklusaik vannak, gyakrabban ébrednek éjszaka.
A liszt, a víz és a levegő mindenhol más és más, ezért a különböző háztartásokban és pékségekben készített kovász egyedi és eltérő ízvilágot kölcsönöz a kenyérnek. Miért jó a kovász? A kovász a természet ajándékaiból, 100%-ban természetes összetevőkből létrejött élő organizmus. A kovászban megtalálható gombák és baktériumok hatása nagyon jótékony és egészséges. A Kovász - Szabi a pék. Könnyen emészthetővé teszi, emellett különleges ízt kölcsönöz bármelyik péksüteménynek. A másik csodás előnye, hogy hosszú érlelési ideje alatt számtalan különböző élesztőgomba és baktérium szaporodik benne, szemben az élesztővel, amelyben jellemzően egyszerre csak egyféle élesztőgomba található meg. Ahhoz, hogy a kovász kifejthesse jótékony hatásait, érdemes a tésztát hosszú ideig pihentetni. A kovászos kenyerek íze jellegzetes, belsejük sűrűbb, ráadásul természetes módon hosszabban elállnak adalékok és tartósítószerek nélkül is. Mi az élesztő? Az élesztő alatt az élesztőgombák egy csoportját értjük, melyek közül a Saccharomyces cerevisiae a legelterjedtebb.
Nincs semmilyen természetes konzerválás vagy fitosav lebontás, mint a kovászolásnál. Az élesztő csak omlóssá teszi a tésztát. Ezért az élesztős kenyérbe különféle adalékanyagokat és tartósítószereket tesznek, hogy a kenyér a boltokban és aztán otthonunkban is tovább friss maradjon. A kelt tésztás termékek evésének eredménye végül sajnos a gyomorégés, felfúvódás, rossz emésztés, bőrproblémák és végül a gluténallergia, " teszi hozzá Žúreková Štefková. Alacsonyabb glikémiás index Ha fogyni szeretnénk, a kovászolással ez is lehetséges. Fontos azonban tudnunk, hogy a kalóriák szempontjából a kovászos és az élesztős termékek egy szinten vannak. A különbséget csak az alacsonyabb glikémiás index jelenti. Ösztönözz másokat is környezeti és társadalmi felelősségvállalásra!. Ez abban nyilvánul meg, hogy hamarább jóllakunk, a jóllakottságot tovább érezzük és az éhség fokozatosan következik be, az ízeket pedig jobban érzékeljük. A fogyás előfeltétele az, hogy nem eszünk túlzott mértékben kenyeret és pékárut, így a finomságok megtagadása és éhségérzet nélkül is fogyhatunk, " mondja portálunknak Žúreková Štefková.
A kovász nem más, mint egy erjesztett tészta, mely liszt és víz elegyéből áll össze és szabad levegőn erjedésnek indul. Az erjedést mikroorganizmusok, élesztőgombák és tejsavtermelő baktériumok segítik. A kovásszal oltják be a kenyértésztát, mely ízletesebb, tartósabb és tömörebb lesz. Fotó: freedigitalphotos Tejsavbaktériumok szerepe Tejsavbaktérium kultúrát tartalmaz a kovász, mely a tejcukrot és az egyéb cukrokat tejsavvá alakítja, ezzel savas környezetet biztosít, melyben a káros baktériumok nem képesek szaporodni, segítve ezzel a hasznos tápanyagok felszívódását. (Ezzel a folyamattal savanyítják az ételeket is. ) A tejsavbaktériumok szorosan élnek együtt az élesztőkkel, melyeknek szaporodásához meleg és elegendő tápanyag (cukor) szükséges. A jellegzetes savanykás ízt az ecetsav okozza, melyet a tejsavbaktériumok termelnek. Az élesztők, tevékenységük során a kenyérbél, bélzet lazításához járulnak hozzá, ez a működésük során felszabadult CO₂ felszabadulásával van összefüggésben. Szárított kovász A szárított kovásznál vízzel újraélesztik a kultúrát (liszthez keverve).
A Civil Kollégium Alapítvány és a Kovász Közösség együttműködésében létrejött környezetvédelmi workshopsorozat eszközöket ad a kezedbe ahhoz, hogy társakat gyűjtve magad köré, lelki alapon inspiráld a gyülekezeted környezeti és társadalmi felelősségvállalásra. A workshopok vezetői: Gonda Bence, Neulinger Ágnes, Ónodi-Szabó Vera, Tarcsay Tibor Fotó: Facebook Időpont: július 8., 17. 30–19. 30 és július 9., 09. 00–16. 00 Helyszín: Újpalotai Református Egyházközség (Budapest, Száraznád u. 2., 1156) A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat! Feliratkozom a hírlevélre Ezek is érdekelhetnek ›