A Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyőt már a 13. században is említik, azonban csak a 18. században vált búcsújáró hellyé, épp egy 13. századi ereklyének köszönhetően. A Máriabesnyői kegytemplom 2008-ban megkapta a kis bazilika (basilica minor) rangot, ezzel is elismerve a templom jelentőségét. Máriabesnyőt 1249-ben említi először oklevél. A 15 éves háború után lett pusztává (Besnyő-puszta), a 18. század óta búcsújáró és zarándok hely. Máriabesnyői kegytemplom Mint annyi minden a környéken, a kegytemplom építése (1762 -1769) is a földbirtokos Grassalkovich Antal és felesége nevéhez köthető. A gróf elhatározta, hogy birtokán a loreto-i Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet. Az építkezés helyén még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. Bcs kapucinus templom . A kápolna alapozásakor találtak egy Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló 13. századi szobrocskát, aminek ekkor még nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget. Ezért az eredeti terveihez ragaszkodva a gróf stájer kapucinus atyákkal az olaszországi Loreto-ból egy Szűz Mária-szobrot hozatott 1759-ben.
A rendházak állami tulajdonba kerültek, a kapucinus kolostorban plébániahivatal működött. Az épület többi részét az Agrártudományi Egyetem, 1955-től 1988-ig a Török Ignác Gimnázium használta, illetve 1975-től óvónőket is képeztek. Az épületek 1989 augusztusában kerültek vissza egyházi tulajdonba, ekkor ismét felújították őket. A templom mellett látható a kapucinusok keresztje, Jézus keresztre feszítésének jelképeivel. Bécs kapucinus templom budapest. A templom melletti udvaron Ludvig Krausz által 1934-ben készített Szent Konrád szobor áll. Itt van a Grassalkovich család temetkezési helye, kriptája. A kolostor mögötti temetőben nyugszik dr. gróf Széki Teleki Pál (1871-1941), miniszterelnök, földrajztudás, aki máig tisztázatlan körülmények közt lett öngyilkos.
A császári sírbolt a kapucinus templom alatt található és az egykori osztrák uralkodóház tagjai, a Habsburgok számára készült. A sírboltba 1633 óta temetnek. 149 Habsburg, köztük 12 császár, valamint 19 császárnő és királynő lelt itt végső nyugalomra. Mária Terézia és férje, I. Lotharingiai Ferenc díszes kett ő s szarkof á gja Balthasar Ferdinand Molls munkája. Erős kontrasztot mutat ezzel szemben a császárnő fia, II. József egyszerű koporsója. I. Ferenc J ó zsef (1916) volt az utolsó császár, akit itt temettek el. Erzs é bet cs á sz á rn é és Rudolf koronaherceg szarkofágja is a sírboltban található, amelynek a kapucinusok viselik gondját. A Habsburgok szívét 1654-től 1878-ig az Ágostonrendi templom szívkriptájában helyezték végső nyugalomba. Bécs Kapucinus Templom, Bcs Kapucinus Templom. Mind a mai napig zajlanak temetések a császári sírboltban. 1989-ben Zitát, az utolsó osztrák császárnét temették ide. 2011. július 16-án pedig legidősebb fiát, az egykori koronaherceget és európai politikust, Habsburg Ott ó t, feleségével, Regina asszonnyal, helyezték itt örök nyugalomba.
a nemzeti parknál alacsonyabb szintű védett terület A tájvédelmi körzet természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény [1] szerint "az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése". A tájvédelmi körzet létesítése az erre felhatalmazott állami szerv hatáskörébe tartozik, a rendszerváltás óta a természetvédelmi feladatokért felelős miniszter rendeletével történik. 2003. évi LI. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. A tájvédelmi körzetek természetvédelmi kezelője minden esetben a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság. Az első tájvédelmi körzet a Tihanyi-félsziget volt 1952-ben, és 2015-ig összesen 64 létesült belőlük. Mivel azonban közülük 25 beolvadt valamely nemzeti parkba, illetve egy esetben egy másik tájvédelmi körzetbe, ezért a számuk 2016 elején 39 volt. A Természetvédelmi Világszövetség osztályozása szerint a tájvédelmi körzetek az V. (védett táj) kategóriába tartoznak.
102-105. A természet védelméről szóló 1996. törvény MSZ 20381:2009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése
"... "A természetes és természetközeli állapotú vizes élõhelyen, a természeti értékek, fenntartásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Ex lege védettség – Wikipédia. "... "Nyílt (fedetlen) karsztos kõzetbõl álló felszínen tilos a karsztos kõzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. "... "E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelõ, szikes tó, kunhalom, földvár. E... védett természeti területek országos jelentõségûnek minõsülnek.
(A létesítés és a megszűnés éve a hivatalos döntés közzétételének az időpontjára vonatkozik, a tényleges működés egyes esetekben a következő évben kezdődött vagy fejeződött be. )