Farkas István, az első világháború utáni magyar modernizmus egyik legeredetibb alkotója, kivételes életművet hagyott hátra, amely semmiféle stíluskategóriába sem illeszthető be. A magyar és a francia műkritika egyaránt koruk jelentős művészének tekintette, akinek látásmódja, képi világa, technikai igényessége, felkészültsége, kísérletező kedve kimagasló volt a kortársai között. A Magyar Nemzeti Galéria mindeddig példátlan gazdagságban mutatja be Farkas István életművét. Az eddigi kiállításokon a nagyközönség mintegy 80 képnél nem láthatott többet, most 170 alkotással találkozhatunk, közöttük Farkas mestereinek a munkáival is. Mednyánszky László, Gulácsy Lajos és a külföldi kortársak: James Ensor, Edvard Munch, Léon Spilliaert néhány műve tágabb összefüggésben segít megérteni Farkas művészetét. Az első szekció Farkas István korai, még Mednyánszky László melletti tanulmányai során festett munkáit mutatja be, amelyeket a művész fiatalkori és az első világháború frontjain készült munkái követnek.
Külön szekció mutatja be Farkas István korai, még a Mednyánszky László melletti tanulmányai során festett munkáit. Az életmű idehaza legkevésbé ismert része a művész 1924 és 1932 közötti párizsi éveinek anyaga. Ezen évek alkotásainak jó részét hazai, európai és amerikai magángyűjteményekből kölcsönözték. A kiállítás elején külön szekcióban a művész fiatalkori munkái állnak. A családtagokról készült portrékat bemutató szakasz után lépünk a kiállítás leglátványosabb részébe, a művész párizsi korszakát bemutató szekcióba. Itt a festmények, könyvek, grafikák mellett korabeli filmhíradók és a Farkasról megjelent újságcikkek nagyméretű fotói teszik átélhetővé azt a miliőt, amelyben Farkas István Párizs egyik nagyra értékelt művésze lett. Egy újabb szekcióban kapnak helyet azok az alkotások, amelyek a Farkasra különösen jellemző témák és motívumok körét mutatják be. A fehér kerti szék, a magányosan álló ház, a kétalakos kompozíciók a legjellemzőbb motívumai ennek a világnak. Egy újabb szekció Farkas István 1936-os Ernst-múzeumbeli kiállításának egy feltűnő részét próbálja rekonstruálni.
Mednyánszky László mellett tanulta meg az alapokat, majd Párizsban fejlesztette tökélyre művészetét. A kiállítás 170 képe között helyet kapott néhány Farkas mestereitől (Mednyánszky László, Gulácsy Lajos) és kortársaitól (James Ensor, Edvard Munch, Léon Spilliaert) is. Farkas István a fény festője volt. Ahogy az ikonok szentjei árasztják magukból a fényt, ugyanúgy az ő képeinek központi alakjai is. Bár eleinte ő is olajfestékkel és vászonra festett, később, már érett korában (ami nagyjából 1929-re tehető) temperára váltott, és mindig fára alkotott. Képeihez reneszánsz technikákat használt, sőt általában reneszánsz festmények alapján szerkesztette meg a saját képeit. Teátrális jeleneteket vitt a vászonra, akárcsak a reneszánsz alkotók. A megfoghatatlan, örökre szóló pillanatokat próbálta megragadni a képein. Farkas szigorúan véve egész élete során összesen körülbelül 15 évet töltött festéssel, amit egyes vélemények szerint ugyanúgy tanult meg, mint egy gyerek a beszédet. André Salmon francia író, költő és műkritikus írta róla, hogy hihetetlen, már-már ösztönös képessége volt arra, hogy az álmokat a valóság leguniverzálisabb, legkézzelfoghatóbb jeleivel juttassa kifejezésre.
S. NAGY Katalin, Farkas István, Budapest, Képzőművészeti Alap, 1979. KERNÁCS Gabriella, Farkas István, Budapest, Corvina, 1980. S. NAGY Katalin, Farkas István, (Arthis-sorozat, 2), Budapest, Arthis Alapítvány, 1994. Istvan Farkas 1887-1944. A Survey, (kiállítás: New York, Janos Gat Gallery, 1999-2000), szerk. Janos GAT, New York, Janos Gat, 1999. Önnek is van Farkas István képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy online értékesítjük. Kapcsolódó könyvek
Sonkát pácolni jó dolog! Egyrészt remek hagyomány, másrészt fantasztikus csemegét tudunk készíteni! Ha kísérletező kedvűek vagyunk a kreativitásunkat is kiélhetjük, mert ugyan a sonkapác mindig hasonló, még is sokféle változatát tudjuk elkészíteni, és bátran változtathatjuk az arányokat ízlésünktől függően! Most a Húsvét közeledtével szeretnénk két sonka páclé változatot bemutatni. Mert ugye egyetértünk, hogy a sonka igazán csak akkor finom, ha szakértelemmel és hagyományosan pácolt, füstölt, érlelt, és persze tényleg sonkából készül! A kínálatunkba is csak ilyet kínálunk! A húsvéti sonka főzése – hentes módra | Jó kaja. Mert nincs lehangolóbb az aromával és sós vízzel fecskendezett sonkának hazudott húsnál! Jaj mikor ehetjük már a húsvéti sonkát! Na, de lássuk a két páclét! Kedvcsinálónak pedig legyen itt egy sonka a kínálatunkból! Klasszikus sonkapác Országrészenként ugyan eltérő lehet, hogy mit tekintünk klasszikus sonkapácnak, de az alapja mindenhol hasonló. Amikor sonkát pácolunk 2 művelet követi egymást: Először sózzuk a sonkát, utána páclében több hétig áztatjuk.
1 óra (2 kg-os darab esetén) vagy 45-50 perc kisebb darabok esetén. Nyomásmentesítsük a kuktát, nyissuk ki a fedelet, és hagyjuk, hogy a sonka levében lehűljön. Ezt a finom nedvet a füstből NEM dobják el! Lehűlés után zsírtalanít (összegyűjtjük a sertészsírt a felszínről), és levesek készítésére használhatjuk. burgonya vagy babból. Sonkapác két verzióban, a fantasztikus Húsvéti sonka érdekében!. Általában műanyag palackokban mozgatom, és hűtőbe teszem, ahol 3-4 napig marad. Párolt sonka főzése (nyomás alatt)? Az alábbiakban bemutatom a sonka főzésének harmadik módszerét: gőzben, gyorsfőzőben! Vagyis nagyon kevés vízzel. Véleményem szerint ez a legjobb módszer, mert a sonka aromái nem oszlanak el a vízben, hanem koncentrálódnak benne, és végső törékenysége különleges. Egy darab füstölt sonkát használtam kb. 1 kg. Hogyan készítsünk házi krémes vajat krémhez - a régi recept Savori Urbane Diós habcsók lepedék süteményekhez és ízekhez Urban Flavors Egészséges házi készítésű kocsonyák BABA MAGAZIN Szülőknek és gyermekeknek Bolyhos és gyengéd palacsinta - a legegyszerűbb recept, amely nem hagyja cserben az Urban Flavourst Svéd büfé - ötletek ünnepi hideg ételekhez Urban Flavors
Hozzávalók a sonka sózásához: 80 dkg só (A só ideális esetben a tengeri só), 3-4 dkg cukor, két-három kávéskanál cukor, egy csipetnyi bors. Hozzávalók az áztatáshoz: kb. 3 dl víz, két három babérlevél, egy fej fokhagyma szükséges A pácolás menete A sót cukrot és borsot összekeverjük, bedörzsöljük vele a sonkát, majd 5-7 napig állni hagyjuk. Rendszeresen megforgatjuk, és ha valahol nem éri só a sonkát akkor kicsit még megsózzuk. Az egy hét letelte után 4-5 l vizet, a babérlevéllel és a fokhagymával együtt jól összefőzzük, majd hagyjuk kihűlni, végül kihűlt állapotban ráöntjük a sonkára! A páclében is egy hetet álljon a sonka. Ezután már csak egy hűvös jól szellőző kamrára van szükségünk, ahol felaggatva egy-két napig szárítjuk. Szártás után pedig már csak a füstölés van hátra, a jó húsvéti sonkához! Pácolás és füstölés után felvágva, pedig ilyen sonkát kapunk (Gondolhatod, hogy túl szép, hojy igaz legyen, de hidd el igazi a sonka! ) Ha a füstölt csülök főzése is érdekel, akkor itt találsz néhány egyszerű trükköt!
2-3 óra alatt érje el a forráspontot. Ez után, a lehető legkisebb lángon főzzed, hogy éppen csak forrjon egy, legfeljebb másfél óra hosszat. Mikor elzárod alatta a hőforrást, (ha villany, elég egy óra), a fedővel letakarva hagyod kihűlni. 3-4 óra múlva kiveheted a főző léből és hideg vízbe téve teljesen kihűtöd a sonkát, majd hűtőbe téve, megvárod, amíg teljesen megdermed. Így nem szárad ki, szépen szeletelhető lesz. Nem kell attól félni, hogy nyers marad! A főzőlevet felhasználhatod káposztához, bableveshez és még sorolhatnám. És a kiegészítés: a tarját egy hosszú késsel felszúrja és a szál házikolbásszal megtölti, majd így főzi meg.