Elhivatottan keresték az ország, a nemzet széthullásának okait és a túlélés, az újrakezdés, a felemelkedés lehetőségét. Az etnikailag mindig is sokszínű és története során soha sem egyvallású Magyarország a 16. század második felére a török hódítás és az ország három részre szakadása következtében politikailag szétesett. Ige idők kiállítás győrben. A török folyamatos és fenyegető jelenléte, az ebből fakadó együttműködési kényszer és a hatalmi vákuum együttesen szokatlan mértékű szólás- és vallásszabadsághoz vezetett, amelynek eredményeképpen a Kárpát-medence Európa felekezetileg egyik legszínesebb vidékévé vált. Régiói, vármegyéi között alig találunk olyat, amelyik teljesen egységes maradt volna. A 16. századi reformáció és a magyarországi felekezeti kultúra hosszú távú megmaradásának fontos feltétele az volt, hogy az ország sorsát jobbítani igyekvők felekezeti és politikai ellentéteik ellenére egymással vitatkoztak, felvállalva ezzel a többféleképpen felfogott haza érdekeinek eltérő eszközökkel elgondolt szolgálatát.
Ige-idők címmel nagyszabású kiállítás nyílik április 26-án a Magyar Nemzeti Múzeumban a reformáció 500. évfordulója alkalmából. A reformáció korában az emberek szerettek volna minél közelebb kerülni az Igéhez, keresték az üdvösséget. Ige idk kiallitas test. A téma ma is aktuális, ezért kapta az Ige-idők elnevezést a református és az evangélikus egyház, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású tárlata. A kiállítás egyik kurátora, Fogarasi Zsuzsa, a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója a Parókia portál érdeklődésére elmondta, hogy a szerdán megnyíló tárlat a reformáció máig ható jelentőségét mutatja be. – Ha visszatekintünk az 1934-es, első nagy országos református kiállításig, azt láthatjuk, hogy azok önreprezentáló tárlatok voltak. A mostani kiállítás reflexív, vagyis azt hivatott bemutatni, hogyan reagált a világ a reformációra. Magyarországon is futótűzként terjedt a reformáció, egymás után alakultak meg a gyülekezetek, pedig a török hódoltság időszakáról beszélünk. Nagyon izgalmas levéltári anyagokat kaptunk Gyöngyösről: olyan török levelek kerültek elő 1568-ból, amelyek arról szóltak, hogy a török szerette volna megbékíteni egymással a katolikusokat és a "luthereket", mert attól tartottak, hogy ha elmegy a lakosság egyik része a városból, nem marad, aki adót fizessen.
Mindezt több száz fénykép, ábra, térkép egészíti ki, amelyek nagyobb részét eddig még soha nem publikálták, sőt egy részük kifejezetten a kiadvány számára készült. A 36 szerző a tudományos élet kiválósága, mindegyikük témakörük elismert kutatója. A hazai tudományos műhelyek, egyházi és világi gyűjtemények, egyetemek, a kutatóintézetek munkatársain kívül a szerzők között üdvözölhetünk határon túli kutatókat: a Columbia, a Groningeni és az Eperjesi Egyetem, a Szlovák Nemzeti Galéria, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, valamint a brassói Szász Evangélikus Egyház tudományos munkatársait. Az Ige-Idők. A reformáció 500 éve a kiállítási katalógus első kötete, melyet újabb követ majd. A tanulmánykötet a szerzők felvételein kívül Karasz Lajos, Kardos Judit, Rosta József és Szőnyi István fotóit, továbbá Nagy Béla térképeit tartalmazza. Szerkesztői: Kiss Erika, Zászkaliczky Márton és Zászkaliczky Zsuzsanna, olvasószerkesztő: Székely Júlia, a szerkesztők munkatársa: Szvitek Róbert József. Magyar Múzeumok - Ige-idők - ingyenesen látogatható a Nemzeti Múzeum kiállítása. A könyvet tervezte: Polgárdi Ákos (SUBMACHINE), nyomdai munkák: Pauker Holding Kft.
Bemutatásuk magyarországi és határon túli múzeumok, gyűjtemények és egyházközségek példamutató összefogásával valósult meg. A kiállítás kurátorai: dr.
Ige-Idők. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása a Reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából. 500 esztendeje Luther fellépésével kezdődött a reformáció, amely gyökeresen megváltoztatta Európa arcát. A reformáció értékei az egyetemes kereszténység kincsei is, az egyetemes kereszténység öröksége pedig az egész emberiségé: a fél évezreddel ezelőtt elindult folyamatok máig hatnak életünk minden területén. A 15. századi Európa tele volt várakozással, félelemmel és reménnyel. Ige idk kiallitas news. A társadalmat és az egyházat megtizedelő nagy pestisjárvány, a gonosz evilági tobzódása új utakra indították a keresztyén közösség többségét. Az üdvösség keresése korábban nem látott új kegyességi formákat és társadalmi-lelki mozgalmakat indított el. Proféták jelentek meg, akik az idők végezetének közeledtét hirdették, megtérésre és a vallásos cselekedetek pénzbeli megváltását helytelenítve az egyház megtisztítására szólítottak fel. Luther tanai már az 1520-as években biztosan eljutottak Magyarországra kereskedők, német nemesek és humanisták közvetítésével, sőt a budai királyi udvarban is megjelentek.
Az Ige-Idők című kiállítás anyagát csaknem 100 intézmény gyűjteményéből válogatták össze a tárlat kurátorai. Szerepel a kiállításon többek között szerepel Huszár Gál reformátor, nyomdász, énekszerző egyetlen példányban fennmaradt énekeskönyve, az Esterházy-gyűjtemény darabjai, 17. Ige-Idők – Novemberig tekinthető meg a Nemzeti Múzeum reformációi emlékkiállítása. századi politikai röplapok, valamint az erdélyi fejedelmek portréi és más festmények is. Forrás: MTI,, Reformáció 2017
Nélküled a következő 10 évben sincsenek sztorik. Támogasd a munkánkat!
Az alszavazókörökben szavazatszedő albizottságok működnek. A választási eljárási törvény előírja, hogy ha az átjelentkezéssel kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja a kétezret, mindenképpen meg kell bontani a szavazóköri névjegyzéket. Amikor a helyi választási iroda vezetője dönt arról, hogy megosztja a szavazókör névjegyzékét, arról is határoznia kell, hogy azt hogyan osszák fel: a választópolgárok neve szerinti abc-sorrendben, vagy megyénként, és azon belül a választópolgárok neve szerinti abc-sorrendben. Vissza a kezdőlapra