Csevios Képtelenség 2013. március 18. 17:34 youtube vicces tudományos showder klub népdal ista fizika embed bödőcs tibor Oszd meg a Facebookon! Megosztás! Küldd e-mailben! 46 12 Kövess minket a Facebookon is! Showder Klub. Nyepe 2013. 17:39 1 elemroggyantak... 0 csigi 2013. 18:03 2 Bödöcs nagy arc 2 Hollowdrums 2013. 21:12 3 A legnagyobb!!! zsolatori 2013. 23:58 4 kedvencem A hozzászóláshoz be kell jelentkezned. Belépés, vagy ingyenes regisztráció! Minigun csipeszből 5746 49 A DNS-től az evolúcióig - csak egyszerűen (5. rész) 387 előző Kamy - Facebook következő A leszállás
B. : Hát, én mindig ilyen voltam. De egyébként sok barátom van, stand upos meg nem stand upos, a műsornak is jót tesz, ha sokféle emberrel beszélgetek, vívok velük SMS-háborúkat, néha hajnalban, amit általában megbánok. De nem vagyok se egy barlangba menekülő, se egy elefántcsonttoronyba vonuló remete. Korábbi interjúnkban azt mondta, simán el tudja képzelni, hogy más műfajban is kipróbálja magát. B. : Most épp egy irodalmi paródiakötetre készülök, február végéig kell leadnom. Cserna-Szabó András a szerkesztője. Boedoecs tibor shoulder klub tv. Ő és Szálinger Balázs bujtogattak, hogy írjak ilyeneket. Ehhez sokat olvasok, jelenleg Ottlik-paródiát írok, ez tölti ki most az időm nagy részét, nagy és izgalmas kaland. Akkor most nem tart több hónapos szünetet, mint az előző műsorai után? B. : Most eléggé leköt az írás, aztán februárban szeretnék egy új önálló esttel is jelentkezni, ha a mostani után nem végeznek ki. De nem fognak, hiszen tudjuk, hogy úgy működik a mostani rendszer, hogy hagynak szelepeket, és kis körben, nem túl nagy lefedettséggel bármit lehet, még a rendszert szidni is.
Felméri Péter, a legviccesebb informatikus, aki megjárta Amerikát, hogy a harlemi metróban bolyongjon. Egy igazi humorpiramis, imbolygó-testű római futballgladiátor - Rekop György. És ne feledkezzünk meg Tóth Eduról, aki képtelen egy pillanatra is megnyugodni, folyamatosan kikotyogja a mozifilmek végét, és még mindig nem zavarja, ha a metrón beleolvasnak az újságjába. Valamint az egyetlen szomszéd néni, aki két főből áll, de mégsem skizofrén, az erdélyi Szomszédnéni Produkciós Iroda: Tóth Szabolcs és Bálint Ferenc. Showder Klub Tagok. Évadok: Stáblista: július 7. - csütörtök július 14. - csütörtök
1:29 showder klub Olyan felhőtlen boldogság lett úrrá a humoristán, miután megtudta, hogy a hasában lévő babával minden rendben, hogy alsóneműjét egyszerűen a rendelőben felejtette. Szerencsére az ápoló még időben észrevette, és Marcsi kezébe adta, aki végül a zsebébe rakta. Legalábbis oda szerette volna…
Ez a Blog Showder Klub rajongók számára volt létrehozva, itt korlátlanul nézheted kedvenc részeid bár mikor, söt további videókat itt találsz a fellépőkről. Lájkold kedvenceidet és Szavazz, a blogon egy Chat szobát is találsz ahol cseveghetsz, ha neked is tetszik a blog lájkold és oszd meg az ismerőseiddel...
A Feldobott kő Cannes-ban Újabb magyar filmklasszikus került be a cannes-i filmfesztivál válogatásába. Idén Sára Sándor filmrendező, operatőr, néhai nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja, egykori elnökségi tagja Feldobott kő című filmje került be a Cannes Classics programba, melynek digitális felújítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Korábban Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem, Bacsó Péter A tanú című alkotásai mellett szintén szerepelt a Cannes Classics programban Fábri Zoltán Körhinta című műve, melynek felújítását a Magyar Művészeti Akadémia szintén támogatta. "Mindegyik, a cannes-i filmfesztiválra kiküldött film egy-egy felénk dobott kő. A szóban forgó kis kavics nem más, mint Sára Sándor Feldobott kő című filmje, egy remekül fényképezett, fegyelmezett szerkezetű fikciós dokumentumfilm, amely eltökélt, mint a filmben a szabad ég alatti vetítésén részt vevő szereplők. A film által felvetett politikai kérdések, és az általa közvetített intenzív, közös filmművészeti élmény sarkalltak minket arra, hogy a Cannes Classics szekcióba beválogassuk a múlt e kovakövét, amely bár távoli, mégis oly közelinek hat, mint egy zsebre tett kavics" – mondta Gérald Duchaussoy-t, a Cannes Classics program igazgatója annak kapcsán, hogy a Feldobott kő 52 év után tér vissza Cannes-ba, ahol 1968-ban a versenyprogramban szerepelt.
53 MAGYAR FILM - A Magyar Művészeti Akadémia filmklubja Hétfőnként, 18:00 / Fábri terem Melyek a huszadik század legmaradandóbb, legemlékezetesebb magyar nagyjátékfilmjei? Sára Sándor, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja erre a kérdésre kereste a választ, amikor megszavaztatta tagságát a számukra legértékesebb filmekről. A válogatásban félszáz mű kapott helyet, melyeket filmszínházunk tematikus blokkokban, heti rendszerességgel tűz műsorra 2012 novembere óta. A vetítéseket szakmai, alkotói beszélgetés kíséri. Jegyárak: Helyár: 600 Ft. A bérlet ára 3600 Ft. Hetedik bérlet: Magántörténelem A programfüzet letöltéséhez kattintson a képre! (PDF) A filmklub a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg.
Sára Sándor a korszak egyik legbátrabb képalkotója (lásd még a Sodrásban, Apa, Tízezer nap, Szindbád című filmeket). Az egyes képek olyan pontosan komponáltak, hogy a filmből kiragadva akár önálló fotográfiaként is szemlélhetők. (Nem meglepő, hiszen Sára Sándor fotográfusnak is jelentős. ) És megjelenik benne az újfajta kép-történet is, amikor nem a párbeszédek vagy a drámai jelenetek, hanem a képek sajátos belső rendszere vezet bennünket tovább. Sára szakít a klisékkel. Ha úgy érzi, erre van szükség, fejre állítja a képet - a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Erőteljes, megrendítő világ. A dolgok mélyen belülről fakadó szemlélete.
– mondta a film kiválasztásáról Gérald Duchaussoy, a Cannes Classics program-igazgatója. 2018-12-17 05:32:07 dittike (5) #4 Szinte félelmetes ahogy a társadalmi integrációt/dezintegrációt ecseteli a film és teszi ezt egy olyan kemény világban ahol mint egy népmesei hősnek a főszereplőnek ki kell állnia ennek a világnak a próbatételeit hogy aztán fel tudja munkája során dolgozni tapasztalatból szerzett tőkéjét ami szellemi, morális és erkölcsi kérdéseket feszeget. Nagyon jó, micsoda képek, arcok! 2014-11-24 01:35:09 Ugor #2 Csodálatos képeket őriz a film, évtizedekkel ezelőtt láttam, és megmaradtak, visszaköszöntek, nem is egy. A fekete és a szürke (fehér) ló összekötve vágtat... a nyárfa ledől a parton, amíg a folyón eveznek az csónakokban, a lenyírt cigányok szeme... A végére valahogy a rendezés is helyreállt, ami az elején recsegett-ropogott. A színészi játék is sivár helyenként. De a hatalmi erőszak és gonoszság örök példa. Nem felejthető. A hatvanas évek olvadásában a magyar filmművészet óvatosan bár, de megkezdte a nagy léptékü társadalmi kérdések vizsgálatát.
Értékelés: 54 szavazatból Pásztor Balázs, egy falusi vasutas fia az '50-es évek elején filmrendezői szakra jelentkezik, de mivel apját bebörtönözték egy jelentéktelen szabálytalanság miatt, nem veszik fel a főiskolára. Földmérői állást vállal. Munkája során sok vidéket jár be, sokféle embert ismer meg. Ezek az ő "egyetemei". Barátságot köt a hazájából idemenekült görög partizán házaspárral, Iliásszal és Irinivel. Tiszteli az egyenes jellemű Iliászt, aki éppen meg nem alkuvó természete miatt sokszor összevész a főmérnökkel. Egy alföldi tanyaközpont kialakításán dolgoznak az erőszakos téeszesítés idején. A felbőszült tanyasiak úgy érzik, Iliász kétértelmű játékot űz velük. Balázs munkája során cigányokkal kerül össze, és szemtanúja lesz, hogy a hatalom milyen megalázóan bánik velük. Évek múlva, mint rendező, első filmjét a küzdelmes évek során megismert emberek emlékének szenteli. Stáblista:
A tanyasiak először nem fogadják lelkesen a tanyaközpont kiépítésének ötletét, de amikor Balázsék bemutatják, hogyan tervezik felosztani a földet, láthatóvá teszik, miként szolgálná az érdeküket, s így megbarátkoznak a gondolattal. Levetítik nekik az 1948-as Talpalatnyi föld című filmet is, mely egy, az 1930-as években játszódó paraszti dráma. A rendező gyakorlatilag párhuzamot állít a Horthy-korszak és a Rákosi-korszak között a vetített film által: a filmből többek között azt a részletet látjuk, amikor a csendőrök elhurcolják a házát elárverezni nem engedő Juhos Andrást; a vetítés utáni éjjel pedig a kommunista hatóság hurcolja el a környék férfilakosságát, hogy kicsikarják tőlük földjük átadását. A tanyasi asszonyok földdel dobálják meg Balázsékat, és elsősorban Iliaszt vádolják férjük eltűnéséért. Iliasz bemegy a városba, hogy kiderítse, mi történt, közben az asszonyokat két lovas rendőr rendre inti a tanyán. Az este visszatérő tanyasiak úgy értesülnek, hogy a görög férfi "lóval tapostatta az asszonyokat", s megölik a történteket tisztázni kívánó Iliaszt.