Az egy hektárra vetített átlagos szántó-ár tavaly 576 ezer forint volt országosan. A kiváló minőségű termőfölddel bíró dunántúli régiók esetében az átlagot meghaladó árfekvést a minőség, a művelési szerkezet (alacsonyabb szántó arány) mellett az állami földpályázatok itteni sűrűsége, a birtokszerkezet koncentrálódásának előrehaladottsága és végül – főként a Dunántúl esetében – a külföldi zsebszerződések árfelhúzó hatása okozza – mondták az FHB szakértői. A nyugat-dunántúli megyékben spekulatív földfelvásárlások már másfél évtizede tartanak. Eddig jobbára osztrák és német gazdák kötöttek különféle zsebszerződéseket. Tovább építik az M9-es autópályát. Jelentős területek vannak különféle társulások birtokában, amelyek tőkeerejüknél fogva beszállhatnak ipari és mezőgazdasági célokra is alkalmas földek megszerzését célzó akciókba. Egyelőre csak azt tudni, hogy az autóút a Sopron-Szombathely-Nagykanizsa-Szekszárd-Szeged vonalon haladna. A 2x2 sávos út hossza 320 kilométer lesz, leállósávot nem építenek. A várható forgalmat kell most megbecsülni egy vaskos szakvéleményben.
Nagyon valószínű, hogy az EU következő, 2014-ben kezdődő költségvetési ciklusa sem lesz adakozó a közútfejlesztések irányába. Jó hír a baranyaiaknak: Pécset is érinteni fogja az M9-es nyomvonala - mfor.hu. Így az országgyűlés elé került törvényjavaslat sem tekinthető építési tervnek, inkább kizárásos koncepciónak. Vagyis úgy kell érteni, hogy csak a térképen szereplő utak épülnek meg, ha lesz rájuk pénz. A törvényjavaslatról még nem szavazott a országgyűlés. Itt az ideje, hogy a megye országgyűlési képviselői latba vessék lobbiképességüket annak érdekében, hogy a számunkra legfontosabb két út ne kerüljön ki a koncepcióból.
A lap szerint az önkormányzat több alkalommal jelezte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség felé, hogy Alsónemesapáti szempontjából melyik a legkedvezőbb és elfogadható nyomvonal. Aztán a 2016. augusztus 15-én kiadott környezetvédelmi engedély a korábbiaktól teljesen eltérő, olyan új nyomvonalat szentesített, ami a falu lakott területétől közel két kilométeren át 300-400 méterre húzódna. A falu képviselő-testülete 2016 szeptemberében az illetékes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult jogorvoslatért. E szerint sérül az állampolgárok egészséges környezethez való joga, de vagyoni kárt is szenvednek, hiszen ingatlanaik elértéktelenednek. Bár később többféle verzió felvetődött, ezeket általában a magas költségek miatt utasították el. Maradt a nyomvonal, de most már zajvédő fallal és ökológiai erdősávval határolva. A felügyelőség ugyanakkor azt kéri, hogy a képviselő-testület vonja vissza a környezetvédelmi engedéllyel szemben benyújtott bírósági keresetét.
Ebből azonban jelen állás szerint nem lesz semmi, hiszen azzal, hogy Zalaegerszegtől nem Nagykanizsán, hanem Keszthelyen át vezet majd az út Kaposvárra, a sztráda mesze kerül Belső-Somogytól. – Azzal sohasem foglalkoztak a politikusok, mi van az Isten háta mögött – mondta lapunknak egy helybéli polgármester, akinek a települése mellett vezetett volna el az eredeti nyomvonal. – Bár az országhatár még arrébb van, ide nyugodtan kitehetik majd a Magyarország vége táblát. Ez a vidék visszafordíthatatlanul elsorvad. Ander Balázs a Jobbik alelnöke, barcsi országgyűlési képviselő szerint azzal, hogy a kormány "eltereli" az M9-est, hagyja, hogy Dél-Somogyot beszippantsa az Ormánság, s ugyanolyan kilátástalan legyen a helyzet, mint Baranya déli részén. "Már így is elképesztő méretű az elvándorlás – magyarázta –, tíz év alatt a lakosság tíz százaléka költözött el az ország gazdaságilag jobb helyzetű részeibe. Nincs semmi, ami itt tartsa a képzett munkaerőt, a fiatalokat, a cégek pedig arra hivatkoznak, azért nem települnek ide, mert nincs elegendő megfelelő munkaerő.