Ferenczy Károly:Izvora ősszel ( 1909) Ferenczy Károlynak a jubileumi kiállításra invitáló plakátja, [1] ( 1912) Thorma János: Tavasz Nagybányán ( 1930) Börtsök Samu: Tanyaház Nagybányai Festők Társasága ( NFT) 1911-ben alapították, 1937-ben szűnt meg, székhely: Nagybánya, Magyarország; a két világháború közt Nagybánya, Románia. A nagybányai képzőművészek szakmai és érdekvédelmi testülete volt. A NFT működése [ szerkesztés] A végleges működési kereteket a belügyminisztérium hagyta jóvá 1913-ban, majd 1924-ben a romániai belügyminisztérium is jóvá hagyta. A nagybányai művésztelep alapító tagjaival egyezik meg a NFT alapító tagjainak névsora, kivéve Hollósy Simont, aki 1902-től már Técsőn működött, s Iványi-Grünwald Bélát, aki a neósokkal 1910-ben megalapította a kecskeméti művésztelepet. Nagybányai művésztelep festmények, grafikák. A NFT alapító tagjai tehát: Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János. Kezdetben tíz festőt hívtak meg törzstagnak: Börtsök Samu, Ferenczy Valér, Ferenczy Béni, Galimberti Sándor, Jakab Zoltán, Komoróczy Iván, Mikola András, Réthy Károly, Tscharner János, Ziffer Sándor.
Aradi Nóra). Budapest: Képzőművészeti, 1954. 355 o. 80 t. (Művészeti könyvek) Posztumusz kiadás. Új kiadása: 1994 Murádin Jenő–Szücs György: Nagybánya 100 éve. Történeti források, művészeti topográfia; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület–Herman Ottó Múzeum, 1996 227 p. ISBN 963 7221 808 Piktorok városa Nagybánya. (Nagybányai festők). Szerkesztő-rendező: Nagy T. Katalin. Budapest: Duna Televízió, 1997. (Duna TV Videotár) Dokumentumok a Nagybányai Művésztelep történetéből; MissionArt Galéria, Miskolc, 1996–2000 ( Nagybánya könyvek) 1. A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban, 1896–1909; szerk. Timár Árpád; 1996 2. Válogatás a nagybányai művészek leveleiből, 1893–1944; szerk. András Edit, Bernáth Mária, jegyz. Szücs György; 1997 3. A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban, 1910–1918; szerk. Tímár Árpád; 2000 4. Nagybanya festők képei . A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban, 1919–1944; szerk. Murádin Jenő, fotó Beyer M. Katalin, Csomafáy Ferenc, Szabó Tamás; 2000 Jurecskó László–Kishonthy Zsolt (szerk.
A hungarikum rövid bemutatása: A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, mely 1896-ban, a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, működésének a második világháború vetett véget. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air festészet eredményeit meghonosította. Alapítói: Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla. A nagybányai iskola a 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, át meg áthatotta a magyar festőművészetet. További részletes leírás és információk: Javaslat a nemzeti érték Magyar Értéktárba történő felvételéhez. Az érték a Hungarikum törvény 114/2013. (IV. 16. ) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról II. sz. mellékletének Hungarikum Bizottsághoz történő felterjesztésével és elbírálása által került a Magyar Értéktárba.