A moszkvai csata fordulópontot jelentett a második világháború történetében, s szétfoszlatta a náci Wehrmacht legyőzhetetlenségébe vetett hitet. (MTI)
A kérést a Teleki-kormány kategorikusan elutasította – mondja az Zeidler Miklós történész. Teleki döntésének oka főként az volt, hogy nem akarta lekötni Magyarországot a németek mellett, mivel egyáltalán nem tartotta biztosnak Hitler győzelmét egy nagyhatalmi háborúban, de igen erősen esett latba emellett a hagyományos lengyel–magyar barátság védelme is. Veszélyes döntés volt, elég egy pillantást vetni az akkori térképre, hogy megértsük, miért. Az egyetlen barát: Lengyelország diktátorok szövetsége A Molotov–Ribbentrop- paktum aláírásával 1939. Lengyelország lerohanása » Múlt-kor történelmi magazin » Média » 20. század évről évre. augusztus 23-án Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést kötött, és kölcsönösen garanciát vállalt, hogy nem vesz részt egymás elleni szövetségekben. A demokratikus berendezkedést mélyen lenéző Sztálin a magához méltó "zsenit" látta Hitlerben, akivel titkos "érdekszféra-egyezményben" megállapodott Európa felosztásáról: Lengyelországot kettéosztották, Sztálin szabad kezet kapott Finnországban, Észtországban és Lettországban, míg Hitler Litvániával tehetett bármit szovjet jóváhagyással.
A lengyel részről megalakult polgári bizottságot a később "lengyel Wallenbergként" ismert Henryk Slawik újságíró és diplomata vezette. Polgári és katonai menekültek A befogadott polgári menekültek (köztük több ezer zsidó) szabadon közlekedhettek, pénzsegélyt kaptak, napidíjuk havi összegét az átlagjövedelemhez igazították. Sőt, 1940 tavaszától mindenkinek biztosították a munkavállalás lehetőségét és az oktatást, ami messze túlhaladta a genfi egyezményben előírtakat. Oroszország hírek - Hírstart. A lengyel menekültek számára nem csupán elemi iskola létesült, hanem Varga Béla plébános szervezésében Balatonbogláron gimnázium és líceum is; a kontinensen akkor ez volt az egyetlen lengyel nyelvű és tanrendű középiskola, mert Hitler a lengyelországiakat mind bezáratta. A katonai menekülteket nem hadifogolyként, hanem kényszerlakhelyre telepített külföldi internáltként kezelték. Szabad kijárásuk volt, később munkavállalási lehetőséget kaptak. A német titkosszolgálat előtti teljes titoktartással úgynevezett "konspirációs pontokat" hoztak létre, hogy a Franciaország felé irányuló emigrációt segítsék, a kimenekítetteket papírokkal, ruhával, pénzzel és vonatjeggyel látták el.
A majdaneki tábor időről időre szintén a Generalgouvernement területén élő zsidók megsemmisítő központjaként funkcionált. Az SS több tízezer zsidót ölt meg a gázkamráiban, főként olyan kényszermunkásokat, akik már túl gyengék voltak a munkához. A Lództól mintegy 50 kilométerre északnyugatra fekvő chelmnoi központ átalakított teherautóiban legalább 152 000 embert, főként zsidókat és több ezer romát is megöltek az SS- és rendőri alakulatok. Lengyelország lerohanása 1939 comedy film ninotchka. 1942 tavaszán Himmler Auschwitz II-t (Auschwitz-Birkenaut) is haláltábornak jelölte ki. Az SS itt körülbelül egymillió, különböző európai országokból származó zsidót semmisített meg. A német SS és a rendőrség közel 2 700 000 zsidót végzett ki a haláltáborokban elgázosítás vagy golyó által. A "végső megoldás" voltaképpen a teljes európai zsidóság elgázosítását, lelövését vagy más módon történő meggyilkolását jelentette. A holokauszt során a II. világháború előtti Európa zsidó lakosságának kétharmadát, hatmillió zsidó férfit, nőt és gyermeket öltek meg.
A németek szeptember 6-án elfoglalták Krakkót, 8-án elérték Varsót, ezt azonban menetből már nem sikerült bevenniük. A Luftwaffe által lebombázott Wieluń, 1939. szeptember 1-jén A Észak Hadseregcsoport Pomerániából és Kelet-Poroszországból támadó alakulatai szeptember 5-én kettévágták a lengyel folyosót, majd észak felől mélyen a lengyelek hátába kerültek. Szeptember első hetében a lengyel védelmet minden frontszakaszon áttörték. Kéthetes küzdelem után már csak elszigetelt lengyel ellenállási gócok maradtak. HAON - 80 éve kezdődött a moszkvai csata. Varsót szeptember 28-ig védték hősiesen. A lengyel kormány már szeptember 17-én román területre menekült, ahol internálták őket. Az utolsó harcos lelkű lengyelek október 6-án tették le a fegyvert. A németek gyors győzelmét két körülmény tette lehetővé. Szeptember 3-án ugyan az angolok és a franciák hadat üzentek a németeknek, de a nyugati fronton csend volt. A franciák szeptember 7-én indítottak egy támadásocskának nevezhető akciót, amikor a lengyelek sorsa már eldőlt. A franciák kb.
1939 márciusában Hitler elkezdett követeléseket támasztani a Danzighoz vezető úgynevezett lengyel korridor területeire, valamint arra, hogy Lengyelország mondjon le jogairól, és csatolják a várost a Harmadik Birodalomhoz. E követeléseket Lengyelország kategorikusan visszautasította: a háború közel volt. Lengyelország teljes mozgósított hadserege papíron körülbelül két és fél millió főt tett volna ki. A szövetségesek nyomása és a rossz vezetés miatt azonban csupán 600 000 fő állt rendelkezésre a német támadás megállítására 1939. szeptember 1-jén. Lengyelország lerohanása 1939 to 1960. Ez az erő hét hadseregre és öt független műveleti csoportra volt osztva. Az átlagos lengyel gyaloghadosztály körülbelül megfelelt létszámában egy átlagos németnek, de páncélelhárító képességében, tüzérségi támogatottságában és gépesítettségében elmaradt attól. Lengyelország 30 aktív és hét tartalék hadosztállyal rendelkezett, emellett 12 lovashadosztállyal és egy gépesített lovashadosztállyal. A németek két hadseregcsoportba rendeződtek, összesen öt hadsereggel, és mintegy 1, 8 millió főnyi csapattal álltak elő.