A Hölgyfutár című lap 1850. december 17-én ezt írta: "A vasúton sokan készülnek Bécsbe, csupán ujdonsági inger által vonzatva. Onnan is bizonyára sokan fogják e hónapban fővárosunkat meglátogatni. " A Pesti Naplóban 1850. december 14-én a következő hirdetmény jelent meg: "Hirdetmény. Egyúttal a délkeleti vaspályának jelen Bécs-Szolnok közti hosszában f. Amikor elindult a vonat a császárvárosba – Pestről Bécsbe 1850 óta utazhatunk vasúton | PestBuda. hó 16-kán történt megnyitásával, mellyen egyelőre naponkint egy vonat járand, s ez Szolnok felé Bécsből 7 órakor reggel elindul, Pestet 6 órakor érinti, s Szolnokra 9 órakor ér: Bécs felé pedig Szolnokból reggeli 5 óra 45 perczkor indul, Pestet 9 3 / 4 órakor érinti, és Bécsbe 8 órakor este ézkezik, e koronaországra nézve a postajárásban következő változtatások lépnek életbe: 1) A posta Pest, Vácz, Esztergom, Érsek-Újvár, Pozsony és Bécs közt a vaspályán megy. 2) A pest – bécsi postavonalon eddig járt postafogatok megszűnnek, a helyett a Bécs és Pest közt létező utközbeni hivatalok közlekedésének föntartása végett vasárnap és csütörtökön egy málhakocsi, a hét többi napjaiban pedig mindannyiszor 6 órakor este egy levélposta indul. "
A Pest–Bécs vasút kiemelten fontos volt, nem véletlen, hogy az első (gőzvontatású) magyar vasútvonal Vácig nyílt meg. Nem azért épült ide az első vonal, mert Vác annyira fontos lett volna a reformkori Pest szempontjából, hanem mert a vasutat Bécsbe a Duna bal partján vezették, azaz a váci szakasz csak az első része volt a Bécsig vezető hosszú vonalnak, ez az irány kiemelten szerepelt a reformkorban elfogadott közlekedési politikában is. Az első magyar vasútvonal átadása (1846. július 15.) - 2019. július 16., kedd - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. A régi pesti indóház, a Nyugati pályaudvar előzménye. A vonat 1850-ben mai szemmel lassú volt, de mégis minőségi ugrást hozott a közlekedésben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Azonban arról, hogy a folyó melyik oldalán vezessen is a vasút, az 1840-es évek első felében nagy vita volt. Széchenyi a Sina György-féle elképzelést támogatta, amely például a jobb parti vonalvezetés mellett kardoskodott, ami azért is látszott logikusnak, mert Bécs városa tulajdonképp a Duna jobb partján van. A döntés mégis a bal parti vonalvezetés mellett szólt, amelynek nagy támogatója Ullmann Móric bankár volt, és az építkezést végül az Ullmann nevével fémjelzett magáncég, a Magyar Középponti Vasút kezdte meg 1844-ben.
A porosz tervező egy év után aztán belefáradt az örökös küzdelembe, és Lachner Károlynak adta át helyét, aki az építkezés maradék 10 hónapjában kifogástalanul végezte munkáját. Közben Zitterbarth Mátyás vezetésével 1845 márciusától megkezdődött az első pesti indóház építése, mely a mostani Nyugati pályaudvar közvetlen elődjének tekinthető. A munkálatok olyan gyorsan haladtak, hogy a Belgiumból rendelt gőzmozdonyok már 1845 novemberében kísérleti utat hajthattak végre a (Rákos)Palota és Pest közötti, mintegy 10 kilométeres szakaszon. 1846 közepén a Pest–Vác szakasz már átadásra készen állt, a nyár első felét a Helytartótanács már a közlekedés biztosítására szolgáló személyzet kiképzésére fordította. Pest vác vasút 1846 4. A 33 kilométer hosszú vasútvonalat József nádor és felesége 1846. július 15-én nyitotta meg a forgalom számára, az ünnepély alkalmából a főhercegi pár is elgördült az első szerelvényen Vácig. A vonat a Dunakeszin töltött 10 perces várakozási idővel együtt összesen egy óra alatt tette meg első útját, a magyar vasút történetének első kilométerein minden a legnagyobb biztonságban zajlott.