A félelemkeltő, gyakran fekete-fehér tűzijátékhoz hasonló villámlás a zivatarok velejárója. A villám keletkezésének egyik legfontosabb "kelléke" a vízcseppekben gazdag Cumulonibus, azaz a zivatarfelhő. A villám, amit még néhány évszázaddal korábban is Isten haragjának gondoltak, nem más, mint egy hatalmas szikrakisülés. A villám, a vihar idején, két felhő, vagy felhő és földfelszín között, negatív és pozitív elektromos töltések játékának köszönhetően jön létre. Az emberi szem számára az igazán látványos villámlások mindig a lecsapóvillámok, azok, amelyek a felhő és a földfelszín között jönnek létre. A villámok kapcsán két főtípusról beszélhetünk: vannak az elővillámok, valamint a fővillámok. A felhőből induló elővillám általában többfelé ágazik, de csak egy ága jut el a földfelszínig, ahol aztán a talajtól felfelé a fővillám keletkezik. A nagyerejű fővillám azon a pályán indul fel, amin az elővillám becsatlakozott a talajba. A főfénylés 40 milliomod másodperc alatt alakul ki. Ez az elektromos főkisülés hatalmas erősségű árammal bír.
Többszintes épület esetén az adatátviteli és villamos hálózatok és antennák rendszerében könnyen indukálódhatnak hatalmas túlfeszültségek. Kapacitív csatolással: A villámhárító és a hozzá kapcsolódó vezetők, vezetékek mint egyik fegyverzet és a környezetben található fémtárgyak, más vezetékek mint másik fegyverzet közötti kapacitás ( szórt kapacitás) miatt a villámhárító potenciáljának megugrása a másik fegyverzet ellentétes irányú feltöltődéséhez vezet. Ez nagy áramerősségekkel és feszültségszintekkel járhat. Emberek a szabadban Szabadban végzett tevékenységünket az aktuális időjárásjelentés ismeretében tervezzük meg úgy, hogy villámlás esetén vissza tudjunk vonulni egy közeli épületbe vagy egy teljesen zárt, felül is fémmel borított gépjárműbe. A járművön belül is maradjunk távol a fémes részektől (pl. ne fogjuk a kormányt). Zivatar idején lehetőség szerint kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét.
Nem törvényszerű, hogy a cseppek csapadékból származzanak: egy egyszerű kerti locsolás alkalmával is megjelenhet az ember szeme előtt a hétszínű égi jelenség. A cikk az ajánló után folytatódik Ha a fény kétszer törik meg az esőcseppeken, dupla szivárvány, egy erősebb és egy halványabb színű jön létre. Ilyenkor a második szalag színei fordított sorrendben követik egymást az elsőhöz képest. Érdekes, hogy a szivárvány nem negyed- vagy félkörív alakú, hanem teljes kört formáz: jó része azonban általában a látóhatár alá esik, így csak bizonyos része szemlélhető meg. A teljes kör megfelelő magasságból, például repülőgépről vagy egy magas felhőkarcolóból csodálható meg. Mi villan, amikor villámlik, és mi zajong, ha dörög az ég? A szivárványon túl érdekes időjárási jelenség a villámlás és a mennydörgés is. Ha erős zivatar keletkezik, a légtömegek fel- és leáramlása intenzívvé válik, és számos fizikai hatás érvényesül egy időben. Ezek következményei a látható és hallható jelenségek. A felhőkben alakuló esőcseppek súrlódnak és ütköznek, ami töltésszétválást idéz elő, minek következtében a felhő különböző részein eltérő lesz a töltés.
2005. július 25. 12:09 A villámok a felhőkben összegyűlő elektrostatikus töltések miatt keletkeznek. A felhők egyik része pozitív töltést szerez míg a másik negatívat. A folyamatot még nem egészen értik, de a felhő alja általában negatív töltésű lesz mi a teteje pozitív. Ha már annyi töltést szerzett, hogy a potenciálkülönbség a föld és a felhő, vagy felhő és felhő között túl nagy lesz, elektromos kisülés formájában átáramlanak az elektronok a pozitív töltésű hely felé. Ahogy a negatív töltések gyülekeznek a felhők aljában, úgy szorítják lefelé a földbol a negatívakat. Ezáltal a föld pozitív töltésu lesz. A negatív töltések eltaszítják maguktól a földben lévo szintén negatív töltéseket. Az ezután pozitívan maradt föld vonzza a felhok aljába gyult negatív ionokat. Amikor a negatív töltésu áramlat eléri a földet, akkor a pozitív töltéseket elkezdi taszítani a föld a negatívak hatására. Amikor a két ellentétes töltésu áramlat találkozik, egy nagy vezetoképességu csatornát nyitnak az elektronok számára, amelyek ezen keresztül leugrálnak a földre.
A tizedik éve futó sorozatban az ELTE TTK Fizikai Intézetében tevékenykedő kutatók, oktatók és vendégek beszélnek a fizika frontvonalába tartozó fizikai érdekességekről, újdonságokról, elsősorban középiskolásoknak, bemutatva azokat a lehetséges tanulmányi utakat is, amelyet a hazai felsőoktatás patinás, nemzetközi hírnévnek és elismertségnek örvendő egyeteme kínál a vállalkozó kedvű, érdeklődő fiataloknak. Időpont: 2014. 17:00 Helyszín: ELTE TTK Eötvös-terem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A 0. 83)