2019. április 11., 09:24 Minálunk semmin sem csodálkoznak, legföljebb azon, ami természetes. Az Örkény novellából átcsempészett abszurd állítás, bátran kijelenthetjük, túlélte korát. Közép-Európa kedveli az abszurdot. Fotó: Pixabay Nem véletlen, hogy a Monarchia-kori Prágában álmodta meg Josef K alakját Franz Kafka, mint ahogy erről a tájékról származott el Mrożek vagy Ionescu. Örkény István az 1945 utáni Magyarország hétköznapjait önti groteszk formába egyperceseiben. A Ballada a költészet hatalmáról egyik legmaradandóbb alkotása. Néhány éve avatták fel Remeteszőlősön a novella által ihletett emlékművet. A korabeli telefonfülkében az író egyperceseit felvételről hallgathatják az arra járók, ismert előadóművészek tolmácsolásában. Az Örkény novellában négy verssor szólal meg a telefonkagylóban, olyan halkan, mint a hangfogós hegedűn. Ballada a költészet hatalmáról elemzés. Egy nyári délutánon született vers utolsó négy sora. Egy versszak, ami életre keltette a telefonfülkét, s a városon kívülre, Hűvösvölgy utolsó házain is túlra, Remeteszőlősre vezette.
Először nem is akart kinyílni, de aztán hirtelen kivágódott úgy, hogy valósággal visszalökte az utcára a hölgyet. A következő kísérletre az ajtó olyan módon válaszolt, hogy az már rúgásnak is beillett. A hölgy hátratántorodott, és nekiesett a postaládának. Az autóbuszra várakozó utasok odacsoportosultak. Kivált közülük egy aktatáskás, erélyes fellépésű férfi. Fidelio.hu. Megpróbált benyitni a fülkébe, de olyan ütést kapott az ajtótól, hogy hanyatt esett a kövezeten. Mind többen és többen gyűltek oda, megjegyzéseket tettek a fülkére, a postára és a nagy virágos hölgyre. Egyesek tudni vélték, hogy magas feszültségű áram van az ajtóban, mások szerint a nagy virágos hölgy meg a cinkosa el akarták rabolni a készülékben lévő érméket, de idejében lefülelték őket. A fülke egy ideig némán hallgatta oktalan találgatásukat, aztán megfordult, és nyugodt léptekkel elindult a Rákóczi úton. A sarkon éppen pirosat jelzett a lámpa, a fülke megállt és várt. Az emberek utánanéztek, de nem szóltak semmit; minálunk semmin sem csodálkoznak, legföljebb azon, ami természetes.
Szegény K. – nak egyetlen "rossz" tulajdonsága volt, szeretett magyarázni. Ő a saját nyelvén kérdezi azt a legnagyobb német költőkről. A tudatlan őrt fokozatosan felbosszantja a faggatózásával, mire egyre inkább alsóbbrendűnek érezheti magát a gödörbe lapátoló felsőrendűségét kimutatóhoz képest. Ennek a konfliktusnak fegyverezéssel tudott végetvetni.
Egyesek tudni vélték, hogy magas feszültségű áram van az ajtóban, mások szerint a nagy virágos hölgy meg a cinkosa el akarták rabolni a készülékben lévő érméket, de idejében lefülelték őket. A fülke egy ideig némán hallgatta oktalan találgatásukat, aztán megfordult, és nyugodt léptekkel elindult a Rákóczi úton. A sarkon éppen pirosat jelzett a lámpa, a fülke megállt és várt. Az emberek utánanéztek, de nem szóltak semmit; minálunk semmin sem csodálkoznak, legföljebb azon, ami természetes. Megjött az autóbusz, elvitte az utasokat, a fülke pedig vidáman ballagott végig a Rákóczi úton a verőfényes nyári délutánban. Ajtaja sűrűn nyitódott-csukódott. Az emberek megtárgyalták ügyes-bajos dolgaikat, fölhívták a lakáshivatalt, megbeszéltek egy találkát, pénzt kértek kölcsön a barátaiktól, vagy féltékenységükkel gyötörték kedvesüket. Örkény István: Egyperces novellák (elemzés) – Oldal 3 a 4-ből – Jegyzetek. Egy idős asszony, miután visszaakasztotta a hallgatót, egyszer nekidőlt a készüléknek, és sírt. Ilyen eset azonban csak ritkán fordult elő. Egy napsütéses nyári délutánon a fülkébe lépett a költő.