József Attila: Anyám József Attila: Favágó József Attila: Mikor az uccán átment a kedves József Attila: Ringató József Attila: Aki szegény, az a legszegényebb József Attila – Szeretném, ha vadalmafa lennék! József Attila – Szegényember balladája József Attila: Lopók között szegényember József Attila: Óda József Attila – Eszmélet József Attila – Amit a szívedbe rejtesz József Attila: Téli éjszaka József Attila – A hetedik József Attila: Lázadó Krisztus József Attila: Reménytelenül József Attila – Nagyon fáj József Attila: Keresek valakit József Attila: Nyár József Attila: Nem emel föl József Attila: Alkohol József Attila: Kertész leszek József Attila – Thomas Mann üdvözlése József Attila: Nem! Nem! József Attila szerelmes versek - nézd meg romantikus összeállításunkat!. Soha! József Attila: Rejtelmek József Attila: Nem én kiáltok József Attila: Tél Kopogtatás nélkül József Attila: Kopogtatás nélkül József Attila: Kész a leltár József Attila: Hazám József Attila – Elégia József Attila: A Dunánál József Attila: Tiszta szívvel József Attila – Altató József Attila – Mama József Attila: Csengő József Attila: A szemed József Attila: Tedd a kezed József Attila: Nem tud úgy szeretni József Attila: Magány József Attila: A bőr alatt halovány árnyék József Attila – Óh szív!
A Reménytelenül két költeményt tartalmaz egy cím alatt. A második rész keletkezett korábban, ez a Vas-színű égbolton 1927-ben született, míg az első rész, a Lassan, tűnődve 1933-ban íródott. A két hasonló terjedelmű és versformájú költeményt József Attila egybeszerkesztette, és két részből álló, egységes, zárt egészet alkotó műként szerepeltette Medvetánc című kötetében, amely 1934-ben jelent meg. József Attila nehéz időszakot élt meg a két világháború között. Amikor a fasizmus hatalomra jutott Németországban, a költő sorsa egyéni élethelyzetét és a történelmi helyzetet tekintve is rosszra fordult. József attila ringató vers la page. Úgy érezte, veszélybe került az emberiség útja, s benne az ő saját útja is. Személyes életében is válsághelyzetbe került, s a kettős vészhelyzet megnövelte érzékenységét és megszülte a gondolati tisztázás igényét. Ebben az időben került kapcsolatba a szocialista eszmékkel és az illegális kommunista párttal, ahol nem fogadták be, bizalmatlanok voltak vele, mert nem tartották eléggé osztályharcos költőnek (pedig írt agitatív verseket), sőt megvádolták, hogy a fasizmusban keres kiutat.
Az elidegenedés gondolatának alapja, hogy az ember idegenül mozog a világban, amit nem az ő számára rendeztek be, s azt érzi, hogy a mozgástere korlátozott, és hogy sorsa determinált. Az 1930-as években nagyon erőteljesen jelentkeztek az elidegenedés tünetei a társadalomban, és József Attila felismerte ezt az állapotot. Ezt a jelenséget ő nem az emberi természettel vagy mitikus jelenségekkel, hanem a társadalmi viszonyokkal magyarázta. Ezeket a viszonyokat ábrázolta Éjszaka-verseiben is, pl. a Külvárosi éj, a Téli éjszaka világa mutatja be, milyen életet kénytelenek élni az emberek, s József Attila szerint ettől válnak elidegenedetté. Ám a leghangsúlyosabb költői képet a Reménytelenül című versben alkotta meg az elidegenedés kifejezésére. Ennek is Lassan, tűnődve alcímű részében. Reménytelenül Lassan, tünődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. József attila ringató vers la page du film. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén.
Arany hajad, mint a nap sugára Vet fénykévét ruhácskád fodrára. Reng ruhádban a karcsú termeted: Rózsaszálon a gyémánt permeteg. Szemed a mély tenger csillogása, Égen földön nincs, nem akad mása. Ha engem látsz, lecsukod csendesen, Sugaráért od'adnám életem! Lelked nyájas holdsugár az éjben, Ringatózik mély tenger ölében. Óh! előlem felhők takarják el! S ha várok rá… eltünik – a nap kel. József Attila minden verse és versfordítása [antikvár]. Szíved? Óh! a szíved nem találom, Ez az én bús, szomorú halálom. Széttörnélek! – de kezemen bilincs: Meghalok érted, mert szíved az nincs. 1921. április 10. Aranyom, én kies parti termőfád Akartam volna lenni. Zengő tavaszú, őszi mámorú, Sok virágos, bűbáj-gyümölcs-hozó S nem lehettem, látod, semmi: Vén tarkómon a kétség megfogott S az életem is sietős lett. Valamikor csupán Tetőled Akartam volna mindent S most mindenkitől a semmit Olyan bolondul akarom, Minthogyha megint fiatalon Indulnék a Zavarba, Mely Életnek neveztetik S melynek beléndek-magvaiból Ropogtató, friss fogakkal Annyit ettem. Nem szerettem Soha Náladnál senkit busongóbban, Vágyóbban és ismerőbben, Tenger-rosszban és csermelynyi jóban, Ahogy vagy és aki vagy.
Oldalak: 1 2 3 4 5
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x
1884. A setét bolt nagy üvegablakán Figyelt ki, s keskeny öklére könyöklött, Néztem e teltszárú, lágyzáru öklöt, S éreztem: messze-messze ül e lány, S tudtam: nincsen számomra mosolya… S a bánat halkan így szólt hozzám: Látod? József attila ringató vers les. Ezt is lelked karjával átkaroltad, S ez is, ha fáradt fővel ébredsz holnap, Bús viziód lesz, s sírni fogsz, hogy áldott Keze homlokod nem éri soha… Ne nézd tovább, beteg vággyal ne nézd őt, Aki másért olyan szép, nem teérted, Hisz maholnap elfárad ifju térded, S gyakran hajtod már kezedre nehéz főd: Nem vár öröm, ha eddig elmulasztád… Hiába már, ha olykor vad vágy ver föl, Hinned: itat még borával az élet, S hogy papjaként, ki nem tud bút, se kételyt, Te is, dalodból, mint aranykehelyből Osztod még áhitattal szent malasztját… Hiába! … már a városvégi lankán Bolyongtam, künn egy agg szántotta földjét, A bölcsek szelíd nyugalma ömölt szét Szépmívű arca évötvözte lapján, Köszöntött, és én elmerengve néztem. Ökrei a barázdát lomhán vonták, Mint egykedvű évek az arcredőt… S szívemben akkor halkan arcra dőlt A méla bánat, s kék kösöntyűs kontyát Megbontva, sírt a sűrüdő setétben… 1909.