Segítenek a képek!X 8 10 5 3 PÁROS PÁRATLAN A páros számokat a piros, a páratlan számokat a kék szatyorba húzd! Segítenek a képek! Powered by ERR X/N Tot flexible, 2 1 3 6 9 4 5 2 7 8 10 Kattints a páros számokra! Powered by ERR X/N Tot flexible, 2 Kattints a páratlan számokra! 2 3 8 9 4 5 1 10 6 7
A számokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy párosak, vagy páratlanok. A 0, 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20 páros számok. Az 1, 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15, 17, 19 páratlan számok. Figyeljük meg a számegyenes pirossal írt számjegyeit! Azt tapasztaljuk, hogy kétjegyű páros számok esetében az egyesek helyén páros szám áll. A kétjegyű páratlan számok esetében az egyesek helyén páratlan szám áll. Egy páros számnak páratlan számszomszédjai vannak. 3<4<5 A páratlan számnak páros szomszédjai vannak. 6<7<8
Tízes számrendszerben a négyzetszámok a következő végződésűek lehetnek: 00, 1, 4, 6, 9 vagy 25 a következő szabályok szerint: Ha a szám utolsó számjegye 0, akkor a négyzete 00 végződésű és az azt megelőző számjegyek is négyzetszámot alkotnak. Ha a szám utolsó számjegye 1 vagy 9, akkor a négyzete 1-re végződik és az azt megelőző számjegyek 4-gyel osztható számot alkotnak. Ha a szám utolsó számjegye 2 vagy 8, akkor a négyzete 4-re végződik és az azt megelőző számjegyek páros számot alkotnak. Ha a szám utolsó számjegye 3 vagy 7, akkor a négyzete 9-re végződik és az azt megelőző számjegyek 4-gyel osztható számot alkotnak. Ha a szám utolsó számjegye 4 vagy 6, akkor a négyzete 6-ra végződik és az azt megelőző számjegyek páratlan számot alkotnak. Ha a szám utolsó számjegye 5, akkor a négyzete 25-re végződik, és az azt megelőző számjegyek téglalapszámot alkotnak. Négyzetszám nem lehet tökéletes szám. Páros és páratlan négyzetszámok [ szerkesztés] Páros számok négyzete páros, mivel (2 n) 2 = 4 n 2.
Kiemelten kell foglalkoznunk a természetes számok paritásával. Azokat a természetes számokat nevezzük páros számoknak, amelyek a 2 többszörösei. A gyerekeknek alsó tagozatban kétféleképpen mutatjuk meg, hogy melyek a páros számok: - A dolgokat (halmaz elemeit) kettesével csoportosítjuk, ha minden dolognak van párja, akkor a darabszámuk páros, ha van, amelyiknek nem jut pár, akkor a darabszám páratlan. - A dolgokat két egyenlő darabszámú részre osztjuk. Ha ez lehetséges, akkor a darabszám páros, ha nem lehetséges, akkor páratlan. Fontos megjegyezni, azt a többször előforduló TÉVEDÉST, miszerint a 0 se nem páros, se nem páratlan. A tévedésnek több kiváltó oka lehet. Az egyik, hogy a 0 valóban se nem pozitív, se nem negatív. A másik, hogy amikor csoportosítással mutatják meg a páros számokat, azt gondolják, hogy az üres halmaz elemeit nem lehet kettesével csoportosítani. A 0 PÁROS SZÁM. - 0 darab kettes csoportba osztható 0 darab elem, tehát kettesével csoportosítható. - Két egyenlő darabszámú részre osztható: 0+0.
A babiloniak és az egyiptomiak legkedveltebb száma a hetes volt, a rómaiak, a görögök és az afrikaiak a hármashoz vonzódtak, az ausztrálok és az amerikaiak pedig a négyest tartották a legtöbbre. A páratlan számokhoz számos babona fűződik. A japánok szerencsétlennek bélyegezték a hármast, és sohasem ültek hárman az asztal mellé. Az irokéz indiánok a békepipából háromszor pöfékeltek, a halott lelkéről meg azt tételezték fel, hogy három nap múlva tér vissza eredeti otthonába, hazatértét három kopogással jelezve. Régen, a Moszkva környékiek gyakorta ismételgették az "egy, kettő, három, az Isten szereti a szentháromságot" mondókájukat, mert azt hitték, hogy ez szerencsét hoz számukra. Hasonló szólásmondás járta a németeknél is: "minden, ami jó, az három! ". Nálunk "három a magyar igazság". Az a hit járja, hogy ha valami háromszori próbálkozásra sem sikerül, érdemes még egyszer nekiveselkednünk, ugyanis ezt az újabb kísérletünket már bizonyosan siker koronázza. A szerencsét, hogy el ne szalasszuk, a fán háromszor kell lekopogni, alulról-felfelé.
Páros, páratlan számok - YouTube
A számelméletben négyzetszámon vagy teljes négyzeten ( teljes második hatványon) olyan egész számot értenek, amely felírható valamely egész szám négyzeteként, más szóval egy egész szám önmagával vett szorzataként, második hatványaként. Más, kézenfekvő meghatározás szerint egy egész szám pontosan akkor négyzetszám, ha négyzetgyöke (létezik, és) egész. Tágabb értelemben véve négyzetszámnak számít az a törtszám is, amelynek négyzetgyöke racionális. A szorzás definíciója alapján egy természetes szám négyzetre emelése azt jelenti, hogy a számot annyiszor adjuk össze, amennyi saját maga. Például 4 + 4 + 4 + 4 = 16. Négyzetszám például a 9, mert 3 × 3 = 9. (A négyzetre emelés jelölésére az n × n helyett általában a szokott hatványos jelölést alkalmazzák: n 2, melynek kiejtése "n négyzet" vagy "n a másodikon". ) Tágabb értelmezés szerint négyzetszám az is, mivel négyzetgyöke, ami racionális. Egyébként négyzetszám (a tágabb értelmezés szerint értelmezve) minden olyan törtszám, amelynek számlálója és nevezője is négyzetszám.