Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Ez a kötet a magyar nyelvet kutató tudósok első nemzetközi kongresszusának (Debrecen, 1966. augusztus 24-28. ) előadásait tartalmazza. A kongresszuson az előadások együttes ülések, illetőleg szekcióülések keretében hangzottak el; az utóbbiakon bizonyos témakörökbe csoportosítva a következőképpen: A magyar nyelv története: a nyelvi rendszer története; hangtörténet; a ragozás története; a szóképzés története; szótörténet; névtörténet; nyelvemlékek; őstörténet. - A mai magyar nyelv: a nyelvtani kategóriák; tipológia; hangtan; alaktan; mondattan; szóalkotás. - A magyar nyelvjárások: az anyaggyűjtés módszere; hangtan; alaktan; szókincs. - Alkalmazott nyelvtudomány: nyelvig művelés; stilisztika; gépi fordítás; nyelvoktatás. Kötetünkben az együttes ülések anyagát az előadások elhangzásának sorrendjében, a szekcióülések előadásait az előadók nevének betűrendjében közöljük. Nem tartalmazza a kötet az előadásokhoz kapcsolódó viták anyagát, a megnyitó ülésen elhangzott üdvözléseket, illetőleg a külföldi résztvevőknek a kongresszussal kapcsolatban a záróülésen elhangzott megnyilatkozásait.
A latin nyelvcsaládon belül például a spanyol annyira hasonlít az olaszra, hogy e két nép fiai sok mindent megértenek egymás beszédjéből, anélkül, hogy nyelvleckéket vettek volna egymástól. A magyar azonban egyetlen más nyelvre sem hasonlít. Mégsem "testvértelen ág" a magyar a nyelvek nagy, közös családfáján. Csupán réges-régen elszakadt rokonaitól. Nagy földrajzi távolság is elválasztja tőlük. Az őshaza a mai Oroszország területén, az Urál hegység és a Volga folyó közti térségen terült el, ott, ahol Európa és Ázsia találkozik. A magyarok elődei néhány ezer évvel ezelőtt még közös nyelvet beszéltek itt a mai finnek őseivel, csakúgy, mint az észtek és más (ma már csak töredékben létező) népek elődeivel. Ezek a népek közös szóval a finnugor népek. Együttesen ők alkotják a finnugor nyelvcsalád ot. A finnugor nyelvek a szamojédokkal együtt az uráli nyelvek hez tartoznak. A finnugor nyelv mintegy három és fél ezer évvel ezelőtt kettévált finn és ugor ágra, amelyekben további leágazással újabb nyelvek alakultak ki.
-Latin betűs írásbeliség -> vannak írásos emlékeink -Szókincsgyarapodás ( szláv, német szavakkal) -A négy darab múltidőből, egyszerűsödni kezdett a múltidő használata. -Az igeragozási rendszerünk bővült, gazdagodott. -Kódexek korának is nevezik. -Vallásos emlékek mellett világi szövegek is. -Nyelvjárásokban élt a nyelvünk és a tegezést használták. 3. Középmagyarkor: A történelmi események hatottak a nyelv változására: -3 részre szakadt Magyarország -török hódoltság -15 éves háború -Rákóczi szabadságharc -A nyelv ügyét előmozdította a reformáció és a könyvnyomtatás. -Hitvitázó irodalom és bibliafordítások születtek. -1590 Károli Gáspár első teljes magyar bibliafordítást készít. -Emlékíratok, naplók, utifeljegyzések születtek. -A latin a hivatalos és társalgási nyelv, de erősődik a magyarnyelvűség és egységesül a magyar nyelv. -Megjelennek a magyar nyelvtanok és szótárak. -Kialakult a magázó fok. 4. Újmagyarkor: -Hatással volt a nyelvre. A nyelv fejlődése -> felvilágosodás -A felvilágosodás kezdete (1772) Bessenyei György: Ágis tragédiája ( a harc németesítése politika ellen) -Szókincsváltozás: gazdagodás, megújulás ( nyelvművelő mozgalmak, nyelvtani művek, szótárak) -Magyar nyelvi egység, magyar irodalmi nyelv megteremtése -Helyesírási hormonrendszer ( 1832 első helyesírási szabályzat Vörösmarty irányításával) -1844-es országgyűlés: állam nyelv lett a magyar.
A nyelv történetében a nyelvtudomány korszakokat külőnít el. 1. ősmagyarkor: kezdetektől a honfoglalásig 2. ómagyarkor: honfoglalástól (895) a mohácsi vészig (1526) 3. középmagyarkor: mohácsi vésztől (1526) a felvilágosodásig (1792) 4. újmagyarkor: felvilágosodástól (1792) 1920-ig. 5. újabb magyarkor: 1920-tól napjainkig. A magyar nyelvtörténetet 3 évszámmal 4 szakaszra osszuk. Ősmagyarkor: -Ugor nyelvközösség felbomlásától ( Kr. e. első évezred) - a honfoglalásig ( 825) - Nincsenek írásos emlékeink -> későbbi dokumentumokból és a rokon nyelvek történelméből -Szókincs: Alapnyelvi szavak, belsőkeletkezésű szavak, jövevényszavak ( iráni, török, szláv) -hangrendszer -> megjelennek a vegyes hangrendű szavak -nyelvtani hangrendszer: >igei személyragok >igei módjelek >birtokos személyjelek >középfok jele >tárgyrag és a többi viszonyrag -bonyolultabb mondatszerkezet, kialakultak a főbb mellékmondat típusok. 2. Ómagyarkor: -Kárpát-medencében való letelepedés gazdasági, társadalmi változásokat eredményezett.
A finnugor eredet ma szilárd tudományos ténynek számít, amelyet a világ egyetlen nyelvésze sem vitat, noha a közvélemény és a "laikus nyelvészek, történészek" egy része ma is csak kételkedve veszi tudomásul vagy egyenesen elutasítja. A nyelvek kutatása nagyon nagy felkészültséget és szakértelmet igényel, a hozzá nem értő nyelvészkedés az áltudományok körébe tartozik. A finnugor rokonság tanával szemben sokféle elképzelés élt és él a közvéleményben. Volt, aki a Bibliában fedezett fel tömegével "ősi magyar neveket", később fölmerült az "etruszk rokonság" gondolata, napjainkban a sumer eredet, a sumer-magyar nyelvrokonság elmélete divatos. De történtek kísérletek a magyar nyelv rokonítására az egyiptomi, a görög, a perzsa, a kínai és a japán nyelvekkel is. A régi-új elméletek módszere nem szaktudományos, céljuk elsősorban a "kis magyar nép" számára a lehető legdicsőbb, legrégibb, civilizált ős megtalálása. Sokféle legenda, néphit él a magyar nép emlékezetében, amely valamilyen módon azt sugallja, hogy a magyar nép a hunok leszármazottja.
Természetes, hogy az első magyar szavak szórványemlékekben tűnnek fel. Külföldi szórványemlékek is tartalmaznak magyar szavakat, leginkább helységneveket és személyneveket. A Tihanyi Apátság alapítólevele bár latin nyelvű, 58 magyar szót tartalmaz, és megőrizte számunkra az első magyar mondatszerűséget: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea" vagyis: a fehérvárra menő hadi útra. Látható, a "reá" még nem vált raggá, a "menő" is másképp hangzott, több szó végén még ott a tővéghangzó. Az első magyar szövegemlék egy prózai szöveg, a Halotti beszéd és könyörgés 1200 körülről. Ez egy temetési beszéd, melyet már sokszori elmondás után jegyezhettek le. A híres kezdősorok: "Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. " Ebben is láthatók a XIII. századi nyelvállapot jellemzői: a -val/vel rag még más, amint az igeragok egy része is, de a tővéghangzók már lekoptak. A szöveg a Pray-kódexben található, és vendégszövegként került be a latin szövegek közé. Az első magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom 1300 körülről a Leuveni kódexből.