A média fontos szerepet játszik abban, hogy Európa polgárai megismerjék az Európai Unió és intézményei tevékenységeit – állapítja meg a legfrissebb Eurobarométer-jelentés. A válaszadók 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a médiában látott, hallott vagy olvasott valamit mostanában az Európai Unióról, 57 százalékuk pedig az Európai Parlamentről – olvasható az oldal összeállításában. Élet az EU-ban. Európában egyértelműen a televízió számít elsődleges hírforrásnak (75 százalék), különösen az idős korosztály körében; Magyarországon a közösségi média a fő tájékozódási pont. Az európaiak a közszolgálati tévécsatornákat és rádióállomásokat tekintik a leghitelesebb hírforrásnak (49 százalék), ezeket követi a nyomtatott sajtó (39 százalék), valamint a kereskedelmi tévék és rádiók (27 százalék). A magyar arány eltérő. Egy ma közzétett Eurobarométer-felmérés mélyreható betekintést ad az európaiak médiafogyasztási szokásaiba. Feltárja, hogy a polgárok miként viszonyulnak a különféle médiaforrásokhoz, és mit gondolnak az álhírekről és a félretájékoztatásról.
Az Eurobarométer 2021–22. téli kiadásának ma közzé tett magyarországi nemzeti jelentése szerint az Európai Unió megítélése mind az EU-ban, mind Magyarországon alapvetően pozitív. Magyarországon az emberek majdnem fele (47%) vélekedik róla pozitívan, és csak 13%-a negatívan. A Z-generáció, azaz a 15–24 évesek nagyobb arányban (65%) ítéli meg az EU-t pozitívnak, mint honfitársaik általában. A magyarok továbbra is bíznak az Európai Unióban (58%), és ez a bizalom felülmúlja az uniós átlagot (47%). A magyarországi válaszadók továbbra is bíznak az unió intézményeiben; ez a bizalom különösen magas az Európai Parlament (61%) és az Európai Bizottság (60%) tekintetében, és ezzel felülmúlják az uniós átlagot. Magyarok az eu ban 1. Tízből hat magyar úgy gondolja, hogy az Európai Unió megfelelően figyelembe veszi Magyarország érdekeit. A magyarok erősebben kötődnek Európai Unióhoz, mint az uniós átlagpolgárok. Szerintük az Európai Unió legnagyobb eredménye a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása az EU-n belül.
Ez alapján 19 százalékponttal lenne nagyobb az árak növekedése a most mértnél, ami a júniusi, 11, 7 százalékos árindexet 31 százalékra emelné. Magyarok az eu ban 11. A GKI szerint a magyar és az EU-s árindex összehasonlítását ez a szám jobban tükrözi. Az adat különösen megdöbbentő, hiszen a most élen álló Észtország 20 százalékos drágulási mutatója is jóval a miénk alatt van. Kilőne a rezsi Az ársapkák eltörlése a GKI számításai szerint éves szinten 261 ezer forinttal, havonta mintegy 22 ezer forinttal rövidítené meg egy átlagos magyar család kasszáját. A gázszámla például 15 ezer forint tal lenne több havonta, az ü zemanyag nagyjából 20 ezer forint tal jelentene nagyobb kiadást, z élelmiszerek ársapka nélkül havonta 2150 forint tal dobnák meg az átlagos magyar család költségeit, az áram körülbelül hatezer forint tal kerülne többe.
Írországban viszont a nagy esés ellenére a fiatalok többsége még mindig az EU-támogatók közé tartozik: 86 százalékról 68 százalékra olvadt az arány. Magyarországon 2008-ban még a 15-30 évesek többsége (53 százalék) volt elégedett az EU-vezetéssel, 2013-ban viszont már csak 41 százalék, ami 12 százalékpontos esést jelent. A fiatalok körében 2011-ben volt egy nagyobb hullámvölgy, amikor 33 százalékra süllyedt a mutató.
Második helyre kerültek a megélhetési költségek (37 százalék), a harmadikra pedig a gazdasági helyzet (30 százalék). És mindössze a magyar válaszadók hét százaléka mondta az, hogy a migráció a legnagyobb gondok között van. Az európaiak 43 százaléka elégedett a nemzeti kormányok által a világjárvány elleni küzdelem érdekében eddig hozott intézkedésekkel (az elmúlt nyár óta –19 százalékpont), 56 százalékuk pedig elégedetlen (+19 százalékpont). Ugyanebben az arányban elégedettek az EU által hozott intézkedésekkel (43 százalék, –2), míg 49 százalékuk elégedetlen (+5). 59 százalékuk azonban bízik abban, hogy az EU a jövőben megfelelő döntéseket hoz a világjárványra adott válaszul. A magyar adatok szerint a magyar kormány járvánnyal kapcsolatos lépéseivel 52 százalék elégedett, 47 százalék elégedetlen. Hozzá kell tenni, hogy az első adat tavaly nyár óta 17 százalékkal csökkent, a második pedig 18-cal nőtt. Magyarok az eu ban 5. A magyarok 55 százaléka szerint az EU jó döntéseket hozott, 42 százalék pedig az ellenkező véleményen van.
A magyarok szerint ugyanis az EU-nak elegendő hatalma és eszköze van arra, hogy a világban megvédje az európai gazdasági érdekeket. A kutatás a magyarok médiafogyasztási szokásait is vizsgálta. Az uniós átlaghoz hasonlóan a magyarok körében még mindig a televízió a legnépszerűbb médiafogyasztási eszköz, a lakosság háromnegyede (75%) mindennap nézi. Második legfontosabb médiafogyasztási eszközként az internetes közösségi oldalak jelennek meg, amiket a magyar lakosságnak kis híján a fele (48%) naponta használ. Páratlan az EU-ban a magyar áremelkedés - hirekma.hu. Az interneten keresztül történő rendszeres tévénézés (11%, EU27: 17%) és a podcast-hallgatás (7%, EU27: 6%) gyakorisága igen alacsony, csakúgy, mint az Európai Unióban. A Standard Eurobarométer 96 közvélemény-kutatás adatfelvételére 2022. január 8. és február 14. között került sor az Európai Unió 27 tagállamában a 15 évesnél idősebb lakosság körében. Mivel az adatfelvétel Ukrajna megtámadása előtt készült, az eredmények is az orosz–ukrán háború előtti véleményeket tükrözik. Az Eurobarométer Magyarországra vonatkozó nemzeti jelentése innen letölthető
A tényleges egyéni fogyasztás a nemzetközi volumen-összehasonlításban gyakran minősül az előnyben részesített mérőszámnak, mivel nem befolyásolja az a tény, hogy a háztartások által igénybe vett bizonyos fontos szolgáltatások, például az egészségügyi és az oktatási szolgáltatások szervezése országonként eltérő. ( Eurostat (Az ábrákon látható PPS pedig a vásárlóerő-paritást kifejező mesterséges valuta. ) A felmérés az egy főre jutó GDP-t is vizsgálta, ebben Magyarország az EU-átlag 76 százalékát érte el, amivel szintén utolsó előtti. Eurostat Nyitókép: d3sign / Getty Images