Az Új köztemető (más néven Rákoskeresztúri új köztemető vagy Rákoskeresztúri sírkert) Budapest legnagyobb temetője, területe 207 hektár (2, 07 km²). [1] Jelenleg 301 parcellát foglal magában. Új köztemető (Rákoskeresztúri sírkert) A temető bejáratának központi épülete, tervezte Hegedűs Ármin (1903) Közigazgatás Ország Magyarország Település Budapest Városrész Budapest X. kerülete Cím 1108 Bp., Kozma utca 8-10. Típus köztemető Létrejötte 1886. május 1. Híres halottak Az Új köztemető nevezetes halottainak listája Tulajdonos Budapesti Temetkezési Intézet Földrajzi adatok Elhelyezkedése Új köztemető Pozíció Budapest térképén é. sz. Nagy Imre újratemetése a magyar politikai élet új kezdetét jelenti | Demokrata. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 11′ 21″ Koordináták: é. 19° 11′ 21″ A Wikimédia Commons tartalmaz Új köztemető témájú médiaállományokat. Fekvése Szerkesztés Nevével ellentétben nem a Budapest XVII. kerületében fekvő Rákoskeresztúron, hanem a X. kerületben, Kőbányán található. Nyugatról a Kozma utca, északról a Kozma utcai izraelita temető, keletről–délkeletről a XVII. kerület, délről–délkeletről pedig a Korányi erdősor határolja.
1984 óta lehetséges, hogy a hozzátartozók szeretteik hamvait hazavihessék, illetve szétszórhassák. Az 53-as parcellában alakították ki az első, hamvak szórására is alkalmas parcellát. 2001 -ben létrehozták a Hősök temetője emlékparkot, majd a következő évben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság felállíttatta a magyar katonahősök emlékművét, ahol a magyar hősök emlékünnepén katonai tiszteletadással tartják a központi koszorúzási ünnepséget a Magyarországért elesett katonák emlékére. [2] 2006 -ban nyílt meg az Urna Pantheon, ebben altemplomszerű nyughelyet válthatnak a hozzátartozók. A temető területét többször bővítették (1914, 1933, 1938, 1942 és az 1950-es években), így jelenleg kb. 560 katasztrális hold (207 hektár). Évente mintegy 7-8000 személyt temetnek itt el, összesen körülbelül hárommillió elhunyt számára szolgál végső nyughelyként. Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcella Nemzeti emlékhely | CsodalatosBudapest.hu. A 298–301-es parcellák Szerkesztés A temetőnek ez a része 1892-ben létesült, és attól kezdve folyamatosan használták temetésre. [3] Az 1956-os forradalmat követő megtorlások áldozatait a Kádár-korszakban a 300-as és 301-es parcellában temették el, kegyeletsértő módon, titokban, Budapest ezen legnagyobb temetőjének legtávolabbi pontján.
A 298-as parcellát 1944-ben kezdték használni, ide temették a sírhelyet megfizetni nem tudó szegényeket. A második világháborút követően kezdődött meg a börtönben elhunytak és a kivégzettek ide temetése, azonban 1952-ig a közsegélyes temetkezés is folytatódott. A 298-as parcella összetétele rendkívül vegyes képet mutat. A közsegélyes eltemetetteken kívül nyugszanak itt népbírósági perekben halálra ítélt háborús főbűnösök (jeltelen sírjaik azonosíthatatlanok, elképzelhető, hogy Szálasi Ferencet is ide temették), valamint koncepciós pereket követően kivégzett nem kommunisták és kommunisták is. Rákoskeresztúri új köztemető térképe. Az utóbbiakat sújtó perek áldozatainak egy részét még az ötvenes években rehabilitálták és exhumálták, földi maradványaik a Farkasréti temetőbe kerültek, helyükre pedig néhány évvel később kivégzett ötvenhatos szabadságharcosokat temettek. A kádári vezetés mindent megtett azért, hogy a forradalom után kivégzettek sírhelyeit ne lehessen azonosítani. Három évtizedes hallgatást követően a temető 301-es parcellája a nyolcvanas évtized végére már fogalommá vált.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapja alkalmából rendezett központi ünnepségen azt mondta: ez a nap arról szól, hogy fejet hajtsanak a bátorság, a türelem és a bölcsesség eszméi előtt. Nagy Imrének, a forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének újratemetése volt a magyar politikai élet új kezdete - erről beszélt a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, a mártír miniszterelnök szobránál. Vitályos Eszter a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapja alkalmából rendezett központi ünnepségen azt mondta: ez a nap arról szól, hogy fejet hajtsanak a bátorság, a türelem és a bölcsesség eszméi előtt. Szerinte 1956 a bátorságot, az 1956. Új köztemető – Wikipédia. november 4. és 1989. június 16. közötti időszak a türelmet jelentette, 1989 júniusában pedig bölcsnek kellett lenni. Kifejtette: 1989 júniusában újratemették méltatlanul eltemetett halottaikat, "mert az nem járja, hogy a végtisztesség ne illesse meg azokat, akikkel véresen és kegyetlenül leszámolt a kommunista diktatúra, még akkor sem, ha egykor közéjük tartoztak" - fogalmazott, megjegyezve: "ez a különbség köztük és köztünk".
A 28-as, 28A és a 37-es villamosokkal, illetve a 68-as, 95-ös, 195-ös autóbusszal vagy a 201E és a 202E busszal közelíthető meg. Története Szerkesztés 1886. május 1-jén nyitották meg az új temetőt, 318 katasztrális hold (183 ha) területen. Az első temetésre 1886. augusztus 6-án került sor, amikor Závoly Viktória özvegyasszonyt hantolták el, az 53-as parcellában. A temető négyzetes parcellarendszer szerinti elrendezését és a fő épületeket Czigler Győző építész 1903-as tervei alapján valósították meg. A bejárat épületegyüttesét Hegedűs Ármin tervezte. Rakoskereszturi uj koeztemeto. A bejárattól jobb és bal oldalra olasz minta alapján fülkés rendszerű sírboltokat építettek. A temető belső térképe 1903-ban két parcellát katonai temetkezési hely céljából különítettek el, 1914-től pedig a magyar hősi halottakon kívül helyet kaptak a szövetséges központi hatalmak elesett katonái, és az antant országokbeli, Magyarországon elhunyt hadifoglyok is. Ekkoriban az Új köztemető Európa második legnagyobb temetője volt a verduni után.
Kiemelte, hogy a jelenlegi polgári keresztény kormány üzenete: "káosz helyett rend, viszály helyett szeretet, békétlenség helyett béke legyen". Így volt ez az elmúlt 12 évben is – fűzte hozzá a politikus, kifejtve: ott álltak a gátakon az árvíznél, megsegítették a bajba jutott önkormányzatokat, mentőövet nyújtottak a devizahiteleseknek, létrehoztak egymillió új munkahelyet, megállították az illegális migrációt, megfékezték a koronavírus-járványt; a kormány továbbá bevezette Európa legkedvezőbb családtámogatási rendszerét, és kiharcolták, s azóta is védik a kontinens legalacsonyabb rezsiköltségét. Rákoskeresztúri új köztemető temetések. "Mindezt annak érdekében, hogy a nehezen kiharcolt és féltve őrzött béke megmaradjon nemzetünkben, családjainkban" – jelentette ki. A határon innen és túl élő magyarokhoz szólva az államtitkár felhívta a figyelmet: a Magyarországot fenyegető veszélyek most sem kisebbek, csak mások. Az ország előtt álló kihívásokra ugyanazzal a bátorsággal, türelemmel és bölcsességgel kell reagálni, ahogy tették azt a magyarok 1956-ban és 1989-ben is.