Sóska: az immunerősítő - HáziPatika Szimpatika – A sóska csodálatos egészségügyi hatásai A sóska valódi megosztó zöldség. Valaki vagy utálja, vagy szereti. Negatív megítélése csak rossz beidegződés, valójában a jól elkészített sóska nagyon finom tud lenni, ráadásul tápanyagokban gazdag, és még a fogyásban is a segítségedre lehet. 1. Lökés a szervezetnek Az Európában és Észak-Ázsiában őshonos gyógynövény C-vitamin tartalma igazi felüdülés a szervezetnek. Egy tál sóska biztosítani tudja a napi szükséges C-vitamin-bevitel 50 százalékát. C-vitamin tartalma miatt számos bőrbetegség megszüntetésében is fontos szerepet játszik, arcpakolásként segít megelőzni a ráncokat és összehúzza a bőrt, továbbá antimikrobiális és antiallergén tulajdonságai is vannak. Nyersen és szárítva is ugyanezt a hatást képes kifejteni. 2. Méreganyagok ellen is hatásos A növényben található flavonoidoknak és egyéb antioxidánsoknak víz- és hashajtó hatásuk van, amely segíti, hogy a szervezeted megszabaduljon a káros méreganyagoktól.
Ismerjük meg! A sóska (Rumex acetosa) a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó, évelő, lágyszárú növény. Magja apró, ennek ellenére csírázóképességét 3-4 évig megtartja. Levelei vastagok, nyíl alakúak, szélük ép, az alsók hosszú, a felsők rövid nyelűek vagy nyél nélküliek. Virágai laza bugavirágzatban állnak. Egyes vidékeken a nép nyelve bábikónak vagy rekenyének nevezi. A mezei sóska föld feletti részét fogyasztjuk, de a föld alatti részeit is hasznosítják gyógyászati célokra. Jellegzetes savanyú ízét az oxálsav tartalmának köszönheti Egész Európában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában és Ázsiában is. A Kárpát-medencében vadon is előfordul, szinte mindenhol megtalálható, hegyi réteken, lápos területeken, ligetekben, nedves, feltört és nem művelt talajokon. Jól tűri a hideget, a fagyot, viszont a meleget kevésbé bírja. A tápanyagban gazdag, inkább savanyú vagy közömbös talajt kedveli. Márciustól egészen késő őszig (tenyészidő) gyűjthető, de a legízletesebb a virágzás előtti (március-április) időszakban.
A sóska az egyik legnépszerűbb tavaszi zöldségeink közé tartozik elsősorban édes íze miatt. De emellett számtalan olyan jótékony hatása van a szervezetünkre, amely miatt érdemes minél többet fogyasztanunk belőle. Kevés kalória A sóska egyik nagy előnye, hogy kevés kalóriát tartalmaz, így bármilyen napszakban nyugodtan fogyaszthatjuk. Ebből adódóan bármilyen diétás étendbe nyugodtan beépíthetjük, de akkor is remek választás, ha vacsorára nem szeretnénk túl nehéz ételt fogyasztani. Immunerősítő A sóska az egyik legjobb immunerősítő zöldségünk, amelyet szerencsére nem csak tavasszal, hanem egész évben fogyaszthatunk, hiszen bármelyik nagyobb üzletben könnyedén beszerezhetjük. Főleg magas C-vitamin tartalma miatt érdemes sokat ennünk belőle, de emellett köztudottan sok vas is található benne. Emellett még flavonoidok és ásványi sók is találhatóak a sóskában. Élénkítő hatás Tetszik az oldal? Nyomj itt egy nagy Tetszik-et és gyere máskor is! A sóskában található gyümölcssav miatt nem csak a vérképző- és immunrendszerünkre van jótékony hatással, hanem ráadásként élénkítő hatása is van, így akár nagyobb szellemi tevékenység során is érdemes több sóskát fogyasztanunk azért, hogy minél jobban teljesítsünk.
A sóska felhasználása A sóska vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag növény. Bővelkedik vasban, foszforban, és káliumban. A vitaminok közül A-, B-, C-vitamin és folsav található meg benne jelentősebb mennyiségben. Magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetően frissítő, élénkítő hatású. Van, ahol fűszernövényként tartják számon. A mezei sóskának ismert vizelethajtó, nyálkaoldó tulajdonsága, továbbá növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező-képességét, így kiváló immunerősítő tulajdonságú. A népi gyógyászatban vértisztító szerként alkalmazzák. A sóska az egyik legjobb immunerősítő zöldségünk. A sóskában található gyümölcssav miatt nem csak a vérképző- és immunrendszerünkre van jótékony hatással, hanem ráadásként élénkítő hatása is van. Magas kálium tartalmának köszönhetően a magas vérnyomást is szabályozza. Ezek mellett a sóskának magas a folsav tartalma is, ezért állapotos nők étrendjébe is érdemes minél nagyobb mennyiségben beépíteni ezt a zöldséget, ráadásul a karotinoid és klorofill tartalma miatt akár a rákos betegségek kialakulását is megakadályozhatjuk a fogyasztásával.
Nem értettem a hitetlenkedését, én mind a kettőt szeretem. A sóskának finom édes-savanykás íze van, szeretem nyersen is. A spenót meg alapvetően íztelen, én mindenféle indiai fűszerekkel ízesítem" - mesélte egy elkötelezett zöldséghívő. Idézettünk azon kevesek közé tartozik, aki a spenótot és sóskát is kedveli. Ha választásra kerül a sor, a legtöbben egyértelműen leteszik a voksukat valamelyik zöldség mellett, olyan viszont, aki mindkettőt szívesen megenné, alig akad. Pedig nagy különbség, sem külalakra sem pedig ásványi anyag tartalomra nincs köztük. Azonban ezek a tulajdonságok mit sem érnek, ha az érveket vagy az ellenérveket kell összeszedni, egyik vagy másik mellett. Az például egyértelműen kiderül, hogy a főzés utáni küllem kategóriát a spenót nyeri, a kétes színű sóskával szemben, ami néhány perces párolás után kénytelen érzékeny búcsút venni erőteljes színétől. A spenót tükörtojással, pedig önmagában egy műalkotás. A legtöbb kisgyerek az óvodába kerülés előtt szívesen megeszi mindkét zöldséget, bár az anyatejen nevelkedett, édes ízekhez szokott gyerekeknél elsősorban a sóska a favorit.
A vas stimulálja a vérképződést, így hozzájárul, hogy a vér egészséges maradjon. A fürjtojás káliumot is tartalmaz, amely a vérre is pozitív hatással van. 5. Erősíti az immunrendszert: A fürjtojással távol tarthatóak a gyomorproblémák. A tojás erősíti az immunrendszert, valamint javítja a memóriát és növeli az agyi aktivitást. Mivel magas a vastartalma, a fürjtojás növeli a hemoglobin szintet a szervezetben. A fürjtojás segít abban, hogy a szervezet megszabaduljon a méreganyagoktól. 6. Meggátolja az epekövek kialakulását: A fürjtojás jó hatással van a vesékre, a májra és az epehólyagra. A tojás ezen kívül gátolja az epekövek kialakulását, mivel a benne lévő lecitin lebontja azokat. 7. Vágykeltő: A fürjtojás tele van tápanyagokkal: foszforral, proteinekkel és fontos vitaminokkal, amelyek vágykeltő hatásúak. 8. Egészséges haj: A fürjtojás a hajra is jó hatással van, mivel a benne lévő tápanyagok kiegyenesítik és megerősítik, valamint fényesebbé is teszik a hajat. Ha azt szeretné, hogy haja hosszú, fényes és erős legyen, fogyasszon fürjtojást.
1. Tápanyagokban gazdag: A fürjtojás táplálóbb és egészségesebb, mint a csirketojás. A fürjtojás 13 százalék proteint tartalmaz, amely több mint biztosítja a napi protein szükségletet. A fürjtojás kifejezetten gazdag B-vitaminokban (140 százalék tiamint – B1-vitamint tartalmaz). Ez a mennyiség a csirketojásban lévő tiaminnál 80 százalékkal több. 2. Köhögés és asztma: A fürjtojással hatékonyan kezelhetőek az olyan problémák, mint a köhögés és azt asztma. Az ősi civilizációkban a fürjtojás sárgájával a pikkelysömört és az ekcémát kezelték. 3. Csökkenti az időszaki betegségek kialakulását: Ha alacsony a szervezetben a káliumszint, akkor többek között könnyebben alakulhat ki szívbetegség, magas vérnyomás, ízületi gyulladás, agyvérzés, rák és emésztési problémák. A fürjtojás fogyasztásával azonban fenntartható a káliumszint. 4. Serkenti a vérképződést: A fürjtojás gazdag vasban. A vas olyan ásványi anyag, amely erősíti az immunrendszert, valamint oxigénnel látja el a szerveket és a szöveteket.