Az újabb fordulat következtében – 1990-ben – az iskola visszakerült a gyülekezet tulajdonába egy csereingatlanként kapott földterülettel együtt. Az önkormányzat és a gyülekezet között létrejött megállapodás következtében erre az ingatlanra épült a Faluház. Mindkét épületet közösen használja a falu és a gyülekezet. Evangélikus templom, Nagykanizsa. Bakonyi Erzsébet Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság május 20-án megjelent lapszámában olvasható.
Az ugyancsak Iharosberény védőszárnyai alá helyezkedett pati evangélikusok szervezett gyülekezetté alakulása a nagyobb távolság, valamint a kisebb lélekszám miatt később, csak 1819-ben vált lehetővé. Első tanítójuknak Tálos Ferencet választották, aki 1824-ben kezdte meg szolgálatát. Ekkor már álltak a működéshez szükséges épületek, amelyeket később, megerősödve, újakra cseréltek. Szép stílusú, kis templomuk 1863-ban épült. A templombelső érdekessége, hogy az orgonát – a megszokottól eltérően – a templomhajóban, az oltár mellett helyezték el. Ennek egyszerű oka az, hogy a lévita-teendőket is ellátó kántor-tanítónak nem a karzatról kellett lejönnie orgonálás után, hanem az orgonától pár lépést téve, már az oltár elé léphetett, vagy a szószékre mehetett igehirdető szolgálatának elvégzésére. Nagykanizsa evangélikus templom a 2020. A kis filia 1895-ben elvált Iharosberénytől, s a területileg közelebb fekvő Sandhoz csatlakozott, amelynek Teke Lajos volt a lelkésze. Az új kapcsolat kedvezően hatott a gyülekezeti életre. Lélekszáma szépen növekedett, 1910-ben már 313-an voltak, és 65 gyermek járt Simon Jenő tanító elé.
Ki ne emlékeznék vissza a Teremtés fensé-ges oratóriumának akkordjaira? Ki ne idézné vissza Palestrina, Orlando di Lasso, Vittoria, Josquin de Prés, Scarlatti, a polifónia nagymes-tereinek csodás alkotásainak emlékét? El lehet felejteni Haendel Hallelujáját a Messiásból, amit az Alsótemplom orgonaavatásán mutattunk be a közönségnek? […] Ezekkel mind Ketting ajándékozta meg dalosait, zenészeit és a közönséget… ( Zalai Közlöny 1936. júl. Nagykanizsa evangélikus templom a video. 4. ) Ketting Ferenc volt a városban az új zene, a bartóki és kodályi törekvések első "szálláscsinálója", az 1930-as évek második felétől Nagykanizsán és Dél-Zalában az É NEKLŐ I FJÚSÁG mozgalom megszervezője, az első kanizsai Kodály-hangverseny megvalósítója. Képzőművészeti képességeit elsősorban iskolájában kamatoztatta, de fest-ményeivel, grafikáival többször vett részt csoportos kiállításokon is. Noll József gimnáziumi tanárral közösen tervezte a Deák téren 1933-ban felava-tott Országzászló emlékmű díszlobogóját. Ketting felesége a polgári leányiskolában természetrajzot tanított, három gyermeket neveltek.