1. Akinek tetoválása van, nem adhat vért Aki tetoválást vagy piercinget visel, csak az elkészítését vagy behelyezését követő hat hónapban nem adhat vért. Amiatt van így, mert ilyen rövid időn belül nem lehet biztosan szűrni a fertőzéseket, amelyek esetleg átadhattak a testékszer behelyezése vagy a tetoválás elkészítése során. Akinek tehát fél évnél régebbi tetoválása vagy testékszere van, nyugodtan jelentkezhet donornak. Ha gond van, akkor a véradás során egészen biztosan kiszűrik, méghozzá anonim módon. 2. A véradás fájdalmas Hogyan zajlik pontosan a véradás menete? Vérünket veszik! - Napidoktor. Részletek itt. A szúrás csak enyhe fájdalommal járhat, komolyabb panaszt nem okoz. A levett vér átlagos mennyisége 450 ml, ami egészséges emberek számára veszélytelen. Az is csak ritkán fordul elő, hogy a vérvétel helyén gyulladás vagy vérömleny keletkezik, és még ez is mulandó, pár nap alatt megszűnik. A biztonság érdekében a szúrás helyére került kötést négy órán át fent kell hagyni. 3. Vegetáriánusok nem adhatnak vért Sokan úgy hiszik, hogy a vegetáriánusok nem adhatnak vért, mert táplálkozási sajátosságaik miatt kevés vas van a vérükben, így jobban megviseli őket a vérvesztés.
Véradás - Hogyan? Mennyit? Hányszor? | Biológiai okai vannak annak, hogy férfiak közötti nemi kapcsolat során nagyobb például a HIV-fertőzés veszélye, ebből kiindulva zárják ki őket a véradásnál. Vannak azonban olyan országok, ahol már nem próbálják automatikusan kitiltani a meleg férfiakat, mivel a teljes tilalmat nem indokolja semmi. "A meleg férfiak ne adjanak vért! Egy újabb példa a magyar egészségügyben jelen lévő, melegekkel kapcsolatos előítéletekre és tájékozatlanságra" – írta a az Országos Vérellátó Szolgálat véradóknak szóló tájékoztatója alapján. A COVID-19 elleni védőoltás a véradásból nem kizáró ok | Országos Vérellátó Szolgálat. A probléma nem magyar sajátosság, de van, ahol már megoldás is született rá. Mi lehet a baj a meleg férfiakkal? A vérátömlesztés nem veszélytelen beavatkozás: a véradó számos betegség kórokozóját átadhatja a vért kapó betegnek. Vérátömlesztés útján a beteg megfertőződhet többek között a fertőző májgyulladás vírusaival (hepatitis B-, C- és D-vírusok), a HIV-vírussal, de vérátömlesztéssel elkapható a rubeola, a szifilisz, a toxoplazma, a HTLV-1-fertőzés és a malária is.
Ez áll annak hátterében, hogy aki például maláriával fertőzött területen is megfordult, minimum fél évig nem adhat vért. A kizárás ideje alatt egyértelműen kiderül az esetleges fertőzés, utána minden további nélkül lehet valaki donor. Érdemes tudni azonban, hogy aki maláriaellenes oltást kapott, minimum három évig nem adhat vért. A külföldi utakat akkor is jelezni kell, ha célpontjuk szomszédos ország volt, időszakos tiltások ugyanis bárhol előfordulhatnak. Pár éve például volt olyan szúnyog terjesztette fertőzés, amely Bécsben pár hónapig volt jelen. Emiatt aki ebben az időszakban Bécsben járt, néhány hónapig nem adhatott vért. 9. A véradás legyengíti a szervezetet Ugyan a véradás napján nem ajánlott sportolni vagy fizikai munkát végezni, ha valaki egészséges, akkor szervezete 1-2 nap alatt regenerálódik, hamar pótolja az elvesztett vérsejteket. A vörös vérsejtek szintje 3-4 nap alatt áll teljesen helyre, míg a fehér vérsejtszám 3 héten belül rendeződik. 10. Aki gyógyszert szed, nem adhat vért Való igaz, hogy vannak gyógyszerek - például a vérhígítóként emlegetett véralvadásgátlók -, amelyek kizárják a véradást, de a gyógyszerek nagy része nem okoz problémát.
A fájdalomcsillapítók többsége, a fogamzásgátlók, az allergiaellenes szem- és orrcseppek, az étvágycsökkentők, az étvágyjavítók, a hashajtók, az emésztést segítő és az epebetegségre ható gyógyszerek nem kizáró okok, de esetleges szedésükről tájékoztatni kell a véradás előtt a vizsgálatot végző orvost, illetve a véradás előtt kitöltendő kérdőíven fel kell tüntetni a szedett gyógyszerek nevét.