További előnye, hogy a magasabb hőmérséklet hatására a növények sokkal gyorsabban fejlődésnek indulnak, ezáltal a takarás fokozza a koraiságot. Időjárástól függően kb. 10-14 napos koraiságot tudunk elérni ezzel a technológiával. (2. kép) Hátrányai közé tartozik, hogy a takarás megemeli a termesztési költségeket, viszont egy korábbi szedés kompenzálhatja a magasabb bekerülési költséget. Így gondozd az epret, hogy mindig sok és zamatos gyümölcsöd legyen - Ripost. 1. kép: Sárgadinnye kisalagút alatt Takarásra kétféle anyag közül választhatnak a termesztők. A kertészek többsége még mindig az úgynevezett hagyományos polietilén fóliákat használja, melyek nagy előnye, hogy viszonylag olcsó és könnyű a kihúzása. Hátránya viszont, hogy minden évben újra és újra meg kell vásárolni, valamint a fólia megsemmisítése nem egyszerű feladat. A legtöbb termesztő a föld szélén szokta elégetni a leszedett fóliát, ami nem nevezhető környezetbarát megoldásnak. Többféle méret közül lehet választani, amit egyes növények (pl. görög- és sárgadinnye, étkezési paprika) esetében a talajtakaró fólia szélessége határoz meg.
Milyen a jó palánta, hogyan szedjük a fejes salátát, mire ügyeljünk az ültetésnél, mi az ideális páratartalom, mi befolyásolja a fejek növekedését? Minden, amit a salátatermesztésről tudni kell. Nálunk – más európai országokhoz képest – a levélzöldségek (fejes saláta, jégsaláta, endíviasaláta, spenót, sóska stb. ) iránti kereslet meglehetősen szerény. Csúcsidőszaknak számít a kora tavasz, húsvét környéke, még kisebb csúcsnak mondható a késő ősz, de télen és főleg nyáron nincs kereslet a levélzöldségfélék iránt. Ugyan az utóbbi években megfigyelhető némi kedvező tendencia, mégis nálunk 1 főre mindösszesen 2-3 fej fogyasztása jut. (Nyugat-Európában átlagosan 2, 5-5 kg/fő/év a fogyasztás, de a franciáknál ezt is meghaladja, a teljes zöldségfogyasztásuknak – ami 140-145 kg/fő/év – a levélzöldségek 10-15%-át teszik ki. Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben. ) A fejes salátát többnyire mint előnövényt hajtatják, kevés az olyan kertészetek száma, ahol a fóliák alatt több szakaszban is egymást követően salátát ültetnének. A termesztést a nagyobb termelési értéket képviselő főnövényhez igazítják, a magasabb hőlépcsőre méretezett fóliákban vagy üvegházakban (20-30 ∆ t ° C) a saláta hajtatása kevésbé kifizetődő.
Ennek előnye: nem szárad ki a föld, nem burjánzanak a gyomok, emiatt nem kell sokat kapálni, és esőben nem szennyeződik a növény a visszacsapódó sártól. Még gusztusosabb, ha virágzás után mulccsal, azaz aprított fával, vagy szalmával feded le a tövek környékén a földet. Az első virágokat törd le, és csak júniustól hagyd őket kibontakozni. Az eredmény: erősebb növény, nagyobb gyümölcsszemek. HOGYAN ÉS MIKOR SZÜRETELJ? Csak a teljesen érett szemeket szedd le, mert az epernek nincs utóérése. Reggel, a hajnali harmat felszáradása után érdemes szüretelni. Pici, 1 centis szárat hagyj rajta, tedd lapos tálcára, és azonnal vidd hűvös helyre, pl. a hűtőszekrénybe. Mivel a kocsánylevelek rajta maradnak, tovább eltartható, és mosáskor nem ereszt levet. 1. Egyszer termő: 2-3 héten át szedhető. A legnagyobb hozamú terméssel rendelkezik. Ezt termelheted az erkélyeden a balkonládában is. Saláta Ültetése Fóliába. A ládák vagy termesztő vályúk függeszthetők akár a kerítésre vagy a ház oldalára is. 3. Folyton termő: Először nyár elején szüretelhető pár hétig.
Főleg télen, amikor a külső magas páratartalom miatt különösen nehéz a páratartalom szabályozása, akkor fordulnak elő azok az élettani betegségek, amelyek a magas páratartalomra és a kevés fényre vezethetők vissza. Ilyen fejlődési rendellenesség a belső vagy lágy levélszélbarnulás és az üvegesedés, amelyek gyógyítása csak a páratartalom csökkentésével valósítható meg. A fejes saláta számára a 70% körüli relatív páratartalom mondható ideálisnak. Tavasszal, miután a külső hőmérséklet megemelkedett, a hirtelen páratartalom-csökkenés okozhat élettani zavart (pl. napos, szeles időben erősen kiszellőztetjük a fóliát). A külső levelek széle beszárad és megbarnul, amit külső vagy száraz levélszélbarnulásnak nevezünk. Könnyebb ellene védekezni, mint a lágy vagy belső barnulás ellen, elég, ha rendszeresen párásítjuk a termesztőberendezést vagy kevesebbet szellőztetünk. A levegő szén-dioxid-koncentrációja jelentős mértékben befolyásolja a fejek növekedését. Szellőztetés hiányában a fóliasátorban az oxigén felgyülemlik, a szén-dioxid elfogy, aminek következtében az asszimiláció előbb lelassul, majd fokozatosan leáll.
Magaságyásba az edzett akár mínusz 5 fokot is tűrő palánták már március közepe táján kiültethetőek. Amire ügyelnünk kell, hogy, palántákat ne ültessük mélyre, mert lassabban fejlődnek, Egy négyzetméter területről 15-18 fejet takaríthatunk be. Az áttelelő fajták magjait kifejezetten ajánlott magaságyásban vetni, mert ilyenkor javában tombol a forróság és sokkal könnyebb nedvesen tartani a földjét, ha ládákba vetjük. Szabadföldbe a salátamagokat hetente, tíznaponta kora tavasztól késő őszig vethetjük. Először a hónapos retekkel egy időben, mihelyst a földre lehet lépni. Két sor retek közé egy sor salátát vessünk. Áprilisban már csak nyári fajtákat vessük. A koraiak a melegtől hamar szárba szökkennek, így azokat már ne vessük. Az áttelelő fajták magvetését augusztus utolsó hetére időzítsük a vetését. Vethetjük rögtön az ágyásba is, de palántázó ládába is kerülhet. A helyrevetéses termesztés főbb előnyei, hogy elmarad a munka és időigényes palántanevelés és jobban bírja a növény a szárazságot.
A kézi húzáshoz több emberre van szükség, valamint a pálcázást is előre meg kell oldani. Amennyiben géppel történik a fóliahúzás, úgy vannak olyan géptípusok, amelyeknél nem kell előre lepálcázni, mert azt a húzással egy menetben végzi a gép. Mindkét technológiának megvan a maga előnye és hátránya is. Az egyik legfontosabb alapkövetelmény azonban, hogy a fólia feszes legyen, mert ellenkező esetben a szél nagy károkat tud benne okozni, valamint a fólia későbbi kilyukasztása, majd az úgynevezett "ablakolása" nehezebb feladat lesz, hiszen egy laza fóliába sokkal nehezebb lyukat vágni, mint egy feszesbe. (3. kép) 3. kép: Görögdinnye kisalagút alatt Fontos, hogy a fólia szélét teljesen le kell földelni, mert a szél gyorsan fel tudja kapni, és ha belekap, akkor nagy károkat tud okozni. Az alagútfóliát általában 3-6 hét közötti időszakra szokták kihúzni a növények fölé. Ezt elsősorban az időjárás, valamint a növény fejlettségi állapota határozza meg. Sok esetben például csemegekukoricánál már a növény túlnövi a fóliát, amit már korábban középen kettéhasítottak, de pl.