2021. június 24-én a Magyar Közlöny 119. számában megjelent a 2021. évi LXXXIII. törvény egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról, valamint június 30-án a Magyar Közlöny 123. számában olvasható a 380/2021. (VI. 30. ) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról. A megjelent dokumentumok módosították a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvényt (továbbiakban Szkt. ), valamint a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 2/2020. (II. 7. rendeletet (továbbiakban Szkr. ), a jogszabályok több hatálybaléptetési időt tartalmaznak. Egyes rendelkezések 2021. július 1-től, illetve 2021. Megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendelete | Híradó. szeptember 1-től lépnek életbe, de 2022. július 1-től hatályos változásokat is tartalmaznak a jogszabályok. Duális képzőhelyeket érintő néhány fontos változás: · Lehetőség nyílik az együttműködési megállapodások után 2021. július 1-től igénybe venni az adókedvezményt. Szkt. 107. §. (2) bekezdés a) pontja szerinti mérték 70%-val csökkentheti a gyakorlati képzést folytató szervezet a bruttó kötelezettségét.
Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete; a szakképzési rendszer átalakításának és fejlesztésének "fontos állomása" a 2020 szeptembertől érvényes változásokat tartalmazza, hangsúlyozta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára háttérbeszélgetésen, Budapesten. Ismertette, a hazai oktatási rendszer három pilléren nyugszik, miután a köznevelésből kivált a szakképzés, külön törvény szabályozza a köznevelést, a szakképzést és a felsőfokú oktatást. Szakképzési Törvény Végrehajtási Rendelete | Szakkepzesi Toerveny Vegrehajtasi Rendelete. A középfokú szakképzés az iskolarendszerben belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre. Az iskolai szakoktatás keretében 25 ágazatban tanítanak alapozó ismeretet, amire építeni lehet majd 174 alapszakma képzését, mondta a helyettes államtitkár. Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, hogy 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, azaz az eddigi indított képzések kifutnak.
A megújult szakképzés rendszere a duális képzésre vonatkozóan a következő változásokat tartalmazza: A duális képzőhelyek, vállalatok, cégek gyakorlati képzését a gazdasági kamara által kidolgozott korszerű minőségirányítási szempontrendszer segíti annak érdekében, hogy a szakmát tanulók valóban minőségi, modern szakmai képzésben részesülhessenek. A kamara a duális képzőhelyek szakoktatóinak felkészítését továbbra is a 2019-es bevezetése óta sikeres kamarai gyakorlati oktatói képzéssel támogatja. Megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendelete - Üzletem. A duális képzőhelyek képzési tevékenységének állami támogatása (normatíva) előreláthatóan illeszkedni fog az új duális képzéshez és a szakképzési munkaszerződések alapján fizetendő munkabérhez, ennek részletei a későbbiekben kerülnek egyeztetésre. A szakmai tudás mérése során a gazdaság szereplőinek szakértelme az ágazati alapvizsgák és a szakmai vizsgák vizsgabizottságaiban történő részvétel által érvényesül. A szakképzés és felnőttképzés lokálisan várható eredményeinek tervezhetőségéért megyei szinten létrehozunk olyan munkaerőpiaci egyeztető kerekasztalokat és ágazati munkacsoportokat, amelyek a gazdaságfejlesztési irányok mentén fókuszálnak a munkaerőpiac és a szakképzés kapcsolatára.
A munkaerőpiaci felnőttképzésben elválik az oktatás és a vizsgáztatás. Példaként említette az államtitkár, hogy a munkaerőpiaci képzésen tanúsítványt állítanak ki, szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált vizsgaközpontban kell vizsgázni. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a szakképzéssel összefüggő információkat folyamatosan közzéteszik az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján, ahol mindenki tájékozódhat a lehetőségekről. Korábban megírtuk, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint káosz jellemzi a szakképzés átalakítását, ezért szakképzési sztrájkbizottságot hozott létre annak érdekében, hogy a szakképzésért felelős ITM-el sikerüljön tárgyalóasztalhoz ülni. Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
2020. február 08., szombat 08:30 | MTI Ismertette, a hazai oktatási rendszer három pilléren nyugszik, miután a köznevelésből kivált a szakképzés, külön törvény szabályozza a köznevelést, a szakképzést és a felsőfokú oktatást. A középfokú szakképzés az iskolarendszerben belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre. Az iskolai szakoktatás keretében 25 ágazatban tanítanak alapozó ismeretet, amire építeni lehet majd 174 alapszakma képzését - mondta a helyettes államtitkár. Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, hogy 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, azaz az eddigi indított képzések kifutnak. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz.