Négyszázötven évvel ezelőtt, 1567. pünkösd szombatján gyűltek össze először a székelyek Csíksomlyón, támogatást kérni hitükben való megmaradásukhoz és hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségükért. A kerek évfordulón jelent meg Lévai Anikó írása a Képmás magazinban. 1984 pünkösdjén jártam első ízben a csíksomlyói búcsúban. Hosszú vonatút után fáradtan kaptattunk csővázas hátizsákunkat cipelve a templom felé. Igyekeznünk kellett, ha látni akartuk a felvonuló keresztaljakat. Ekkor még nem a nyeregben, hanem a barokk templomban és az előtte lévő téren tartották a búcsút. Romantikus sikerkönyvet ajánl Lévai Anikó | Híradó. A falvak lakói már napokkal korábban elindultak, és a mise előtti éjszakát a két hegy közötti nyeregben töltötték. Imádkozva, énekelve, meggyónva, tiszta lélekkel. Mi is közéjük verődtünk, ott vártuk meg a napfelkeltét. Nagyon hideg volt. Az egyik csángó falu lakói, a pusztinaiak mellé kerültünk. Akkor hallottam életemben először őket beszélni. "Jó regvelt! " – mondták, amikor virradni kezdett. Felnéztem az égre, és szinte egyszerre mondtuk: "Úristen!
Fotó: Ökomenikus Segélyszervezet; alsó kép: MTI Fotó: Kiss Tamás / MÖS.