1490. szeptember 18-án helyezték a Szent Koronát II. Ulászló fejére. Alakja manapság a tutyimutyi, tehetetlen, elszegényedő uralkodó jelképe, aki még enni is a budai lacikonyhákra kellett, hogy járjon. A Hunyadi Mátyás örökségét eltékozló királyról karikatúrába illő kép él bennünk manapság. De valóban ő volt a felelős a Magyar Királyság hanyatlásáért és végső soron a mohácsi vereségért? Az alábbi írásunkban összeszedtünk néhány szempontot, ami más megvilágításba helyezheti Ulászló értékelését. 1. Annyira szegény volt, hogy budai "lacikonyhákba" járt enni A királyi udvar elszegényedésének népszerű sztorieleme, hogy II. Ulászló a budai lacikonyhákba járt enni és innen ered az elnevezés is. Hogy honnan eredhet, arról EBBEN A CIKKÜNKBEN írtunk. A történet (és a II. Ii ulászló magyar király google. Ulászlóról szóló tévhitek jelentős része) vélhetően Heltai Gáspártól ered, aki leírta, hogy a király annyira elszegényedett, hogy a budai mészárosoktól rovásra hozatta a húst. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maga a király járt volna ki szegénységében a piacra enni, hanem mindössze azt jelentette, hogy "hitelbe" vásárolt.
Az ún. farkashidai oklevélben Ulászló ígéretet tett, hogy megtartja a rendek szabadságait, (visszahelyezi a nemeseket az ősi jogaikba), valamint el kellett fogadnia, hogy a fontosabb ügyekben a királyi tanácsnak van döntési joga. Tartózkodik Mátyás újításaitól (mindenekelőtt az 1 forintos adó kivetésétől), beleegyezik abba, hogy a koronát a rendek őrizzék Visegrádon, és a cseh tartományok visszaváltásáért várható összeget is ők kezeljék. Mindezek tükrében a rákosi országgyűlésen 1490. 1516. március 13. | Meghal II. Jagelló Ulászló magyar király. július 15-én magyar királlyá választották Jagelló Ulászló cseh királyt. A koronázási szertartásra 1490. szeptember 18-án Székesfehérvárott került sor, melyet a kiskorú esztergomi érsek helyett Laki Thúz Ostvát zágrábi püspök végzett. A rivális trónkövetelők, III. Frigyes fia, a Habsburg-nagyhatalmat megalapozó Miksa német király, illetve saját öccse, János Albert is Ulászló ellen támadtak. Miksa több nyugati várat is elfoglalt. A megalázó pozsonyi szerződésben 1491-ben Miksa elismerte Ulászló királyságát, aki viszont elfogadta a Habsburg-ház örökösödési jogát arra az esetre, ha fiúörökös nélkül hal meg.
1456. március 1. Szerző: Tarján M. Tamás "Dobzse, dobzse – mosolygott a király, s csakugyan nem törődött többet se koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra való a trónus, s akármilyen rossz hírrel ébresztették, csak ennyit mondott rá: dobzse, dobzse! Ez pedig nem jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne bántsatok, hadd alszom! Rá is ragadt a jámbor cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig. 1456. március 1. | II. Ulászló király születése. " (Móra Ferenc: Titulász bankója) 1456. március 1-jén született II. Ulászló magyar király (ur. 1490-1516), akinek országlása a Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) által kiépített erős, központosított állam hanyatlását, hazánk eladósodását és meggyengülését hozta. Magyarország történetének második Jagelló uralkodója a krakkói udvarban, IV. Kázmér (ur. 1447-1492) gyermekeként látta meg a napvilágot. A fiatalembert édesapja a maga örökébe szánta, Ulászló azonban nagyapjára, Albert királyra (ur. 1437-1439) hivatkozva a Szent Koronára is igényt formált, 1469-ben, III.
Mátyással szemben Ulászló nem szerette a háborúskodást. Békét, rendet és igazságosságot igért. Igaz ugyan, hogy lemondott elődje által kivetett hadiadóról, de a valóságban évi egyszer vagy kétszer mégis beszedte. A híres fekete sereget ugyan leszerelte, s ezzel jelentős kiadástól szabadította meg az államkasszát. A magyar hadsereg még így is Európa egyik legjobbja volt, ám ahhoz elavult, hogy az egyre erősödő oszmánok ellen támadó háborút indítson. Ii ulászló magyar király eötvös loránd university. Emellett jelentős kiadásokkal járt a déli védelmi vonal megerősítése, amelyet elődje elhanyagolt. Ulászló sikeresen lavírozott a leggazdagabb magyar családok között. Corvin Jánost még apja tette az ország egyik legnagyobb birtokosává azzal a céllal, hogy utódjává válasszák. A Szapolyai-családot pedig éppen Ulászló hozta helyzetbe. Ugyanakkor egymás ellen is tudta őket eszközként használni. A király helyzetét nehezítette, hogy trónra lépésekor nem rendelkezett Magyarországon bírtokkal, az évtized közepére azonban több királyi várat is visszaszerzett.
Hatalmát korlátozó feltételeket fogadtattak el vele, s visszahelyezték magukat ősi jogaikba. A feljegyzések szerint a nép most is örömujjongásban tört ki, a reményekkel eltelt Beatrix királyné pedig a nagy nap örömére pénzt szóratott közéje. "Dobzse, dobzse – mosolygott a király, s csakugyan nem törődött többet se koronával, se országgal. A félreismert Dobzsekirály - Hét dolog, amit rosszul tudtál II. Ulászlóról - Helló Magyar. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra való a trónus, s akármilyen rossz hírrel ébresztették, csak ennyit mondott rá: dobzse, dobzse! Ez pedig nem jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne bántsatok, hadd alszom! Rá is ragadt a jámbor cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig. " (Móra Ferenc: Titulász bankója) A magyar koronára többen is igényt tartottak, ezért Ulászló uralkodása nem sok jóval kecsegtetett. Előbb Albert lengyel herceg tört be az országba, de ő Ulászló sziléziai birtokaiért cserébe visszavonult. Miksa, Frigyes császár fia azonban elfoglalta Bécset, sőt az országba benyomulva, Székesfehérvárott királlyá is koronáztatta magát.