Epilobium umbrosum Dumort. Epilobium uralense Hausskn. Epilobium villosum Curtis Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Kisvirágú füzike témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvirágú füzike témájú médiaállományokat és Kisvirágú füzike témájú kategóriát. A kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) a ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozó növényfaj. Előfordulás, élőhely [ szerkesztés] Európában, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában elterjedt. [1] Vizek mentén, ligeterdőkben, nedves helyeken fordul elő, néhol nagy tömegben. Jellemzése [ szerkesztés] 30-80 cm magasra növő, felálló szárú, a száron sűrűn szőrös lágy szárú évelő, tarackoló növény. Levelei keresztben átellenes állásúak, felül váltakozók, lándzsásak, szélük fogazott, levélnyelük nincs, a száron ülők. Virága 6–7 mm átmérőjű, négy rózsaszínes lepellel és 8 porzóval ( kétivarú). Nyáron virágzik, egyaránt őn- és szélbeporzású. Termése 3–7 cm hosszú tok, mely sok apró fekete szőrüstököt viselő magot tartalmaz, melyek szél által terjednek.
Évelő növény. Felhasznált részei a virágos hajtásai. Főbb hatóanyagai: flavonoidok, cserzőanyagok és szitoszterol. Főbb hatásai: gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő. A kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum Schreb. ) kisebb, szára és levelei molyhos vagy bozontos-gyapjas szőrösek. A levél széle sűrűn fogacskás, a szirom halványpiros. Szintén júliustól-szeptemberig virágzik, mocsarakban, nedves helyeken gyakori. Gyakrabban használt magyar neve: apróvirágú füzike, péterkulcs, kaporitea. Hatóanyagai: 0, 3-0, 5% flavonoidok, fitoszterol, béta-szitoszterol, szitoszterol-palmitát, cseranyagok, triterpénsavak. Gyulladáscsökkentő hatását flavonoid tartalmának köszönheti. Felhasználható részei: leveles szár, virágos hajtás. Négyélű füzike (Epilobium tetragonum L. syn. adnatum Griseb. ): Nagyon magas, közel 1m-es növény, indái nincsenek, szára tömör. Leveleinek széle fűrészes, a szár közepe táján eredők kissé lefutnak a szárra. A virágzat szürkés-pelyhes, a szirom vöröses rózsaszínű, a bibe bunkószerű.
Más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása: mezei zsurló (Equisetum arvense) csalán (Urtica dioica) gyermekláncfű (Taraxacum officinalis) aranyvesszőfű (Solidago virgaurea) héjnélküli tökmag (Cucurbita pepo) Kisvirágú füzike jótékony hatása A kisvirágú füzike hatóanyagai között szerepel: flavonoidok melynek többsége glikolok, aglikonok, fitoszterol, kaprilsav, palmitinsav, sztearinsav, lavorglycosides (különösen származékai kempferol, kvercetin és miricetin), b-szitoszterin, szitoszterin különböző észterei és szitoszterol glükozid, gall-származékok. A kisvirágú füzike Epilobium parviflorum a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tüneteinek javulását eredményezi. A kisvirágú füzikét a népgyógyászatban az alábbi megbetegedések esetén alkalmazzák: prosztata-megnagyobbodás, prosztatagyulladás (prostatitis), emésztőrendszeri rendellenességek, vese-és hólyag rendellenességek, végbél vérzés, havi vérzés során fellépő zavarok, hólyaghurut, húgyúti fertőzések, a hasmenés, a száj elváltozások és az irritábilis bél szindróma.
Júliustól-augusztusig virágzik, Magyarországon főleg az Alföldön, nedves helyeken, magas kórós növényzetben fordul elő. Lándzsás füzike (Epilobium lanceolatum Seb. et Mauri): A bibe négykaréjú, a szirom eleinte fehér, később halvány rózsaszínű, levele ékvállú. A szár és a levelek finoman, rányomottan szőrösek. Június-júliusban virágzik, Nyugat-Dunántúlon és a Nyírségben fordul elő, üde erdőkben. Hegyi és dombi füzike: A hegyi füzike (Epilobium montanum L. ) bibéje négykaréjú, a levél viszonylag széles, a szirom halványpiros. Júniustól-szeptemberig virágzik, és a Dunántúl üdébb erdeiben fordul elő. A dombi füzike, (Epilobium collinum Gmel. ) bibéje szintén négykaréjú, de levelei és virágai kisebbek, mint a hegyi füzikéé, a szirmok rózsaszínűek. Júniustól augusztusig virágzik. Erdei deréce és mocsári füzike: Az erdei deréce, más néven keskenylevelű füzike (Epilobium angustifolium L. ) virágai nagy bíborvörösek, szára alul vöröses. Erdőszéleken, tisztásokon, tarvágásokon terem. A mocsári füzike (Epilobium palustre L. ) bunkós bibével rendelkezik, levelei ép szélűek.