A jogi környezet nemrégiben megváltozott, ennek következtében a jövőben minden közös képviselő, így azok is, akik napjainkig szakirányú végzettség nélkül látták el feladatukat, a törvényi kötelezettségüknek csak úgy tudnak eleget tenni, ha kellő szakmai tudást szereznek. A 2003. Békéscsaba | Alfakapos.hu. évi CXXXIII. törvény a társasházakról módosításai fokozatosan szigorították a társasház tisztségviselőivel, elsősorban a közös képviselőjével szemben támasztott kompetencia követelményeket, az új követelményrendszernek való megfelelés nagy kihívást jelent a társasházak törvényszerű, gazdaságos működtetéséért felelős közösképviselők részére. A törvénymódosítás alapján 2023. május 1-jéig a társasházaknak eleget kell tenni a törvényben meghatározott nyilvános közzétételi kötelezettségnek, a közös képviselők, illetve tisztségviselők kötelező regisztrációjának, valamint annak, hogy közös képviselői aláírással 2023. május 31-ig megtörténjen a közgyűlés által hitelesített, nyilvános társasházi mérlegbeszámoló a beadása.
A Kúria tehát kimondta: a közös képviselőnek a tevékenységi körében, vagyis a megbízás teljesítése során a harmadik személynek okozott károkért a társasház tartozik felelősséggel. A társasház közös képviselőjének külön nevesített helytállási kötelezettsége megtalálható a Thtv. 27/A. A közös költség elszámolása a társasházakban - Adó Online. § (5) bekezdés c) pontjában, amely alapján a bíróság a jegyző keresete alapján – ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő magatartása miatt nem biztosítható – százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt. A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. Amennyiben a közös képviselő bármilyen módon megpróbálja áthárítani a bírságösszeget a társasház-közösségre, azzal ismételten jogsértést követ el, amely a jegyző törvényességi ellenőrzési eljárását vonhatja maga után. Ez a rendelkezés azért kerül külön megállapításra a közös képviselő törvénysértő magatartása esetében, mert más egyéb esetben – ahogyan a fentiekből is kitűnik – a társasháznak a képviselője/megbízottja tevékenységi körében eljáró magatartásáért helytállási kötelezettsége van.
üzemeltetés, karbantartás, felújítás) megtervezése szakszerű és jogszerű. A költségvetésben, vagyis a tervben a tervezett (várható) költségek nem költség, hanem kiadás néven szerepelnek, ami a költség hivatalos fogalmának ismeretében érthető, hiszen a terv és a tényleges kiadás (pl. pénzfelhasználás) két külön kategória, mindenesetre a várható kiadások költségnemenként történő előírása mutatja a kapcsolatot, hiszen a költségnemek a költségek fajtáinak a hivatalos számviteli gyűjtőfogalma. A közös költség későbbi elszámolása szempontjából érdemes felvetni azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha nem készül jogszerű, a Tht. § eltérést nem engedő előírásainak megfelelő költségvetés, vagy bár készül, de az nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Kell-e a tulajdonosoknak ilyenkor hozzájárulást fizetni, és milyen jogi alapon? Mikor és mennyit kell fizetniük? Izgalmas lehet ez a felvetés annak ismeretében, hogy a költségvetésnek a Tht. előírásainak megfelelően, és a számviteli előírásokkal összhangban szigorúan naptári évenként és egy naptári évre vonatkozóan kell készülnie.
Előadóink mindhárom szakterületen esetfeldolgozásokkal is segítik a különböző jogsérelmek kezelésének elsajátítását. A továbbképzés általános és speciális ismereteket felmérő írásbeli és szóbeli vizsgával zárul. A tanfolyam eredményes elvégzése esetén, a hallgatók tanúsítványt kapnak a szakterületre vonatkozó jogvédelmi ismeretek elsajátításáról. A jelentkezés feltételei: Továbbképzésünkre várjuk azok jelentkezését, akik a 214/2012. (VII. 30) Korm.