Előfordulhat, hogy ingatlan adásvételi szerződés esetén az eladó vagy a vevő valamely okból szabadulni akar a szerződésből, azaz már nem kívánja eladni vagy megvenni az ingatlant. Van-e lehetősége az érintett félnek arra, hogy kihátráljon a szerződésből? Mikor lehet jogszerű az elállás ingatlan adásvételi szerződés esetén? Az elállás joga Amennyiben valaki szerződést köt, akkor ezzel vállalja, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségeket teljesíti. Ezért általános jelleggel nem mondható el, hogy a megkötött szerződésektől el lehet állni, vagy e szerződéseket bármikor fel lehet mondani. Ha a szerződésektől tetszés szerint, általános jelleggel el lehetne állni, akkor nem lenne sok értelme a szerződésben való kötelezettségvállalásoknak. Mindazonáltal léteznek olyan szerződések, amelyek esetén a szerződés természetéből adódóan a feleknek széleskörű lehetősége van a szerződés megszüntetésére. Ilyen például a megbízási szerződés, amelyet a megbízó főszabály szerint bármikor indokolás nélkül felmondhat.
Az iroda címe: 1076 Budapest, Garay tér 15. 2. em. 23. kapucsengő: 23. mobil: 06-20-592-69-45 iroda: 321-34-65 email: Tekintse meg az iroda ingatlan szakterületre vonatkozó honlapját! Ügyvédi irodánk fő szolgáltatása ingatlan adásvételi szerződések, ingatlan ajándékozási szerződések készítése, ügyvédi ellenjegyzése és a tulajdonjog bejegyzési kérelem benyújtása az illetékes földhivatalba. Ingatlanos ügyvédként lakások, lakóházak, építési telkek, termőföldek ingatlan adásvételi szerződéseinek, ajándékozási szerződéseinek szerkesztését, ügyvédi ellenjegyzését és azonnali, teljeskörű földhivatali ügyintézését vállaljuk. Az ingatlan adásvételi szerződés munkadíja irodánkban az ingatlan adásvételi szerződés vételárának tipikusan a 0. 5%-a, de legalább 50. 000, - Ft. Az ingatlan adásvételi szerződést, és a természetesen az összes ingatlan átruházási szerződést, így ingatlan ajándékozási szerződést, ingatlan csere szerződést- megelőzően az ügy felvételét követően a feleknek előre, emailen megküldjük a szerződés tervezetet melyet a megküldött észrevételek alapján az irodában véglegesítünk.
Vállalkozási szerződés esetén a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. Az adásvételi szerződés általában nem tartozik a fenti szerződések körébe. Az adásvételi szerződés megkötése után rendszerint nem illeti meg a szerződő feleket az indokolás nélküli elállás joga. Kivételt képez ez alól például a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvételére, üzlethelyiségen kívül kötött, ill. távollévők közötti szerződés. Ennél a fogyasztót 14 napon belül elállási jog illeti meg. Ide tartozik például a fogyasztó által webáruházban vásárolt háztartási gépre, könyvre, ruhaneműre vonatkozó elállási jog. Ingatlan adásvételi szerződés Az ingatlan adásvételi szerződéssel az eladó az ingatlan tulajdonjogának és birtokának átruházására köteles. A vevő pedig a vételár kifizetésére és az ingatlan átvételére vállal kötelezettséget. Fontos, hogy a szerződő feleket ingatlan adásvétel esetén nem illeti meg törvény alapján elállási jog.
Milyen felelőssége van a közreműködő ügyvédnek? A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez ügyvéd által ellenjegyzett okiratra van szükség. Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd azt is bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel. Az adó- és illeték elkerülési célzat pedig semmiképp nem szolgálja a jogszabályi előírásoknak való megfelelést. Különös tekintettel arra, hogy az eljáró ügyvéd kötelessége a fizetendő adó- és illeték nagyságrendjéről tájékoztatni a feleket. Az eljáró ügyvéd a szerződés szerkesztése és ellenjegyzése során mindkét fél érdekeit köteles képviselni. Ráadásul mindkét oldal felé felel az esetleges hibákért is. Éppen ezért, ha az ügyvédnek tudomására jut, hogy nem a valós vételár került a szerződésbe, megtagadhatja az okirat ellenjegyzését. Hiszen egy ebből eredő későbbi jogvita a fegyelmi felelősségét is megalapozhatja. Összegzés A fentiek alapján láthatjuk, hogy bár valóban jelentős előnyökkel kecsegtethet egy valósnál alacsonyabb vételár kikötése, nagyon sok ponton jelenthet buktatókat mind az eladó, a vevő, és a szerződéskötésben közreműködő személyek számára, és általában több kockázatot hozhat magával, mint amennyi hasznot.
Szerződésszegés esetén a másik fél eldöntheti, hogy ki kívánja-e kényszeríteni a szerződés teljesítését vagy inkább eláll a szerződéstől és érvényesíti az ezzel kapcsolatos jogait (pl. foglaló). Elállásra főszabály szerint akkor van joga a másik félnek, ha előbb a szerződésszegő felet megfelelő póthatáridő tűzésével felszólította a teljesítésre, de az eredménytelen maradt. Például, ha a vevő nem fizette meg határidőben a vételárat, akkor az eladó választhat, hogy kikényszeríti-e a vevőtől a vételár kifizetését, vagy a felszólítás után inkább eláll a szerződéstől. A hibás teljesítés A szerződésszegések másik, ingatlan adásvétel esetén gyakran előforduló típusa a hibás teljesítés. Ez jellemzően az eladó oldalán merül fel, ha kiderül, hogy az ingatlannak rejtett hibája van. Hibás teljesítés esetén a szerződésszegés következményei az általánostól kissé eltérően alakulnak. Ilyenkor a másik felet kellékszavatossági jogok illetik meg. Ez elsősorban az ingatlan hibájának kijavítására vonatkozó igényt jelenti.