Magyarország története – 1848-49 –a szabadságharc: A Magyarország története című dokumentumfilm harmadik része. V. Ferdinánd meg is ígért mindent, elfogadta a követeléseket: március 17-én új kormányt nevezett ki. Április 11-én aztán elfogadták az új törvényeket (31-et), amely egy parlamentáris állam felállítását jelentette. 1848 március 15 pilvax video. Sokan ezt a napot jelentősebbnek gondolják március 15-énél. Az udvar azonban nem engedte, hogy egy modern Magyarország kerüljön Európa térképére: V. Ferdinánd helyére az ifjú Ferenc József került 1848 decemberében, nem sokkal később pedig megindult a támadás az orosz erők közreműködésével. 1849 augusztusában a világosi fegyverletétellel a szabadságharc elbukott. AJÁNLOTT LINKEK: Mi történt március 15-én? () Az 1848-as forradalom és szabadságharc () A titokban ünnepelt március 15-ék () A forradalom elfeledett hősei () A forradalom Pesten () Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
A feljegyzések szerint a Nemzeti dalt a nyomda előtt szavalta el a jelenlevő embereknek, előtte csak barátainak a Pilvax kávéházban. Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Petőfi 8 óra körül ért a Pilvax- kávéházba, ahol találkoztak volna, azonban csak hatan jelentek meg a megbeszélt időpontban. A Hatvani utcát ( ahol a Landerer-nyomda volt) Petőfi javaslatára nevezték át Szabadsajtó utcának. 1848 március 15 pilvax 2. Pusztán 2 óra leforgása alatt a 6 fős társaságot egy közel 5000 fős tömeg követte útján a Nemzeti Múzeum felé, amit az egyetemek aulájában elszavalt Nemzeti dal és 12 pont felolvasásával verbuváltak össze. 1848. március 15-én este a Bánk bán nevű előadáson a színészek már nemzeti kokárdát viseltek, kifejezve támogatásukat a cenzúra eltörlésére és a szabad sajtó bevezetésére. A Bánk bán előadást követően elhangzott a Nemzeti dal, a Himnusz és a Szózat is, majd a nézőközönség Táncsics Mihály nevét skandálta és szólította a színpadra, de ő legyengült állapota miatt nem tudott megjelenni az esti eseményen.
Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt: "Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. Évenkénti országgyűlést Pesten. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Nemzeti őrsereg. Közös teherviselés. Úrbéri viszonyok megszüntetése. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. Nemzeti Bank. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak. Unió. Egyenlőség, szabadság, testvériség! 1848 március 15 pilvax 5. " Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: "Unió Erdéllyel". A Nemzeti Múzeum egy korabeli metszeten (Fotó: Nemzeti Fotótár/Reprodukció) A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta annak tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez.