dramaturg Lőkös Ildikó, Szemán Béla dalszövegek Máthé Zsolt díszlettervező / jelmeztervező Rákay Tamás zenei vezető Nyitrai László koreográfus Perjési Patrik a rendező munkatársa Juhász Gabriella súgó Szekeres Vanda rendező Szemán Béla Erich Kästner 1899-ben született Drezdában, és 1974-ben halt meg Münchenben: olyan tér és olyan időszak ez, hogy – kis túlzással – a hetvenöt éve alatt több történt, mint az egész addigi világtörténelemben. Az Emil és a detekíveket úgy tartja számon az irodalomtörténet, mint az első istenigazában urbánus gyerekkönyvet: tehát nem virágos mezőn, sem sűrű, sötét erdőn játszódik, nem is az Óperenciás tengeren meg az üveghegyen is túl, hanem Berlinben, amely város akkoriban, amikor Kästner irodalmi pályafutása berobbant, épp az egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb korszakát élte: a Weimari Köztársaság röpke epizódját. Ezt váltotta fel a legunalmasabb, legegyszerűbben definiálható korszak, a nácizmusé. Ez utóbbiban Kästner ellenállónak számított, bár inkább afféle óvatos duhajnak, még csak nem is emigrált, mint Brecht vagy Thomas Mann, ellenállása kimerült a feddhetetlen erkölcsű polgár fejcsóválásában – de ennyi is elég volt ahhoz, hogy időnként felkeresse a Gestapo, és a könyveit nyilvánosan elégessék.
a film adatai Emil and the Detectives [1964] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: rendezőasszisztens: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: hangsáv adatok közlése cím, stáblista felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: vetítő TV-csatorna: Online Player: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Emil és a detektívek 1. magyar változat szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
– A projekt szeptemberi indulásával egy időben merült fel színházunkban, hogy a Május 35. és a Két Lotti után az Emil és a detektívek című Kästner-regényt is színpadra állítsuk. A regényben egy fizetőpincér, Nietenführ úr mondja a szerzőnek (aki éppen a "Petrezselyem az őserdőben" címmel tervez meseregényt): – Az ember csak olyasmiről írjon, amit maga is látott! Írjon a földalattiról, szállodákról meg egyéb ilyen dolgokról! Írjon a gyerekekről, akikkel naponta találkozik az utcán, olyan gyerekekről, amilyenek mi voltunk egyszer. – Azonnal megfogott e kiáltvány egybecsengése a Platform 11+ törekvéseivel. " A rendező szerint azonban nem véletlen az egybeesés. Kästner már saját korában kitűnt azzal, hogy tündérmesék helyett nagyon is hétköznapi történeteket írt. Az elmúlt nyolcvan évben ifjúsági regényének éppen ez a frissessége veszett el azáltal, hogy feldolgozói, megfilmesítői és színpadra állítói a húszas évek Berlinjéhez ragaszkodva, egyre távolibbá, meseszerűvé teszik a mű cselekményét, mondanivalóját "János azt kérte, úgy írjam át mai karakterekre, a mai tizenévesek nyelvére és a számukra közismert helyszínekre a korabeli regényt, hogy közben hűek maradjunk a méltán klasszikussá vált, izgalmas történetéhez – mondja Horváth Péter, a darab dramaturgja.
Erich Kästner (Drezda, 1899. február 23. – München, 1974. július 29. ) német költő, író, forgatókönyvíró. Az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus költője és írója, annak az új stílusiránynak a követője, amely felváltva az expresszionizmus világmegváltó extravaganciáját, az új tárgyilagosság (=Neue Sachlichkeit) képviselője. Hol rezignáltan, hol harcosan, de alapvetően mindig optimista moralistaként küzd az emberiség megjavításáért. Kissé talán méltatlanul is, de a világ elsősorban értékes, humoros gyermek- és ifjúsági regényeit ismeri, jelenleg a magyar irodalmi közvélekedésben is mint ifjúsági író szerepel. Apja bőrkereskedő, anyja cselédlány, később fodrász volt. Drezdában született és tanult. Iskolaéveiből sok részlet visszaköszön A repülő osztály című könyvében. 1917-ben behívták katonának, és a nehéztüzérségnél szolgált. A kiképzés brutalitása maradandó hatást gyakorolt rá és antimilitaristává vált; szívgyengeségét is a katonaságnál elszenvedett durva bánásmódnak tulajdonította.
Így aztán Emil nem csak a saját pénzét kapja vissza, de még ezer márka jutalmat is bezsebelhet. Vagyis: tanuljunk meg önmagunkban és a magunkszőrűekben bízni, másban, tehát a Rendőrségben, alias Államban; illetve a felnőttekben alias Társadalomban nem érdemes, ők legfeljebb happy end esetén bukkannak elő, jutalmat osztani. Mindezt 1928-ban, öt évvel a Weimari Köztársaság végleges, azóta is tartó bukása után. Lehet, hogy Kästner tudott valamit? bemutató 2021. október 2. helyszín Színházterem Az előadás hossza 120 perc 1 szünettel. Olvasópróba Próba Előadás
1974-ben, amikor megtudta, hogy nyelőcsőrákja van, elutasította a kórházi kezelést. Néhány hónappal később, 1974. július 29-én halt meg.