A Munka törvénykönyve módosításáról tárgyal a VKF - Liganet Érdekegyeztetés VKF A 2016. január 27-i Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma Monitoring Bizottságának ülésén elhangzottak alapján, Cseresnyés Péter államtitkár úr javaslatának megfelelően, 2016. február 5-én, pénteken a VKF egyeztetést tart a Munka törvénykönyvének módosítása tárgyában. A VKF legutóbbi, idei első ülésén a bérajánlások kérdésével foglalkoztak a partnerek. A szakszervezetek továbbra is azt szeretnék elérni, hogy százalékosan is meghatározzák a bérajánlás mértékét 2016-ra, továbbá hogy több ponton változzon a Munka törvénykönyve és a sztrájktörvény, valamint lépjen életbe egy korhatár előtti ellátási rendszer a különösen nagy fizikai vagy pszichés terhelés mellett dolgozók számára. Sütiket használunk annak érdekében, hogy weboldalunkon a lehető legjobb élményt nyújtsa. Tudj meg többet
A szakszervezetek fel nem használt munkaidőkedvezményének pénzbeni kifizetése ügyében a munkavállalói érdekképviseletek engedtek. A kormányzati és munkaadói oldal elfogadta a tárgyaláson, hogy a Munka törvénykönyvében továbbra se kapjanak kollektív szerződés-kötési jogot az üzemi tanácsok. Azt is elfogadták, hogy a munkaügyi jogviták esetén továbbra is maradjon kötelező az egyeztetés a bírósági tárgyalás előtt. A leltárfelelősség érvényesítésénél olyan szakmai megoldást próbálnak keresni, amely elfogadható a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek egyaránt. A munkaviszonyukat jogellenes megszüntető dolgozók esetében a szakszervezeteknek sikerült elérni, hogy a munkáltatók legfeljebb 12 havi átlagkeresetnek megfelelő kártérítési igényt érvényesíthessenek. Abban az esetben, ha a munkáltató mondott fel jogellenesen a dolgozónak és a bíróság nem tartja célszerűnek az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, valamint a dolgozó megközelítette a nyugdíjkorhatárt, akkor részére az eredeti törvénymódosítási javaslatban szereplő maximálisan egy évi kereset helyett másfél évi mérték fizethető majd ki ellentételezésként.
Szabadság kiadása – munkaszüneti nap is kivehető szabadnapként A szabadság kiadása kapcsán a módosítás megoldást adhat egy fontos gyakorlati problémára is. A hatályos szabályozás szövege szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaszüneti napra nem osztható be szabadság, akkor sem, ha erre a munkaszüneti napra a munkavállaló egyébként be van osztva munkavégzésre. A módosítás a jogszabály korábbi hiányosságát kiküszöbölve ezt úgy tervezi módosítani ill. ésszerűen pontosítani, hogy amennyiben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló munkaszüneti napra be van osztva, akkor erre a beosztott munkaszüneti napra értelemszerűen szabadság is kiadható lesz.
A munkaidőkeret elrendelése kapcsán új tájékoztatási kötelezettség gel is bővülnének a munkáltató feladatai: a tervek szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartamáról a munkavállalót írásban tájékoztatni kellene. Így a munkavállaló is könnyebben tudja számon tartani a munkaidőkeret időtartamán belül beosztott ill. beosztható munkaóráit. Annak érdekében, hogy egy 4 hónapnál hosszabb időtartamú munkaidőkeret esetén az órabéres munkavállaló munkabére ne ingadozzon a beosztott munkaidővel együtt, a módosítás előírná, hogy a munkáltató az órabéres munkavállaló munkabérét köteles az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével elszámolni és kifizetni. Ettől pedig kizárólag kollektív szerződésben lehet érvényesen eltérni. A hosszabb munkaidőkeret kapcsán érdekes kérdés lesz, hogy a munkaidőkeret végén megállapításra kerülő rendkívüli munkavégzéséért járó díjazás t mikor fogja elszámolni a munkáltató, hiszen a jelenlegi szabályozás kapcsán erre csak a munkaidőkeret végén köteles, és ennél rövidebb elszámolási határidőt a jelenlegi módosítástervezet szövege nem tartalmaz.