Megkezdődött a parlamenti vita 2017. április 19. Megkezdődött a parlamentben a Munka Törvénykönyve módosításáról az általános vita. Az ellenzéki képviselők vadul bírálták az új passzusokat, de senkit sem lep meg majd, ha 2017. július elsejétől ez lesz hatályban, és punktum. Általános vélekedés szerint az autóipari cégek szájízére szabták a javaslatot. A módosítás célja, hogy jobban összehangolttá váljon a teljesítendő munkaidő és az üzemidő – mondta Bánki Erik, a parlament gardasági bizottságának elnöke (képünkön) a Munka Törvénykönyve új javaslatát ismertetve. Hangsúlyozta, hogy a változtatás a munkavállalók érdekét is szolgálja, hiszen így a kevésbé intenzív időszakban nem bocsátják el őket, hogy azután újra felvegyék. Mindez pedig – mint elhangzott – az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatnak is megfelel. A törvénymódosítás lényege egyébként röviden az, hogy a munkaidőkeret hossza a jelenlegi egy évről 36 hónapra nyúlik. A módosított jogszabály tehát hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák közötti "sakkozást".
Ennek nincs külön határideje. A heti munkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén Amennyiben munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, akkor alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő beosztást is, azaz ebben az esetben a napi munkaidőt, a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt egyenlőtlenül oszthatja be. Egyenlőtlen munkaidő beosztás (és munkaidő-keret) esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát főszabály szerint a közölt munkaidő-keret időszakának átlagában kell figyelembe venni, ami 4 hónap, illetve bizonyos foglalkoztatási formáknál 6 hónap lehet. Ettől hosszabb időszak átlagát akkor alkalmazhatja a heti munkaidő számításához a munkáltató, haazt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják és olyan időszak átlagát kell figyelembe vennie, amit a kollektív szerződés tartalmaz, de ez nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Azaz legfeljebb 12 hónapos referencia időszakátlagában a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. A heti pihenőnap egyenlőtlen beosztása idényjellegű munka, megszakítás nélküli munkarend és több műszakos munkarend esetén A módosítás ezeknél az atipikus foglalkoztatási formáknál is - az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében - havonta legalább egy pihenőnap beosztását teszi kötelezővé a munkáltató számára.
Az éves rendkívüli munkaidő tartama és az önként vállalt többletmunka Továbbra is évenként legfeljebb kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, azonban a módosítás nyomán a 250 órás rendkívüli munkaidőn túl további, legfeljebb 150 órával lenne növelhető az elrendelhető rendkívüli munkaidő. Kollektív szerződéssel eddig is legfeljebb évi háromszáz órára lehetet növelni az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét, de mostantól ezen a 300 órán felül a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb további száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Az időkorlátokat a munkaviszony évközbeni kezdete, határozott idejű munkaviszony vagy részmunkaidő esetén arányosítani kell. Az önként vállalt többletmunkáról a munkavállalónak és a munkáltatónak írásban kell megállapodnia, amely a naptári év végére mondható fel és amelyről nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak. Az önként vállalt többletmunka terhére elrendelt munkaidőt a munkaidő-nyilvántartásban fel kell tüntetni és abból megállapítható kell, legyen: önként vállalt többletmunkáról vagy a klasszikus rendkívüli munkaidőről van-e szó.