Társasház alapító okiratához illetve Meglévő társasházak alapító okiratának módosításához és új társasházak alapításához a 8/2018 AM rendeletnek megfelelően elkészített vázrajzot (digitális alaprajz) kell benyújtani a földhivatalba vizsgálatra. A földmérő a jogi szakemberrel párhuzamosan, vele szorosan együttműködve készíti el a változási vázrajzot a társasházi alapító okirathoz. Leegyszerűsítve, a vázrajz a társasházi alapító okirat földhivatali műszaki melléklete. Társasházi alapító okiratokhoz szükséges vázrajzokat készíthet a földmérő kétlakásos házaktól kezdve több száz lakásos épületekhez. Társasházi alapító okirat módosítása | www.jogomvan.hu. Lakás funkción kívül sokféle művelési ágat (használati funkció a létrejövő önálló tulajdonnak) létrejöhet alapítás során. Meglévő társasházi alapító okirat módosítása előtt kiemelten fontos jogi szakemberrel egyeztetni, mert a változtatás jellege, mennyisége befolyásolhatja a jogi rész megvalósíthatóságát (pld. lakóközösségnek mekkora hányadának szavazata szükséges az elképzeléshez). Így elérhető, hogy a földmérő által elkészített és záradékoltatott változási vázrajz ténylegesen földhivatali átvezetésre kerüljön.
Szavazati "probléma" új építésű társasházak esetében nem merül fel, mert a társasházi alapító okirat készítésének időpontjában jellemzően még beruházói tulajdon az épület. Azonban akár új, akár régi társasházi alapító okirat készül, a műszaki adatoknak, tartalmaknak egyformának kell lenni az okiratban és a földmérő által készített vázrajzban, új építés esetében a használatba vételi engedély teljes adatsorával is egyezni kell. (lakás méretek, sorszámok, helyrajzi számok, területek, helységek, funkciók stb. ). Ha ez az egyezőség nem valósul meg, az ingatlan nyilvántartási átvezetés sikertelen lesz. A társasházi alapító okirat legfontosabb adatsora az adott lakás, egyéb önálló tulajdon területi adata, hiszen a tulajdonlapra ez a szám (m2) kerül rá. Társasházi alapító okirat módosítása. Szinte mindig felmerül a kérdés, hogy jön ki a lakás vagy egyéb egység területe, a földmérő miszerint határozza meg azt. Leegyszerűsítve: a hatályos OTÉK szerint kerül felmérésre és számításra. A főfalak, elválasztófal közötti nettó terület a nyílászárók alatti terület nélkül.
Az alapító okirat módosítása 4 10. § 5 (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. (2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. • A társasház alapítása, alapító okirat, módosítása és módosításának közös szabálya. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. (3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért.
4. A társasházi közgyűlés A közgyűlést a megbízott közös képviselő hívja össze. A közgyűlésre minden tulajdonos számára írásos meghívót kell küldeni és a meghívót legalább egy példányban ki is kell függeszteni a társasházban. A rendkívüli közgyűlést kivételével, a meghívókat legalább nyolc nappal a közgyűlés megtartása előtt kell kiküldeni. Társasház alapítása; Alapító Okirat módosítása - Dr. Horváth Péter Ügyvédi Iroda. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját és helyszínét, az esetleges megismételt közgyűlés időpontját és helyszínét. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a megismételt közgyűlés bizonyos a társasházi törvényben külön szabályozott kérdéseken kívül, a résztvevők tulajdoni hányadára való tekintet nélkül hozhat határozatokat. A közgyűlés érvényes határozatot csak a meghívóban feltüntetett napirendi kérdésekben hozhat. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő /az intézőbizottság elnöke/ a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a 30. napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztás esetén pedig az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal. (4) A (3) bekezdésben említett közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határidőn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. (5) A (2)-(3) bekezdések szerinti határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. (6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.
Az Alapító Okirat a társasház legfőbb dokumentuma. Az alapító okirat módosítása ha a törvény másként nem rendelkezik – csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával lehetséges. Az alapító okiratban az alábbiakat kell rögzíteni: a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a közös tulajdonban álló épület- és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját közös tulajdonba kerülő épületrészeket az ingatlan nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt a társasház nevét, mely pontos megjelölés hiányában a társasház címe 3. A Szervezeti Működési Szabályzat (SzMSz) Az SzMSz-ben minden a tulajdonjogot nem érintő kérdést, a hatásköröket (közös képviselő, számvizsgáló bizottság), a közös költség számítási módját, az írásbeli szavazás lebonyolítását, a fizetési felszólítások szabályait, a közgyűlésekre vonatkozó szabályokat valamint a házirendet szabályozza. Az SzMSz-hez ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges, és csak abban az esetben érvényes, ha a Földhivatalnál beadásra és iktatásra került.
a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, c) közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot, tényt, e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt. Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.