A válasz valószínűleg abban fogalmazható meg, hogy a 16. századot kivéve, a dunántúli reformátusok mindig is felekezeti kisebbségben éltek, többnyire falvakban. Dunántúlon nem jöttek létre nagy mezővárosi református többségű közösségek, mint például Tiszántúlon. A dunántúli reformátusok helyzetének egyik tipikus és országszerte jól ismert példája Pápa, amelynek lakosait túlnyomó többségben katolikus testvéreink alkotják, s amely város mégis a dunántúli reformátusság szellemi-lelki központjává tudott válni, s ekként is vált ismertté. A ma ismert nagyobb dunántúli városok többsége igazából az elmúlt száz év fejleményeinek eredménye. A "dunántúliság" abban ragadható meg, hogy az itt élő reformátusok talán még erőteljesebben voltak kénytelenek érzékelni a rájuk nehezedő külső körülményeket, s nem egyszer töténetük folyamán a túlélésért folyatott küzdelemben talált rájuk Isten megtartó hatalmának bizonyságaira. Ennek megtapasztalása fejeződik ki az egyházkerület címerében, amely egy gályát ábrázol az Igével: "Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel... " (Zak.
A Dunántúli Egyházkerületben egykor olyan neves prédikátorok szolgáltak, mint Sztáray Mihály, Szegedi Kis István, Dévai Bíró Mátyás vagy Huszár Gál valamint Bornemissza Péter. A területen már a reformáció századában iskolák jöttek létre, melyek közül a legismertebb a Pápai Református Kollégium, amely eredetét 1531-től számítja. Jelenleg hat általános és négy középiskolája van a Dunántúlnak. Története A Dunántúli Református Egyházkerület mai területén eredetileg két egyházkerület alakult ki: a dunántúli vagy veszprémi egyházkerület a reformáció előtti győri, veszprémi és pécsi püspökségek területén, míg a felső-dunamelléki egyházkerület (néha mátyusföldinek, samarjainak vagy csallóközinek is hívták) a nyitrai püspökség és az esztergomi érsekség területén. A dunántúli egyházkerület déli részének nevezetes prédikátorai Sztáray Mihály és Szegedi Kis István, míg az északi részen Bálint pap, Dévai Bíró Mátyás és Huszár Gál. A felsődunamelléki egyházkerületben az ismert prédikátorok közül Nagy-Bánkai Mátyás, Huszár Gál és Bornemisza Péter tevékenykedett.
Ennek érdekében – a Kárpát-medencei magyar református hittudományi egyetemekhez hasonlóan – osztatlan mesterképzésben képez lelkipásztorokat, ezzel is biztosítva ezen intézmények között mindig is meglévő átjárhatóságot. Történelmi örökségéből fakadóan elsősorban a Dunántúli Református Egyházkerület területén levő gyülekezetek legmagasabb szintű szellemi központjaként kíván működni, figyelembe véve a Kárpát-medence magyar reformátusságának közös lelki-szellemi örökségét is. Ápolja és továbbviszi a magyarországi reformáció és az egyetemes keresztyénség közös lelki, szellemi és kulturális hagyományait. Együttműködik a magyar felsőoktatási és kulturális intézményekkel, egyházi és kulturális szervezetekkel, magyar és külhoni teológiai főiskolákkal, egyetemekkel és intézményekkel. Az oktatást, a nevelést, és a kutatást szakmai és ökumenikus nyitottsággal, a Biblia alapján, valamint Református Egyházunk elfogadott hitvallásai – a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás – szellemében kívánja folytatni.
Steinbach József Tagság jellege: lelkészi, egyházkerületi tisztségénél fogva Tagság kezdete: 2007 Dunántúli Református Egyházkerület – püspök szolgálati hely Balatonalmádi-Balatonfűzfői Református Társegyházközség Szervezeti tagságok Zsinati Tanács, Elnökségi Tanács Mottó "Nagyok az Úr tettei. " (Zsolt. 111, 2) Életrajz Steinbach József 1964-ben született Veszprémben. 1991-ben szerzett lelkipásztori oklevelet a Budapesti Református Teológiai Akadémián. 1990-től a Balatonalmádi és Balatonfűzfői Református Egyházközségek lelkipásztora. 1999-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán, középiskolai református vallástanári szakon; 2008-ban a Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Karán, antropológia - etika - társadalomismeret szakon szerzett diplomát. 1999-től óraadó tanár a Pápai Református Teológiai Akadémia Gyakorlati Teológiai Tanszékén. 2007-2009 között a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője volt. 2009. január 1-től a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke.
Amikor fontos, hogy a keresett feltételek egymástól meghatározott távolságra legyenek. " " - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben az idézőjelben lévő feltételek szerepelnek, méghozzá pontosan a megadott formátumban. Pl. "Petőfi Sándor" keresés azon találatokat adja vissza csak, amikben egymás mellett szerepel a két kifejezés (Petőfi Sándor). [szám]W - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben mindkét feltétel szerepel és a megadott távolságra egymástól. A [szám] helyére tetszőleges szám írható. Pl. Petőfi 6W Sándor keresés visszadja pl. a "Petőf, avagy Sándor" találatot, mert 6 szó távolságon belül szerepel a két keresett kifejezés. [szám]N Mint az előző, de az előfordulások sorrendje tetszőleges lehet Pl. Petőfi 6N Sándor keresés visszadja pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot. Pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot.
A mai Történeti Könyvtár törzsanyaga a felvilágosodás és a reformkor idején alakult ki, elsősorban Mándi Márton István (1760-1831) és Tóth Ferenc (1768-1844) munkálkodása nyomán. Az általuk 1802-ben elkészített könyvtári szabályzat szerint a külföldi tanulmányútról hazatérő teológusok kötelező hagyománynak tekintették, hogy alma materük számára könyvet hozzanak. Így a peregrinusok révén került a gyűjteménybe számos, ma már könyvészeti ritkaságnak számító mű, amelyek a Plantin, a Frobenius, a Thanner, a Faber vagy az Elzevir nyomdák műhelyeiből kerültek ki. Tóth Ferenc - a későbbi püspök - gyűjtése és buzdítása alapozta meg a könyvtár 1711 előtti régi magyar könyv-, antikva- és kéziratállományát. Ő kezdte el a kölcsönzők és kölcsönzések szakszerű nyilvántartását is. A reformkori mozgalmak részeként megalakult a Főiskolai Képzőtársaság, amely szintén rendelkezett könyvtárral. Ennek eredeti katalógusa is ránk maradt. Ez a gyűjtemény főként az ifjúság szépirodalmi és tudományos érdeklődését volt hivatva szolgálni, anyaga később a kollégium könyvtárába olvadt be.
A többiről az időjárás gondoskodott. Tavasszal aztán szépen kikeltek. Nekem szerencsém is volt, mert se egér, se pajor nem ette meg őket, de az egész téli tárolás sem egyszerű, hogy megtartsa a csíraképességét. Az alma tárolási paramétereit talán legjobban befolyásoló elem a kalcium. Nagyon sok tényező befolyásolja ennek az elemnek a beépülését és felvehetőségét a növénybe. A túl magas hőmérséklet csökkenti a kalcium felvételt, ha rossz a talaj levegő-víz háztartása szintén csökken a felvehetőség. Illetve befolyásolja az alany, illetve a fajta is. Ekkora méretnél már elkezdhető a kalcium pótlása is Levelekről ez az elem nem mozog a termés irányába. Ezért a termés kisdió méretű korában már érdemes elkezdeni a visszapótlását, és fajtától függően 4-6 alakalommal lombon keresztül pótolni. A gyümölcs a viaszosodásig aktívan fotoszintetizál, így kalciumot vesz fel. Intenzív alma telepítés huawei. Itt érdemes a jó felvehetőségre és a gyors hasznosulásra odafigyelni a lombtrágya kiválasztásánál. Magnézium hiány esetén levél érközök erős sárgulása majd elhalása következik be, általában a főér mentén, két oldalon.
Támrendszer nélküli művelés esetében viszont kerüljük a kistermetű, gyenge növekedésű, sekélyen gyökeresedő fajtákat. Almafajták habitustípusa 1. Oszlopos fajták ("O"): csúcsi növekedésűek, támrendszert, metszést nem igényelnek, habár támrendszeres termesztésben sokkal nagyobb termésmennyiséget érhetünk el. Nagy hátrányuk, hogy hajlamosak az alternanciára – nem egyenletes a termésük, egyik évben sokat, a másikban keveset teremnek. Ezeket a fajtákat nem célszerű nagy ültetvényekben használni, mert nem jövedelmezőek. Főként balkonfának, családi kertben terjedtek el. Ilyen fajták például a Telamon, Ballerina. 2. Spur típusú fajták ("S"): kúpszerű oldalágakat, alsó, erős elágazásokat fejlesztenek. A termővesszők rövidek, ami kisebb törési hajlamot von maga után. Intenzív alma telepítés helye. Támrendszer nélkül jól termeszthetők, mivel a fa erős vázágakkal rendelkezik. Ilyen fajták a Redspur Delicious, Wellspur Delicious, Golden Spur. 3. A Téli aranyparmen típusú fajták ("T"): tipikus sudaras korona, melyhez a fő vázágak ízesülnek.
A gyakorlati bemutató első felében Babicz Szabolcs, a Holland Alma termelési és értékesítési vezetője tartott tájékoztatót. Mondandójában kiemelte, hogy a rendezvény helyszínéül szolgáló ültetvény árutermelési célok mellett kutatási, megfigyelési és demonstrációs célokat is szolgál. Almatermésűek vízigénye és az ültetvények szakszerű öntözése. Beszélt az ültetvény létrehozásának előzményeiről, az előveteményről, a terület előkészítés és a telepítés mozzanatairól, kitérve minden technológiai elem szakmai magyarázatára. Külön hangsúlyozta a telepítés gyakorlati megvalósításának körülményeit és az öntözés fontosságát. Kitért a telepítés közben leggyakrabban elkövetett hibákra, illetve a helyes gyakorlat bemutatására, majd beszélt az első két vegetáció bio növényvédelmi tapasztalatairól és az időjárási körülmények alakulásáról. A jelenlévők megtapasztalhatták, hogy a megfelelő okszerűséggel és szakmai megalapozottsággal végzett bio növényvédelem és technológia képes felvenni a versenyt a legjobb konvencionális ültetvényekkel. A faiskolavezető ismertette az első év növényvédelmi technológiát.