A kisbirtokosoknak nem volt elég vagyona a modernizációhoz, így tömegesen szegényedtek el a parasztcsaládok. A háború idején nem tudták művelni földjüket, a felperzselt föld taktikája miatt birtokaik elpusztultak. Ők alkották a plebset. Egy részük ingyenélő tömeggé vélt, amely pénzért árulta politikai szavazatait. Ők voltak a proletárok/nincstelenek/, akiket a Panem et circenses! Kenyeret és cirkuszt! megszerzése motivált. A városállami hivatalszervezet nem tudott birodalmi szintű problémákat ellátni. A katonaságban utánpótlás válság alakultak ki, hiszen nőttek a határok és a belső rendfenntartásra szükséges erők. A néphadseregben csak a vagyonosok szolgáltak. A helyzet igényelte a változtatást. Az első politikusok, akik reform célokat fogalmaztak meg, a Gracchus testvérek, Tiberius és Caius voltak. Mindketten néptribunusi címet viseltek és munkásságuk Kr. Róma - Kvíz. e 133 és 123 között bontakozott ki. Tiberius a Licinius-Sextius-féle földtörvény értelmében visszavette az ager publicus jelentős részét és földosztás kívánt.
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe A hódító Róma Fejezet: AZ ÓKORI RÓMA Lecke: A HÓDÍTÓ RÓMA I. Róma, a félsziget ura - Az alapítást követő időkben Róma szinte állandó védekezésre kényszerült. - Később a megerősödött város minden irányban hódítani, terjeszkedni kezdett. - A győztes samnis háborúk és a dél-itáliai görög városok meghódítása után (Kr. e. 265) Róma az egész félsziget ura lett. II. Karthágó - Kr. 814-ben föníciai kereskedők alapították. - Lakói a punok voltak. - A terület gazdagsága az ültetvényes gazdálkodás és a közvetítő kereskedelem miatt jelentősen nőtt. - Karthágó (kereskedelmi érdekei miatt) a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti uralmat akarta megszerezni. III. Az első pun háború (Kr. 264-241) - Versengés alakult ki Róma és Karthágó között a kereskedelem irányításáért, a nyugati medence feletti uralomért. Róma első fekete császára: Septimius Severus. | Minions. - Az első háború Szicília megszerzéséért robbant ki köztük. - A főképp tengeren zajló háborút a rómaiak a csapóhíd alkalmazásával fordították a maguk javára. - A háborút lezáró békében Karthágó lemondott Szicíliáról és hatalmas hadisarcot fizetett Rómának.
A Hispania Tarraconensishez tartozó Baleári-szigeteket egy praefectus pro legato insularum Baliarum kormányozta; a kicsinyke alpesi tartományokban élő törzsek fölé is lovagrendi helytartókat neveztek ki (praefectus civitatum in Alpibus Maritimis; prefectus Raetis Vindolicis vallis Poeninae); éppígy a bennszülöttek lakóközösségei (civitatesperegrinae) is egy római praefectust kaptak vezetődül. Noricumban a regnum Cottianum (M. Iulius Cottius királysága) olyan békésen került a római állam tulajdonába, hogy a király fiát, C. Iulius Donnust nevezték ki praefectus ceivitatiumnak (sic) (CIL V 7231 = ILS 94). Roma első provinciája . Nem így alakult a helyzet az apró, de nem jelentéktelen Iudae- ában, ahol Archelaos ethnarcha száműzetését (Kr. u. 6) követően szintén egy Rómában kinevezett lovagrendi praefectus vette át a közvetlen irányítást, aki formálisan Syria legatusának alárendelve, de teljhatalommal felruházva működött. Iudaea leghíresebb praefectusa Pontius Pilatus volt, akinek dicstelen működéséről nemcsak az evangéliumok, hanem az alexandriai Philón és Flavius Iosephus is tudósítottak.
Limes: földből, kőből és fából épült fal, amely védi a birodalom határait. Triumvirátus: 3 politikai férfi szövetsége (I. triumvirátus: Julius Caesar, Pompeius ésCrassus; II. triumvirátus: Antonius, Octavianus és Lepidus) NÉVLEXIKON Romulus és Remus: a monda szerint ők alapították Rómát. Hannibál: a punok vezére. Scipio: a romai hadsereg vezére a pun háborúk idején. Spartacus: a Kr. 73-71-ig tartó rabszolgafelkelés vezetője. Julius Caesar: előkészíti a császárságot, teljhatalmát a szenátussal szavaztatja meg. Nevéhez fűződik a naptár. Kr. 44-ben gyilkolták meg. Római Birodalom - Provincia.. Octavianus (a későbbi Augustus): a II. triumvirátus tagja, az első császár. 27-Kr. 14-ig ült a császári trónon. Néró: a Kr. század közepén uralkodott. Caligula: véres tettei voltak. Szintén római császár volt. Nagy Konstantin: a Római Birodalom császára. Tettei miatt nevezték "Nagy"-nak. I. MELLÉKLET RÓMAI ISTENEK Név "Méltóság" Jupiter főisten Juno a legfőbb istennő Minerva a bölcsesség istennője Venus a szerelem istennője Mars a háború istene II.
A problémás provinciákat rendszerint volt konzulok kapták, akik már nagy tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeztek. A légiók elosztása szintén attól függött, milyen veszélyek fenyegették a provinciát. Például i. 14 -ben Lusitania nem rendelkezett állandó légióval, Germania Inferior viszont, mivel a rajnai határvidék mindig veszélyes volt, négy állandó légiót is kapott. A helytartó-aspiránsok főleg az ilyen problémás provinciákra áhítoztak. A probléma háborút jelentett, a háború zsákmányt, rabszolgának eladható foglyokat és meggazdagodást. Az első római provincia Sicilia volt, Kr. e. 241 -től, miután a köztársaság hadai az első pun háborúban meghódították. A provinciák száma és mérete a római belpolitika függvényében változott. A császárság idején a nagy, vagy nagyszámú sereggel ellátott provinciákat – mint például Pannonia és Moesia – kisebb provinciákra osztották. Így érték el, hogy az egyes helytartók ne tegyenek szert túl nagy hatalomra, ami esetleg már a császári rang iránt is felkelthette volna az étvágyukat.
Halála után/Kr. 44. március idusa/, már a nevéből eredő császárság lett Róma államformája egészen bukásáig. Augustus császár/Octavianus/ leplezett egyeduralma, a principatus teremti meg Róma békéjét. A keleti típusú despotikus hatalomgyakorlás tette naggyá a Római Birodalmat.
Egy magánlakásba vitték, és szerencsétlen elődjéhez hasonlóan lefejezték, miután mindössze kilenc hétig uralkodott. A prétoriánus őrséggel való ügyeskedés azonban még nem ért véget. Severus "meghívta" őket, hogy találkozzanak vele egy Rómán kívüli nyílt síkságon. Ott az illyriai serege körülvette őket. Severus megfosztotta az őröket rangjuktól és kitüntetéseiktől, és 100 mérföldre száműzte őket a fővárostól. Röviddel Pertinax temetése és a szenátus által adományozott isteni tiszteletadás után Severus elhagyta Rómát. Később külföldön legyőzte a trónért harcoló ellenfeleit: Nigert és Albinust. Ismét bizonyítva kegyességét, Severus hazatérve megkegyelmezett 35 szenátornak, akik Albinus ügyét támogatták. Severus uralkodását a római nép számára a béke és a jólét időszakaként szokták jellemezni. Császárként ítélkezése gyakran a szegényeknek kedvezett, és arról volt híres, hogy nagy, grandiózus bemutatókat rendezett, az élelmiszert és az ellátmányt pedig igazságosabb alapon osztotta szét. Számos várost látott el köztéri emlékművekkel, számos tűzvész által elpusztított épületet állított helyre, és szülőhelyén, Lepcis Magnában fürdőket, templomokat és oszlopos utcákat épített.
Az Északi-szigeten a csapadékos napok száma évente 120–150, a Déli-szigeten általában 80-100, de a délnyugati fjordvidéken 180–220. [5] A csapadék zöme eső formájában hull. Az Északi-szigeten telente csak a 600 méternél magasabban fekvő hegyekben marad meg a hó, és csupán a Ruapehu 2500 méternél magasabb régiójában van örök hó. A Déli-szigeten a Déli-Alpokban nyáron körülbelül 2000 m magasságban húzódik a hóhatár. Erős földrengés Új-Zéland térségében! - MetKép. [5] A levegő relatív páratartalma a tengerpartokon átlagosan 70-80% körül mozog, míg a szigetek belsejében mintegy 10%-kal szárazabb a levegő. A Déli-Alpok szélárnyékos oldalán nyári főn esetén a levegő nedvességtartalma 10% alá is csökkenhet. [5] A napsütéses órák száma évi átlagban 2000 körül mozog, hasonlóan Magyarországhoz. A legtöbb napsütést a Déli-sziget északi partvidéke kapja, Nelson és Motueka városok környékén évi 2350 órán át süt a nap. A legkevesebb a napos órák száma a délnyugati fjordok vidékén (1500 óra).
Az anticiklonok területén viszonylag gyenge légáramlás tapasztalható, és derült, csendes időjárás uralkodik, a közbenső alacsony nyomású zónát viszont a változékony, szeles, esős idő jellemzi. Ezek időnként elmélyülhetnek és a szokásosnál még alacsonyabb nyomású légörvények, mérsékelt övi ciklonok alakulnak k, amik heves viharokkal járnak. Ezek az év minden szakában előfordulhatnak, de nyáron azonban trópusi eredetű légtömegek is bekapcsolódhatnak a ciklon örvénylésébe, és ezek főként az Északi-szigeten, viharos felhőszakadásokat okozhatnak. Az igazi trópusi ciklonok azonban általában nem érik el Új-Zélandot. [2] Óceáni hatások [ szerkesztés] Az ország sziget-jellege miatt az ide érkező levegő a tengerek felett elveszti esetleges eredeti szélsőséges tulajdonságait. Az Ausztrália felől közeledő száraz légtömegek nedvességgel telítődnek, az Antarktisz felől fújó fagyos szél hűvösre mérséklődik. Az új-zélandi szigetek hőmérsékleti viszonyai a tenger mérséklő hatása miatt kiegyensúlyozottabbak, mint egyébként lehetnének.