Téma: Pontosan mire is jó a JAVA? (Megtekintve 21296 alkalommal) Mire jó a JAVA? Ha egy grafikus programot akarsz írni ami minden platformon elfut akkor tökéletes választás lehet. Böngészők igaz, hogy nem támogatják de a pl javascript szintaxisa hasonlít rá. A másik meg, hogy ma már a flash helyet a html5-öt preferálják, amit már minden böngésző támogat ( valamilyen szinten). A youtube is és adobe is html5 mögött "sorakozik" fel főként mobil piacon ( nem hiába hagyta abba a adobe flash fejlesztését mobile eszközön). Mire jó a java program video. Szóval ha chat-et akarsz turbózni ami egy weboldalon helyezkedik el akkor jó alternatívák lehetnek: html5 javascript ajax Mellékesen: Heh? Az android akkor mi? Maga az android nem Java, mivel Linux alapokon fekszik. Végül is ez relatív mivel a kernel amit Linuxnak hívunk az C-ben van írva ez oké, de ezt nem csak a Google fejleszti/használja, szóval az amiért a Android OS-ról úgy beszélünk, hogy Android az a GUI JAVA-ban van írva tehát így nézve az Android végül is JAVA, de ha úgy nézzük, hogy mindent egybe veszünk Android alatt akkor már az állítás nem állja meg a helyét.
Téma: Pontosan mire is jó a JAVA? (Megtekintve 19162 alkalommal) Sziasztok! A kérdés szerintem elég egyértelmű Filóztam, hogy kicsit elmélyítem programozói ismereteimet, és sok helyen olvasni, hogy a JAVA egész jó nyelv. Milyen lehetőségei vannak a nyelvnek, és mely területen használják leginkább? Aki egy kicsit jártas a témában, egy kicsit felhomályosíthatna Naplózva Nekem a Java bonyolultnak tűnt. Én egyszer elakartam kezdeni vele foglalkozni. Nagyon sok területen használják. Volt itt a Fórumon egy srác, aki Java-ban írt programokat. Én 2 helyen találkoztam eddig Java-val. Az egyik a Jdownloader, ami nagyon nem működik, mert valami Security dolog kell neki, de hiába teszem ide-oda, nem működik... Win XP 32 A másik hely pedig a Cib-es fiókom. Online ügyek intézésére. Én több alkalommal keveredtem összetűzésbe a Java-val.... nem nagyon szeretjük egymást. Mire Jó A Java Program, Mire Jó A Java? (1839719. Kérdés). Ha a srác aki ezzel foglalkozott, visszatér és megnézi a Topic-ot, ő biztosan minden kérdésedre tud válaszolni. Engem is érdekel a téma.
Igen, erre akartam kilyukadni Mivel weboldalba szeretném integrálni, ezért a mai mobil / tablet világban elég szívás. Erre max az lehet alternatíva, hogy minden platform-ra külön app. Ahogy én megnézegettem, a webes Armory Java alapokon nyugszik eredetin. Hogy bizonyos részben kell hozzá, az biztos! Valamit tudnak vele kezdeni a telefonok. : Senki En pedig frankon nezem winphone-rol a videokat, es hallgatom a zeneket youtube-rol. Igen a youtube megy mert gáz lenne ha nem menne, próbáld ki a honfoglalót... « Utoljára szerkesztve: 2013 Április 06, 02:24:30 pm írta EroniX » Errol jut eszembe, regebben akadt egy kis problemam a flashel ilyen teren, hogy ugye azt akartam megvalositani, hogy ha nem tamogatott a flash verzio, vagy nincsen telepitve, akkor a falsh animacio helyett kepet jelenitsen meg. Ezt hogyan lehetne megoldani? Oldalak: [ 1] 2 Fel Ahol jelentősége van, meg tudod írni a saját osztályaidat, amelyekben úgy vered a fogadhoz a biteket, ahogy neked tetszik. Mire jó a java programming. Gondolom, akár olyan tömböt is létrehozhatsz, amely nem tartja számon a saját méretét, de gyanítom, hogy annak a kezelése csak önkínzásnak lesz jó, egyszerűbb nem lesz.
Olyan globális bankóriások tették le mellette voksukat, mint a Goldman Sachs, a Citigroup vagy épp a Barclays. Elektronikus kereskedelmi folyamatok front- és backoffice támogatása, online banki megbízások, jóváhagyási rendszerek és szigorú adatfeldolgozási folyamatok hátterét adják a Java fejlesztések. Webes applikációk Szintén nagy területet ölenekl fel a Java portfoliójából az e-kereskedelmi fejlesztések, webes alkalmazások. Rengeteg kényelmes webes szolgáltatás Java keretprogramban íródott. Mire Jó A Java Program – Üdvözlünk A Prog.Hu-N! - Prog.Hu. Kormányzati, biztosítási, képzési platformokon nagyfokú biztonságuk miatt előszeretettel alkamaznak Java fejlesztéseket. Szoftver eszközök Sok hasznos szoftvert és fejlesztési eszközt írnak és fejlesztenek Java-ban, ilyenek pl. Eclipse, InetelliJ Idea és Netbans IDE. Kereskedelmi alkalmazások A harmadik fél bevonásával zajló kereskedelmi ügyletekhez)melyek szintén általában pénzügyi szolgáltató szektorban jellemzőek) is kedvelt a Java. például a Murex, a bankok közötti kereskedelmi ügyletek lebonyoltásához használt népszerű kereskedelmi alkalmazás szintén Javaban íródott.
A Java programozás egy igazi örökzöld: főszereplő volt az internet, majd az okostelefonok és a felhőalapú technológiák robbanásában is, és jelenleg olyan óriáscégek használják, mint az Amazon, a LinkedIn, a Twitter vagy a Netflix. Az összes Androidos mobilról nem is beszélve. Pedig a Java több mint két évtizedes története nem volt mindig zökkenőmentes: sokan emlékeznek még a tulajdonosváltást követő hosszú stagnálásra, a 2010-es évek amerikai szoftverbiztonsági riasztásaira vagy a még mindig lezáratlan pereskedésre a Google-lal. De hiába jönnek az újabb és újabb slágernyelvek, a Java évek óta vezeti a TIOBE népszerűségi rangsorát és becslések szerint ma világszerte legalább 15 milliárd eszközön fut, 10 millió programozó kódol vele, 5 millió pedig tanulja. Az oktatásban bebetonozott helye van: a legtöbb helyen – így a Codecool iskoláiban is – ezen a nyelven keresztül tanítjuk meg az objektumalapú programozást. Mire jó a java program youtube. És ez egy jó darabig biztos így is marad. Mutatjuk, miért lesz a Java-tudás 10 év múlva is hasznos.
Az első ilyen nyomtató keményitő és gipszalapú bázisanyagokat, valamint vízbázisú kötőanyagokat használt a tárgy nyomtatására. Ma a por bázisanyag lehet már fém, kerámia vagy más kompozit anyag is, amit fúvókákból áramló polimer kötőanyaggal kötnek meg úgy, mint más additív eljárás esetében, itt is rétegről-rétegre. A 3D nyomtatás története. Itt egy videó a feltalálóról: Egy másik a technikáról a korai időkből: 1993-as évben még Royden Sanders is létrehozta Solidscape céget, ami a kiadta a viasz 3d nyomtatásra épülő Model Maker -t 1994-be és ez az ékszerészek kedvencévé vált hamarosan. Ezt a gépet tekinthetjük az első material jetting (MJ) nyomtatónak. A digitális viaszveszejtéses technológia úttörője lett a Solidscape. Európai úttörőnek az 1989-ben alapított EOS számít, ami 1991-ben piacra dobta STEREOS 400 -as sztereólitógráfiás gépet, 1994-re már saját SLS nyomtatójával EOSINT P 350 -nel is előálltak, de még ebben az évben elsők voltak DMLS (Direct Metal Laser Sintering) technologiában (más néven: Selective laser melting (SLM) vagy powder bed fusion (PBF) vagy Laser Powder Bed Fusion (LPBF) vagy Direct Metal Printing (DMP)) az EOSINT M 160 géppel.
A Pécsi Tudományegyetem célja, hogy a 3D projektjén keresztül több területen, így az orvosi ellátásban, a csúcstechnológiák alkalmazásában, a kutatás-fejlesztés-innováció területén forradalmasítsa a régió fejlődését. A forradalmi fejlődés nem üres frázis: a program megindítása óta egyre több izgalmas kezdeményezésnek lehettünk tanúi, beleértve a kifinomult és megfizethető mesterséges külső vázak alkalmazását a fogyatékkal élők számára és mozgásszervi rehabilitációra, a beteg-specifikus implantátumok tervezését és készítését, a virtuális valóság technikáinak használatát a diagnosztikában, új anyagok fejlesztését, előremutató mérnöki és ipari megoldások kidolgozását, műalkotások készítését a 3D nyomtatás által, és még sorolhatnánk. Az elmúlt években a PTE felkerült a globális 3D-s térképre a nagy sikerű nemzetközi és interdiszciplináris 3D konferenciáknak és az olyan eseteknek köszönhetően, amikor például háromdimenziós nyomtatással elkészítették a pécsi egyetem kutatói egy 8 éves kislány műkezét.
Ez nem UV fényt, hanem lézert, és folyékony resin helyett, a por bázis anyagot olvasztotta meg. Deckard kollégájával Dr. Joe Beaman-nal részesei voltak a DTM cég alapításának, ami 1992-ben jelent meg a piacon az első SLS nyomtatóval. Az FDM (fused deposition modeling) ötlete 1988-ban jelent meg a színen, amit Scott Crump -nak és egy a ragasztó pisztolynak köszönhettünk, no meg annak, hogy egy játék békát készített azzal lányának. 1989-ben megalapította a Stratasys -t és 1991-ben már a piacon voltak a 3d Modeler géppel: A kisebb gép az első működő FDM gép a nagyobb az utolsó képen 3D modeler és a legelső nyomat ez a propeller volt: 1988-ban Michael Feygin szabadalmazta Laminated Object Manufacturing (LOM) technologiát és 1990-ben létrehozta Helisys céget. Ennél a technologiánál tekercses alapanyag volt a bázis, amit lézerrel vágtak formára és hővel laminálták egymáshoz a rétegeket. 1993-ban Emanuel "Ely" Sachs jegyezte be Three-dimensional printing (3DP) technikát, a tintasugaras technológia 3d-re adaptálásával, és 1994-ben már a ZCorporation meg is jelentette a Z Corp Z402 -es Binder Jetting nyomtatót.
ilyen materializálódás helyett: inkább ilyen: A történet ott indult, hogy egy picit meg szerettem volna emelni az Ultimakert, hogy aláférjen a heated bed áramellátásához szánt tápegység. A Thingiverse-en találtam is egy stabil lábat, amit MoonCactus pont hasonló célból tervezett saját magának. Leszedtem, beállítottam az általa ajánlott nyomtatási paramétereket, elindítottam a printet, megvártam, míg az első kritikus réteget lerajka az Ultimaker, aztán mentem a dolgomra. Szűk egy óra után visszanézve azt látom, hogy az objektum elkezd "levegősödni": az alsó, korrekt rétegek után egyszercsak anyaghiányos layerek következnek. Az anyaghiány kezdetét a nyíl jelöli (az objektum a tárgyasztalon a fotóhoz képest természetesen X irányban -90 fokban elforgatva állt, én csak a fények miatt fordítottam rajta, hogy jobban lásd a problémás részt): Így állt a test nyomtatáskor – még itt is viszonylag jól látni a problémás részt: Az anyaghiányt két dolog magyarázhatja: vagy eldugul a nyomtatófej, vagy nem kap elég anyagot.
Műanyag, fém, és még fa hatású illatú anyag és mára már üveg is nyomtatható 3D nyomtatóval.
Ennek megfelelően még nagyon kevés bevett gyakorlat és példa áll a vállalkozókedvű pedagógusok előtt, akik most vágnak bele a 3D technológiák oktatási célú kiaknázásába, azonban az érdeklődés és nyitottság egyre csak nő. Ez a felmérés éppen az új, pedagógus felhasználók kedvéért jött létre, és ezúton is nagyon… Bővül a 3D labor az Inczédy-ben! Sikeres pályázatuk eredményeként az Inczédy György középiskola először a 3DTech az Iskolákban program kapcsán gazdagodott 3D-s nyomtatóval. Az intézmény nemrégiben újabb két nyomtatóra is sikeresen pályázott ezúttal a General Electric kiírásán. A készülékeket a pályaválasztási kiállításon is bemutatták az érdeklődőknek, olvashatjuk a Szabolcs Online-on. A nemzetközi gyártó pályázatán még három hazai középiskola nyert fejenként közel fél millió Forint értékben 3D nyomtatókat. Nem mindennapi sikerről beszélhetünk, hiszen a General Electric amerikai multinacionális cég írta ki a világméretű pályázatot, amellyel a 3D-nyomtatás népszerűsítését kívánja szponzorálni az oktatásban.