2022. május 14. 17:12 Novák Katalin beiktatási ceremóniájának figyelemreméltó mozzanata volt a délelőtti ökumenikus istentisztelet "társadalmiasított" könyörgési része. A civil imádságok közül alább közöljük Kovács Ákos előadóművész imádságát. 2022. 10:09 Vizi E. szilveszter kiemelte, hogy "ezeréves államiságunk óta első alkalom, hogy a különböző hazai vallások, egyházak egyként ünnepelhetik az első női köztársasági elnökünket". 2021. november 10. 11:04 A minket támadó politikai elittől elvárnám, hogy nagyobb tisztelettel viseltessen a magyar nép iránt – mondja az MTA volt elnöke. Szabad maradt-e a kutatás? Hány csokornyakkendője van? Vizi e szilveszter fia 2020. Interjúnk. 2021. november 3. 19:00 Hány csokornyakkendője van Vizi E. Szilveszternek? Hogy látja Le Pen az európai jobboldal jövőjét? Mire is jó az Európai Parlament? Bod Péter Ákos- és Eperjes Károly-interjú, rasszista algoritmus Hollandiában és globális hiánygazdaság – megjelent a Mandiner hetilap! 2021. augusztus 20. 12:52 Áder János köztársasági elnök átadta a legmagasabb állami elismerést, a Szent István-rendet.
Válasz a miniszternek címmel rövid publikáció jelent meg a csütörtöki Magyar Hírlapban. A szerző, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az írást az is elküldte. Vizi E. Szilveszter válaszát változtatás nélkül közöljük. Index - Tudomány - Újabb jobboldali tudós üzent a kormánynak. 2018. július 12. A Magyar Hírlap 2018. július 6-i számában Palkovics László miniszter, a kormány Akadémiával kapcsolatos jelenlegi költségvetési és koncepcionális terveivel kapcsolatban megemlékezik a 2005–2006-ban az akkori kormány által indított durva támadásról az Akadémiával szemben, s nehezményezi a jelenlegi határozott szembenállást: "Az MTA reakciója azonban jelentősen eltér a 2005-ben tapasztalttól. Annak idején az Akadémia elnöke a miniszterrel leült a Friderikusz Mostban, hogy elbeszélgessenek ezekről a kérdésekről, most tüntetések szerveződnek, és fenyegető nyilatkozatok hangzanak el. " Én nem értesültem sem az MTA által szervezett tüntetésekről, sem onnan elhangzó fenyegető nyilatkozatokról, de emlékszem arra, hogy mi történt 2005–2006-ban, minthogy én voltam akkor a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében. Klaus Iohannis román elnök március 3-án vonta vissza az állami kitüntetést.
és Bándi Gyula Prof., a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes (megválasztás: 2017. február 21. ). Története [ szerkesztés] Magyarországon a 2011. törvény 2012. január 1-jei hatályba lépéséig négy országgyűlési biztos működött: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos. Az új szabályozás szerint ezek közül az első három jogutódja az alapvető jogok biztosa lett, míg az adatvédelmi biztos szerepét az újonnan létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője vette át. (Az új hivatal első vezetője a korábbi adatvédelmi biztos lett. ) [3] A másik három 2011. december 31-én hivatalban lévő ombudsman közül az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ( Szabó Máté) lett az alapvető jogok biztosa, míg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ennek helyettesei lettek.
Ha azonban a vér szerinti családjában nem tud, akkor az örökbefogadó család lehet neki a megoldás. Az egybehangzó vélemény szerint ebben az esetben nincs esély a kisfiú vér szerinti családjában való elhelyezésre, még akkor sem, ha az anya 2023-ban fog szabadulni a börtönből. Az alapvető jogok biztosa szerint a szabadulása után az édesanya feltehetően személyesen is szeretne találkozni a kisfiával. Jelentésében az ombudsman vitatja az örökbefogadás feltétlen szükségességét: az örökbefogadásra kizárólag akkor van lehetőség, ha annak megvannak a törvényes feltételei. Inkább azt tartja szükségesnek, hogy a gyermeknek nyújtsanak szakmai segítséget, tudjon róla, hogy van édesanyja, és készítsék fel a személyes találkozás lehetőségére. A jelentés szerint: "ha a gyermek akkor szembesül azzal, hogy nem a nevelőszülője az édesanyja, annak a kisfiú lelki egészsége szempontjából előre nem látható következményei lehetnek". Igaz ez a példa nem kimondottan a Covid-járványhoz kötődik, de az köztudott, hogy a vírus miatti szigorítások tovább nehezítették a kapcsolattartást a börtönökben.
Csokoládét, rajzokat küldött a kisfiának Az édesanya csokoládét, rajzokat küldött a kisfiának, és Skype-on is szeretett volna beszélni vele. Ezeket a rajzokat a nevelőszülő elmondása szerint átadta a kisfiúnak, és a gyermek emlékei közé gyűjtötte őket. A Skype-on beszélgetést azonban nem engedélyezte, mert ez már kapcsolattartásnak minősül, amiről a gyámhivatalnak kell döntenie. Eközben az anya édesanyja, azaz a kisfiú nagymamája rendszeresen tartotta a kapcsolatot unokájával. Ő nevelte a lánya többi gyerekét is nagyon szegény körülmények között, így a kisfiú a féltestvéreivel is találkozhatott. A nagymama szerette volna befogadni a kisfiút, de ezt az eljáró gyermekvédelmi központ a nagyszülő körülményei miatt nem támogatta. A gyermek vér szerinti édesapja apai elismerő nyilatkozatot szeretett volna tenni, viszont ő nem is volt bejegyezve a gyermek születési anyakönyvi kivonatában. A feltételezett apával a kapcsolattartást az is nehezítette, hogy mint 2021. augusztusában egy levélből kiderült: ő is éppen büntetés-végrehajtási intézetben volt.
Az erdők 60 000 különböző fafajnak, a kétéltű fajok 80%-ának, a madárfajok 75%-ának és a világ emlősfajai 68%-ának adnak otthont. Az erdő az emberi életre óriási hatást gyakorol: minél egészségesebbek az erdei ökoszisztémák, annál egészségesebb a bolygó – és természetesen annak lakói, köztük az emberek. Mindezek miatt az erdő fenntartása és megóvása az egész társadalom és így az állam érdeke, gazdasági, védelmi és közjóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdőt csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon szabad használni. Az Alaptörvény P) cikke külön is nevesíti a nemzet közös örökségébe tartozó elemek felsorolásában az erdőket, jelezve, hogy ezek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelezettsége, a gyakorlatban ennek megfelelően az erdőtulajdonosokra, az erdőgazdálkodókra, de még az erdőt szabadon használókra is kötelezettségek hárulnak. A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdei erőforrások kíméletes felhasználása kulcsfontosságú szerepet játszik a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) elérésében is.
Korábban mi is írtunk arról, hogy a legtöbb fogvatartott több mint két éve nem láthatta a hozzátartozóit személyesen. A büntetés-végrehajtási intézetekben szigorú szabályokkal, de május 1-től újra látogathatók a fogvatartottak.