(Németország, Magyarország) [1] [2] 2018. december 21. (Amerikai Egyesült Államok) 2018. december 25. (Svédország) [3] 2018. december 26. Sword Art Online 2 Évad 3 Rész. (Egyesült Királyság) Korhatár III. kategória (NFT/25030/2018) Bevétel 459 500 000 amerikai dollár (világszerte) Kronológia Előző Transformers: Az utolsó lovag Következő Transformers: Rise of the Beasts További információk weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz ŰrDongó témájú médiaállományokat. Cselekmény Szerkesztés A háború sújtotta Kibertron bolygón a gonosz álcák állnak nyerésre, ezért az autobotok vezetője, Optimusz fővezér az egyik katonáját a Föld bolygóra menekíti, hogy biztonságban legyen. Két álca megy a nyomába, hogy végezzenek vele. Űrdongó a Földön megismerkedik egy lánnyal, akivel összefogva megpróbálja megvédeni önmagát és a Föld bolygót is.
(Hozzáférés: 2019. június 21. ) ↑ The Showrunner Transcript: Cougar Town's Bill Lawrence and Kevin Biegel on the Show's Transformation and Masturbating Time Travelers, 2011. május 18. ↑ Otterson, Joe. " Bill Lawrence Developing Space Travel Comedy at CBS ", Variety, 2017. december 15. (Hozzáférés ideje: 2018. február 26. ) (amerikai angol nyelvű) ↑ Scrubs (NBC).. The Peabody Awards, 2007. május 1. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23. ) ↑ Scrubs.. Megyn Price. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 22. ) ↑ Carter, Bill. " Sitcom Given Up for Dead Hits the Web. It's Alive! ", The New York Times, 2006. július 3. február 27. ) (amerikai angol nyelvű) ↑ It's Official: 'Cougar Town' Moves To TBS. Deadline Hollywood, 2012. május 10. (Hozzáférés: 2017. április 6. ) ↑ Gelt, Jessica: Bill Lawrence, television's anonymous mogul.. (Hozzáférés: 2018. ) ↑ " It's Official: TBS' 'Ground Floor' Canceled ", The Hollywood Reporter, 2015. február 13.
A Feldobott kő Cannes-ban Újabb magyar filmklasszikus került be a cannes-i filmfesztivál válogatásába. Idén Sára Sándor filmrendező, operatőr, néhai nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja, egykori elnökségi tagja Feldobott kő című filmje került be a Cannes Classics programba, melynek digitális felújítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Korábban Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem, Bacsó Péter A tanú című alkotásai mellett szintén szerepelt a Cannes Classics programban Fábri Zoltán Körhinta című műve, melynek felújítását a Magyar Művészeti Akadémia szintén támogatta. "Mindegyik, a cannes-i filmfesztiválra kiküldött film egy-egy felénk dobott kő. A szóban forgó kis kavics nem más, mint Sára Sándor Feldobott kő című filmje, egy remekül fényképezett, fegyelmezett szerkezetű fikciós dokumentumfilm, amely eltökélt, mint a filmben a szabad ég alatti vetítésén részt vevő szereplők. A film által felvetett politikai kérdések, és az általa közvetített intenzív, közös filmművészeti élmény sarkalltak minket arra, hogy a Cannes Classics szekcióba beválogassuk a múlt e kovakövét, amely bár távoli, mégis oly közelinek hat, mint egy zsebre tett kavics" – mondta Gérald Duchaussoy-t, a Cannes Classics program igazgatója annak kapcsán, hogy a Feldobott kő 52 év után tér vissza Cannes-ba, ahol 1968-ban a versenyprogramban szerepelt.
Sára Sándor filmrendező-operatőr Pintér Judit filmkritikussal beszélget első filmjéről, a Feldobott kőről. Sára arról mesél, hogy milyen kompromisszumokat kellett hoznia a forgatás alatt, illetve hogy milyen nehézségeket okozott nemcsak rendezni, hanem fényképezni is a filmet. Vincze Teréz filmesztéta így jellemzi Sára klasszikusát: "Sára filmje egy generáció, a fiúk filmje, azoké a fiúké, akik a háború utáni Magyarországon próbálták megtalálni a saját útjukat egy olyan, politikailag hazug korban, mely akár még apjuk megtagadására is rákényszerítette őket (Balázs, hogy munkát kapjon, apját halottnak hazudja), s mely a képzelt magasabb célok árnyékában szem elől tévesztette a valódi értelmet: magát az embert. A fiú azonban elindult, hogy felmérje (a szó szoros értelmében földmérő műszereivel, szimbolikusan a történelmi értékű tapasztalatok megszerzésével) a vidéket, megvívja saját harcát, s emléket állítson azoknak az embereknek, akikről a történelem hajlamos megfeledkezni. A háború után rohamos tempóban felszámolt vidéki, paraszti Magyarország művészi dokumentálásának legfontosabb darabjai közé tartozik Sára filmje.
Sára Sándor a korszak egyik legbátrabb képalkotója (lásd még a Sodrásban, Apa, Tízezer nap, Szindbád című filmeket). Az egyes képek olyan pontosan komponáltak, hogy a filmből kiragadva akár önálló fotográfiaként is szemlélhetők. (Nem meglepő, hiszen Sára Sándor fotográfusnak is jelentős. ) És megjelenik benne az újfajta kép-történet is, amikor nem a párbeszédek vagy a drámai jelenetek, hanem a képek sajátos belső rendszere vezet bennünket tovább. Sára szakít a klisékkel. Ha úgy érzi, erre van szükség, fejre állítja a képet - a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Erőteljes, megrendítő világ. A dolgok mélyen belülről fakadó szemlélete.
A Feldobott kő talán azért is máig az egyik legjobb – ha nem a legjobb – játékfilmje, mert rendkívül hosszú érlelési szakasz előzte meg, és ott sűrűsödött benne Sárának az újhullám időszakában szerzett minden tapasztalata. A cím Ady versét idézi, és a történelem által beszabályozott életekre, a szabad pályán keringés nehézségére utal. A film az ötvenes évek elejének gyalázattól mérgezett miliőjében játszódik, hőse a fiatal figuráns és hobbifotós, Pásztor Balázs, aki "osztályidegen" létére eleinte hisz az épülő új rendszerben, de érző-gondolkodó ember lévén idővel kiábrándul abból. A Feldobott kő leplezetlen önvallomás, amelyet számos momentum jelez, mindenekelőtt az, hogy Pásztor Balázs a rendező alteregója. (Sára is fotózással kezdte a pályáját, és az ő útját is megnehezítette "osztályidegen" származása; az pedig mindennél egyértelműbben jelzi Pásztor Balázs és Sára azonosságát, hogy a zárlatban az időközben filmrendezővé lett hős a Feldobott kő című filmet forgatja. ) A filmet direktorként, operatőrként és forgatókönyvíróként is jegyző Sára tehát egyrészt eljátszik a maga élettényeivel, másrészt rendre megidézi korábbi – rendezőként és operatőként abszolvált – kisfilmjeit, a Cigányok at a romatelepen játszódó részben, a → Vízkereszt et (1967) a tanyasi világ ábrázolásakor.