Krisztus előtt 7-8. században egymással versengő fejedelemségek elkezdték építeni a kínai nagy fal részeit. Ez az óriási védőfal az északról támadó nomád népektől, tatárokról, mongoloktól és hunoktól védelmezte az országot. A kínai nagy fal építése Feljegyzések szerint több százezren meghaltak a fal építése közben, és beépítették azokat, akik életüket veszették a munkálatok során. Az építés egyik legkegyetlenebb szakasza Csin Si Huang-ti császár idejére tehető, amikor minden 120 centiméternél magasabb férfit vagy akár kisfiút arra kényszerítettek, hogy a falnál dolgozzon. A nők is nagy szerepet játszottak, egy forrás megemlít egy özvegyet, aki hajdani férje helyett dolgozott, majd belehalt a munkába. Régi festmény a konfuciánus filozófusok élve temetéséről és a könyvégetésről. Fotó: Wikipedia Inkább számított büntetésnek, mint megtiszteltetésnek a fal építése, a munkások nagy része elítéltekből állt. A császár elszántságát és kegyetlenségét jól mutatja, hogy hatalma biztosítása érdekében a Csou-dinasztia régi konfuciánus tanainak túlnyomó részét a nagy könyvégetés kihirdetésével semmisítette meg, ráadásul közel ötszáz konfuciánus tudóst elevenen eltemettetett.
A kínaiak sem tudták kizárni a világot, legfeljebb lassították a törvényszerű változást. Ma pedig éppen a változások élére álltak. Lebontottak minden fizikai és virtuális falat. A kínai kultúráról a Sumer Szabadegyetem következő találkozóján lehet majd hallani részletesen. Kik építenek ma falat? Azok a nemzetek, melyek meg akarják állítani a kor szellemének érvényesülését. Az a nemzet lesz sikeres, amelyik alkalmazkodik a kor szelleméhez, meglovagolja a lehetőségeket és nem hátrányként éli meg a korlátokat. A hídon a korlát nem rossz, hanem életet ment, támogat, megvéd. A korlát jelöli az utat, amerre mehetünk. Az a nemzet, amelyik maga köré falakat húz, mert meg akarja őrizni a megkövült struktúráit, ugyanis fél a változástól, az beteg lesz. A kor szelleme a változás, utazás az új korban. Lehet szembemenni a világgal, de nem érdemes. Inkább meg kell ragadni a lehetőségeket. Olvasták: 7 301
Valójában már akkor elég gyenge lábakon kellett volna állnia ennek a kijelentésnek, lévén a Hold 350 ezer kilométernél közelebb nemigen jár a pályáján a Földhöz, és ezt már az ókori görög csillagászok és matematikusok is elég jó közelítéssel kiszámolták. Ez pedig azért gyanúsan nagy távolság ahhoz, hogy egy hat méter széles (ez kb. egy kétsávos útnak felel meg), és nagyjából ugyanilyen magas falat csak úgy ki lehessen szúrni. De lépjünk tovább a legenda mutálódott verziójára: látható-e a fal az űrből? Ehhez persze először az "űr" definícióját kellene meghatározni. Az atmoszféra és a világűr határának általában a Kármán-vonalat szokás tartani, de persze ez is elég képlékeny, a NASA 80 kilométeres magasságban, mások 100 km-en határozzák meg. Akárhogy is, gyakorlati esélye az emberiségnek a hosszas nézelődésre ehhez legközelebb, és már tutibiztosan a határ túloldalán a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, kb. 400 kilométerről van, illetve anno az amerikai űrsiklók is hasonló magasságon (300 és 500 kilométer között) keringtek.
Hozzáépítettek több területet, hogy a fő kereskedelmi vonalukat, a selyemutat is védje. Végül a 14. században, a Ming-dinasztia alatt építették hozzá az utolsó 8850 kilométert agyag helyett kövekből, téglákból, amivel együtt a fal tényleges hossza 21 196 kilométer - ám a közhiedelmekkel ellentétben az űrből nem látható. A cikk az ajánló után folytatódik Az építés utolsó időszakában több helyen megvastagították a falakat, és 25 ezer figyelőtornyot építettek, illetve ágyúk is kerültek rá. Később Jiguang uralkodó is folytatta a fal megerősítését. Miután Kína elvesztette az első és a második ópiumháborút, kinyitotta határait, és népszerű turistacélponttá vált a mai napig impozáns, világhírű védőfal. Kína legkülönlegesebb teaházához életveszélyes út vezet A Huashan teaház a Hua-hegyen áll, Kína öt nagy hegyének egyikén. Taoista templomok és vallásos jelentőségű helyek szomszédságában magaslik 2133 méteres magasságban. (Képek forrása: Getty Images Hungary. )
Eléggé változatosan festenek a fal bizonyos részei, mivel bizonyos időszakokban nem használták, elérhetetlen helyeken vannak (pl. : mocsár vagy hegy) vagy csak egyszerűen nem tudták a helyiek hasznosítani és ezért lett ilyen rossz állapotú. A fal méretei is egészen elképesztőek: magassága 10 méter, az aljánál 7-8 méter széles, a tetejénél pedig 4-5 méterre keskenyedik. A fal hossza mind a mai napig kérdéses (ez ugye az elérhetetlen és a főrésztől távol található részek miatt van így), de a legújabb kutatások legalább 21 000 km-re saccolják a hosszát, és ebben van benne a már cikk elején említett 17 falszakasz is. Bár a fal közkedvelt turista látványosság, csak bizonyos részeit restaurálták a látogatók kedvéért, a falszakaszok többsége bejárhatatlan és életveszélyes állapotban van. A 20. században történt szocialista puccs óta a helyiek az építkezéseknél is felhasználják a rossz állapotban lévő falszakaszok tégláit, és graffiti művészek is kisajátítottak bizonyos területeket. A fal 1987 óta képzi a UNESCO világörökségének részét.
Eleinte a falszakaszok döngölt földből épültek, majd pedig a 14 századtól már javarészt kőből. A falhoz kapcsolódó legendák: A hűséges feleség legendája Köztudott, hogy a fal építése során rengetegen vesztették életüket, többen között egy kínai nő, Meng Csiang férje is, akit az esküvőjük után hurcoltak el, hogy a fal építésén munkálkodjon. Amikor a nő ellátogatott a falhoz, hogy láthassa a férjét, megtudta, hogy férje meghalt, és a munkások befalazták a falba. Meng Csiang a hír hallatán olyan hangosan siratta a férjét, hogy az a falszakasz, ahová a férjét temették összeomlott, férje holtteste pedig éppen a nő lába elé zuhant. A nő története a császár udvarába is eljutott, aki azonnal meg akarta ismerni az asszonyt, majd pedig végül megkérte a kezét. A nő csupán azzal a feltétellel ment bele a frigybe, ha elhunyt férje számára oltárt állítanak a tenger partján. Az oltár elkészülte után, a temetés közben Meng Csiang felmászott az oltárra és férje holttestét átölelve a vízbe vetette magát.
Buzsáki György az idegrendszer működését kutatja, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben. Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató, aki legújabb kutatási eredményeiről beszélt. A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért. "Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve" – mondta a kutató. Ma már a depressziós betegségek nagy része átmenetileg, vagy hosszabb távon is gyógyítható, és az epilepsziával kapcsolatban is születtek eredmények. "Mindenhol, ahol előrelépés történt eddig, az gyógyszereknek köszönhető. "
Buzsáki György 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt nyerte el elsőként a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.
"Mindenhol, ahol előrelépés történt eddig, az gyógyszereknek köszönhető" - emelte ki Buzsáki György, megjegyezve, hogy a világ azonban, legalábbis az agytudomány körüli világ most egy kicsit más irányba kezdett el mozdulni, méghozzá az elektronika felé. A tudós szerint az a legjobb, ha a vizsgálat során nem kell behatolni a koponyán keresztül az agyba. Ezek az úgynevezett noninvazív beavatkozások azonban jelenleg korlátozott számban állnak rendelkezésre. Létezik transzkraniális mágneses ingerlés, transzkraniális elektromos ingerlés, és van akusztikus, vagy ultrahangingerlés is. Mindegyik eljárásnak megvan a maga előnye, de mindnek komoly hátrányai is vannak. Buzsáki Györgynek és munkatársainak célja, hogy egyesítsék a három módszer előnyeit. "Most elkezdtünk egy komoly témával foglalkozni, amit úgy hívunk, hogy rádiófrekvenciás ingerlés. Egy elektromágneses mezőt hozunk létre, olyan módszerrel, mint ahogy a maroktelefonok működnek" - fejtette ki a műsorban. A hippokampusz alul, karikázva Állatkísérletekben a kutatóknak sikerült elérniük a módszerrel, hogy ugyanolyan módon tudják befolyásolni a sejtek működését, mintha elektromos ingerlést alkalmaznánk.