Hidegindító, motorindító és jégoldó spray. Hidegindító spray. 953 Ft 752 Ft Nincs ár 1 200 Ft 990 Ft 1 790 Ft 1 490 Ft 900 Ft 800 Ft 825 Ft MOTIP MOTORIND. SPRAY 400 ML • Cikkszám: 30MT0568 • Készlet állapot: Raktáron HOMASITA Webáruház Termék adatlap 30MT0568 MOTIP MOTORIND. SPRAY 400 ML Raktáron 1 455 Ft 2 250 Ft 443 Ft Hidegindító aerosol 400ml Motip • Gyártó szűrés: Összes gyártó Kiváló hidegindító spray minden időjárási körülmények között 54 C ig. Szibériai... Raktáron 999 Ft 1 429 Ft Egyéb hidegindító spray használata 1 048 Ft 1290 Ft 1 784 Ft 500 Ft 501 Ft
HIDEGINDÍTÓ SPRAY (Super Start Spray) Cikkszám: P2991 Terméktulajdonságok PRO-TEC Super Start Spray benzines és dizelmotorok esetében megkönnyíti a hidegindítást, ezáltal védhető a motor és az akkumulátor! Felhasználási terület: Alkalmazási javaslat: A terméket közvetlenül a levegőszűrő szívócsövébe kell fújni és a motort azonnal indítani. Benzinmotorok esetében a gázpedált csak enyhén kell nyomni. Dízel motoroknál izzítás nélkül, teljes gázzal kell indítózni. Tilos forró alkatrészekre vagy pl. gyújtógyertyára fújni! Fagypont alatti hőmérséklet esetén az alkalmazást az első indítás után néhány másodperccel ismételje meg.
Tel. : +36 80 201-199 (0-24 h, díjmentesen hívható)
Leírás Biztos indítási segítség hideg, nedvesség, vizes gyújtógyertya és gyenge akkumulátor esetén. Különösen gyúlékony hatóanyagok kombinációja, kiválóan alkalmas minden benzin- és dízelmotorhoz. Megkönnyíti a belsőégésű motorok indítását és rendkívüli hidegben is hat. Kíméli az akkumulátort és gazdaságosan használható. Alkalmazási terület: Minden 2 és 4 ütemű benzin- és dízelmotorhoz (szgk, tgk, busz, motorkerékpár, csónak, építőgép, traktor, fűnyíró, motoros fűrész stb. ) Technikai adatlap Információk a termék veszélyességi besorolásáról: Jogszabály alapján feltu? ntetendő veszélyes összetevők: Dietil-éter; Szénhidrogének C6-C7, n-alkánok, izoalkánok, cikloalkánok, < 5% n-hexán GHS piktogram: Figyelmeztetés: Veszély Figyelmeztető mondat: H222 Rendkívu? l tűzveszélyes aeroszol. H229 Az edényben túlnyomás uralkodik: hő hatására megrepedhet H315 Bőrirritáló hatású. H336 Álmosságot vagy szédu? lést okozhat. H412 Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. Kiegészítő veszélyességi információ - Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Általános: P101 Orvosi tanácsadás esetén tartsa kéznél a termék edényét vagy címkéjét.
Az összetétele miatt. összetételéből adódik, hogy rendkivül kis hőmérsékleten öngyullad (~150 fok) és ezt már sűrítésnél eléri, az FHP előtt: Benzinmotornál ugye szikra gyujtaná be a keveréket, de még felfele meggyullad, és ez még csak ég, lassan, megfékezte kopások árán közel a dugattyút, ami terheléssellendül át egy szikra után is: az éppen csak begyulladó keverékre egy szikra szó szerint robbant! A nyomások kb többszörösei vagy több tízszeresei a gyári, és kalkuláltnak, amit kérdéses, hogy bír-e. Dízelnél szintén a gázolaj öngyulladási hőmérséklete előtt már gyújt, és kb roncsol. inkább izzíts! Mert ebből nincs kevés, a legkisebb mennyiség is sok, a legkisebb is elég ehhez! Dízelnél ugyebár FHP felé már ég a cucc, és ráporlasztja a dívesebb oxigén van ráadásul az előégés miatt is. Kamionoknál még ún. oké, egyszer egyszer -40 fok szibériában belehet, mert az nem kis köszörű. Ez tényleg kerülendő amíg lehet! Ha az asszony szül és közben még eladja a házat felőled akkor is inkább taxi+ egy ötös zsebbe hogy nyomja, olcsóbb!
A Tao. § (1) bekezdés b) pontja szerint, amennyiben az adózó a társasági adó hatálya alatt a Tao. 7. § (1) bek. f) pontja szerint az adózás előtti eredményét fejlesztési tartalék képzés címén csökkentette, akkor – a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok szerint – köteles az utolsó adóévet megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az utolsó adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel a társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítani, és azokat 30 napon belül megfizetni. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt a megszűnésről szóló társaságiadó-bevallásban kell bevallani. A Kata tv. 28. § (1) bekezdése szerint azonban az adózónak lehetősége van arra, hogy ezt a rendelkezést ne alkalmazza a kisvállalati adó hatálya alá történő áttéréskor, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt a Tao.
2020. máj 04. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdése szerint: "Az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint. " A kormány előterjesztése (T/10314) - a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében - az adózó választása alapján a fejlesztési tartalék képzésével kapcsolatban átmeneti szabályokat vezet be a 2019-ben kezdődő adóévre. A módosítás következtében hatályát veszti a Tao. § (1) bekezdés f) pontjában az "50 százaléka" szövegrész. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési tartalék esetében az adózás előtti nyereség összegében meghatározott felső határ a 2019-ben kezdődő adóévre választás szerint alkalmazható. A tervezet rögzíti azt is, hogy az adózás előtti nyereség összegében meghatározott felső határ első alkalommal a 2020-ban kezdődő adóévre alkalmazandó.
Esetünkben egy kft. 2019. január 1-jével szeretne áttérni a társasági adózásról a kisvállalati adózásra. A kft. a 2016. adóévben fejlesztési tartalékot képzett, melyet a 2016. évi társasági adóról szóló adóbevallásában adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe vett. az áttérésig a fejlesztési tartalékot még nem használta fel beruházási célra. Nézzük meg, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján képezhet-e a társaság fejlesztési tartalékot az utolsó, a társasági adó hatálya alá tartozó adóévében, illetve van-e a kft-nek szankciós adófizetési kötelezettsége az áttérésig fel nem használt fejlesztési tartalékkal kapcsolatban? Amennyiben a társasági adó alanya az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti, hogy áttér a társasági adózásról a kisvállalati adózásra, akkor a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tao. tv. ) a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmaznia, figyelembe véve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége, valamint az adó megfizetésének kötelezettsége. Ha az adózó él ezen lehetőséggel, de a feltételeknek a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt mégsem felel meg, akkor köteles a fejlesztési tartaléknak a fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel a társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítani. A társasági adót és a késedelmi pótlékot az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszaka alatt akkor kell ezt a társasági adót és a késedelmi pótlékot megfizetni, ha az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem beruházás bekerülési értékének megfelelően oldja fel, illetve beruházásra nem használja fel. Érdemes megemlíteni, hogy a fejlesztési tartalék nem használható fel nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.
Forrás: Autó-Motor 2022. 07. 05. 19:47 Az ellátási láncok problémái a közösségi közlekedést is érinti, a Drezdai Közlekedési Vállalat például nem tud pótalkatrészeket szerezni a modern villamosokhoz. Július 1-től előreláthatólag 2 hónapon keresztül Tatra-villamosok járnak majd a drezdai 3-as és 9-es vonalon, mert a modern járműveket alkatrészhiány miatt le kellett állítani, és buszok sincsenek a pótlásukra. Az 1967-1984 között gyártott 5 szerelvényt 2 évvel ezelőtt állították le, mert nem alacsony padlósak, így nem akadálymentesek, műszakilag a több millió kilométeres futásteljesítmény ellenére nincs velük probléma – talán ezért is kerültek parkolópályára ahelyett, hogy leselejtezték volna őket. 4 szerelvény közlekedik majd folyamatosan, az 5. tartalék, és úgy állítják be azokat a 3-as és 9-es villamosvonalon, hogy felváltva közlekednek majd alacsony padlós járművekkel. Úgy számolnak, az őszre megérkeznek majd a modern villamosok üzemeltetéséhez szükséges alkatrészek, és előreláthatólag szeptember 1-től újra pihenőpályára kerülnek majd a Tatra-villamosok, amelyek anno az Ikarus buszokkal együtt gondoskodtak a német nagyváros működéséről - olvasható az Autó-Motor cikkében.