A jövőben fokozatosan kutathatóvá válik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény ében a tavaly márciusban elhunyt Gonda János hagyatéka. A magyar jazzélet kiemelkedő egyéniségére pályatársai, barátai, tanítványai emlékeztek a könyvtár Ötpacsirta Szalonjában rendezett zenés emlékesten január 11-én. A rendezvény napján lett volna 90 éves Gonda János jazzmuzsikus, Széchenyi- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, főiskolai tanár. Az emlékest a sokoldalú művész munkásságát idézte fel zenével és beszélgetéssel, vetített bejátszásokkal. Az est résztvevői és előadói a magyar jazzélet olyan kiválóságai voltak, mint Berkes Balázs, Deseő Csaba, Kőszegi Imre, Berki Tamás, László Attila, Binder Károly, Borbély Mihály, Oláh Kálmán, Sárik Péter és Bágyi Balázs. Gonda jános jazz mix. Az est két házigazdája Gonda Péter – Gonda János fia – és Bándoli Katalin, a Zenei Gyűjtemény vezetője volt. Bándoli Katalin bevezetőjében elmondta, hogy Gonda János halála előtt a könyvtárnak adományozta gazdag hagyatékát, ami kéziratos és nyomtatott kottákból, feljegyzésekből, levelekből, fényképekből, könyvekből, hanglemezekből, CD-kből, videofelvételekből, kazettákon és orsós magnószalagokon rögzített hangfelvételekből áll.
A közönség odaadó figyelemmel követte a két és fél órás beszélgetést, és örömmel fogadta, amikor a muzsikusok a tematikus blokkok között zenéltek. Berki Tamás és Sárik Péter, László Attila és Oláh Kálmán, Bágyi Balázs és Borbély Mihály duóban, míg Kőszegi Imre és Binder Károly szólójátékkal varázsolta el a közönséget. Borbély Mihály Bágyi Balázs dobossal a Gonda-esten – fotó: Dessewffy Zsolt Gonda Péter a családtag, Berkes Balázs a közeli barát szemével idézte fel Gonda János alakját a beszélgetés elején. Gonda jános jazz blues. Mint elhangzott, Gondára egyszerre volt jellemző egyfajta tanáros fegyelmezettség, feszített munkatempó és belső derű, közvetlenség. Értelmiségi családból származó "öltönyös úriember" volt, két – zenetudósi és zongoraművészi – diplomával, de azért a könnyekig meg lehetett nevettetni – idézte fel Kőszegi Imre. László Attila és mások is személyes emlékeket hoztak fel arról, hogyan segítette őket tanárként, kollégaként szakmailag és emberileg Gonda János, mert a részletekbe menő figyelem, a segítőkészség és a jóindulat alaptermészetéhez tartozott.
Közben 1956-1961 között elvégezte a zongora művész-tanárképző tanszakot is, ezen Solymos Péter és Horusitzky Zoltán voltak a tanárai. 1961–1964 között a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt. 1962-ben megalapította a Qualiton együttest, mellyel elkészítette a Modern Jazz lemezsorozat első albumát (1963). További önálló lemeze a Szextettel (1972) készült: Sámánének 1975), Vonzások és választások című szólózongora album (1980), Keyboard Music (1985), Képek – Emlékek (1999). 1965-ben és 1972-ben Ausztráliában vendégszerepelt. Koncertezett, előadásokat és kurzusokat tartott majd mindenütt Európában. Zeneszerzőként elsősorban jazzdarabokat komponált, de emellett számos filmzenét, pantomim- és balettzenéket, valamint szimfonikus jazzműveket is írt. Index - Kultúr - Meghalt Gonda János dzsesszzenész, zeneszerző, tanár. 1965-ben megszervezte, és 1998-ig vezette a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakát. A műfaj ekkor kapott első ízben helyet az állami zeneoktatásban. 1990-ben a tanszak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékévé alakult át.
Kérlek titeket, hogy ha valakinél a szomorúság, levertség, és a depresszió egyéb tünetei láthatóak, vagy beszél róluk, akkor vegyétek komolyan, és becsüljétek meg, hogy volt annyi bátorsága, hogy megnyíljon nektek. Borzasztóan fáj, hogy a mai magyar társadalomban a mentális betegségek egy vállrándítással vannak elintézve, de nem lepődöm meg, hogy a laikusok így cselekednek, ha az orvos is van, hogy lekezelően bánik az emberrel. Prozac-ország (könyv) - Elizabeth Wurtzel | Rukkola.hu. És hogy mit gondolok a gyógyszerekről? Wurtzel kritizálja a Prozacot, hogy mindenki kaphat, még az is, akinek a kialvatlanságnál nincs nagyobb problémája. Én úgy gondolom, hogy mindenki a saját maga belátása szerint cselekedjék, mindenkinek megadatott a szabadság, hogy éljen a gyógyszerekkel, vagy elutasítsa azokat. Személy szerint akkor kerültem az orvos színe elé, amikor már feladtam, hogy én nem akarok gyógyszert, mert egészen egyszerűen már csak arra tudtam gondolni, hogy mindegy, nem érdekel, ha ez segít, és felgyorsítja a folyamatot, akkor legyen. Vannak érvek és ellenérvek a gyógyszerekkel kapcsolatosan, én viszont úgy gondolom, hogy tényleg mindenkinek a saját döntése.
Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához. Elfogadom
És azért adják a fejüket ilyen kalandokra, hogy kikerüljenek abból a középmezőnyből, abból a nyugalmas érzelmi álapotból, amelyben kétségtelenül úgy érzi az embmer, hogy soha nem történik semmi. Én viszont semmi mást nem szeretnék, csak ezt a szép, eseménytelen egyensúlyi állapotot. Semmi mást nem szeretnék, csak olyan életet, amelyben a szélsőségek féken vannak tartva, amelyben féken vagyok tartva én is. "