Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Tananyag választó: Gyűjtemények Fogalomgyűjtemény Tőváltozat Eszköztár: Tőváltozat Ha a lexikai morfémát a lehetséges legtöbb toldalékkal ellátjuk, megkapjuk az összes lehetséges tőváltozatát. Pl. : alszik igénél - alsz-, alud-, alv-, al- (alszik, aludni, alvó, alhat). Nyelvújítás Átmeneti elem Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: magyar nyelv és irodalom (Hungarian Language and Literature Studies) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat szakképzettség: okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Hungarian Language and Literature 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4. 1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar alapképzési szak. 4. 2. A 9. 3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjai. 4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
A szak részletes ismertetése a -n. A mesterszak számos, a nemzeti kultúra, az irodalom, a nyelv, illetve az anyanyelv mélyebb megismerésével és művelésével, az ennek kapcsán megszerzett tudásnak és készségeknek a közművelődés különböző fórumain és a nyelvi kommunikáció tág terein való közvetlen alkalmazásával, a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség közvetítésével, kialakításával, alkalmazásával és népszerűsítésével kapcsolatos különböző munkakörök eredményes betöltésére készít fel. Tekintve, hogy a mesterszak hallgatói képzésükkel párhuzamosan rövid ciklusú tanárképzést (magyar nyelv tanára, ill. magyar mint idegen nyelv tanára) is végezhetnek, így mellette tanári végzettséget szerezhetnek; tanulmányaikat továbbá a doktori képzésben folytathatják. Jellemző munkahelyek: kulturális, oktatási és közművelődési intézmények, könyvkiadók, szerkesztőségek, elektronikus és nyomtatott sajtó, múzeumok és könyvtárak, színház, kulturális központok és alapítványok, kutatóintézetek, ügyviteli munkahelyek, államigazgatás, kreatív ipar Jellemző munkakörök: szerkesztő, lektor és korrektor, nyelvi szakértő, ügyintéző, kulturális szervező, tudományos segédmunkatárs, riporter.
9. Idegennyelvi követelmény A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 9. A 4. és 4. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma 30 kredit amelyből nyelvtudomány legalább 10 kredit, irodalomtudomány legalább 10 kredit.
Budapest, 1999. Halász Előd – Földes Csaba – Uzonyi Pál: Magyar – német nagyszótár. Budapest, 1998. Országh László – Futász Dezső – Kövecses Zoltán: Magyar – angol nagyszótár. Budapest, 1998. Külső hivatkozások Szerkesztés A Tinta könyvkiadó hivatalos weboldala
Poétikai és retorikai ismeretek mellett, filológiai és a szövegkiadáshoz kapcsolódó elengedhetetlen ismeretek is a kurzusok anyagát képzik, az irodalmi művek fordíthatósága, és a társművészeti vizsgálatok mellett. A szakirány működéséért a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet felel. Középkori és kora újkori irodalom A Régi Magyar Irodalom Tanszék gondozásában működő szakirányon a hallgatók a magyar irodalom kezdeteitől a felvilágosodás koráig terjedő szerzőket és műveket ismerhetnek meg részletesen. Emellett a korszak kutatásához elengedhetetlen elméleti háttértudás átadására is alkalmat nyújtanak az órák, valamint a korszakhatárokat átívelő társművészeti vizsgálódásra is. Klasszikus magyar irodalom A szakirány a XVIII–XIX. századi irodalom iránt érdeklődő hallgatóknak indul. A szakirány órái a korszak kutatásához elengedhetetlen elméleti ismeretek elmélyítése mellett szövegolvasásra és interpretációra is alkalmat adnak, valamint kitekintenek az irodalom társművészetei felé is.
A munkahely az a hely, ahol a munkavállalónak a munkaviszonyból származó kötelezettségeit teljesítenie kell. A munkavégzés helyét a felek többféleképpen is meghatározhatják, de arról mindenképp a munkaszerződésben kell rendelkezniük. Ha a megállapodás munkahelyre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, akkor a szokásos munkavégzési helyet kell munkahelynek tekinteni. Szokásos munkavégzési hely A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: az alapbér és a munkakör. Ha a felek ezekről a kérdésekről – írásban – nem rendelkeznek, akkor nem is jött létre közöttük munkaszerződés. Ezzel szemben a munkavégzés helyének meghatározása a munkaszerződés természetes tartalmi eleme, ami azt jelenti, hogy az a törvény alapján, a felek akaratától függetlenül válik a megállapodás részévé. Munkaszerződés – Blog | RSM Hungary. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 45. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha felek a munkaszerződésben nem rendelkeznek a munkavégzés helyéről, akkor munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.
Munkaszerződés kötelező elemei A munkaszerződés nem elnevezése, hanem tartalma alapján lesz munkaszerződés. Ha nem tartalmazza a törvényben előírt kötelező elemeket, a munkaszerződés érvénytelen. Tehát érdemes tisztában lenni, annak mit kötelező tartalmaznia. Ezek a következők: Munkáltató adatai (név, székhely, adószám esetleg még cégszám). Munkavállaló adatai (név, lakcím, születési hely és idő, anyja neve, TAJ száma, adóazonosító jele). Munkavállaló alapbére. Ez nem lehet kisebb, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Részmunkaidő esetén arányosítani kell. Munkahely meghatározása a munkaszerződésben. Munkaviszony kezdete. Ha nincs meghatározva, akkor az aláírás napját követő nap. Munkaviszony vége, ha határozott idejű szerződést kötöttek. Ha nincs kikötve, akkor határozatlan idejű. Határozott idejű szerződés esetén az időtartam maximum 5 év lehet. Napi vagy heti munkaidő hossza. Munkavégzés helye. Próbaidő hossza. Próbaidő kikötése nem kötelező, de ha a felek ebben állapodnak meg, akkor ennek hosszát mindenképpen tartalmaznia kell.
Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, legkésőbb a munkába lépést követő 30 napon belül. Dr. Munkajog, munkaszerződés kötelező tartalmi elemei - Eger és Vidéke Ipartestület. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
pénztáros) vagy a lényeges feladatok felsorolásával. A munkaszerződésnek viszont nem kötelező eleme a munkakör részletezése, azaz a munkaköri leírás átadása. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkakörbe tartozó feladatokról, amely rendszerint munkaköri leírás formájában történik. Munkahely, a munkaviszony időtartama A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló munkahelyét. Munkaszerzodes kötelező elemei . A munkahelyet valamely – akár pontos címmel meghatározott, akár tágabban meghatározott – földrajzi helyként kell megjelölni. A "változó munkahely" megjelölés nem elegendő, ugyanakkor a munkahely nagyobb földrajzi egységben is meghatározható (pl. megye, Magyarország területe, stb. Ha a munkaszerződés nem tartalmazza a munkahelyet, az nem jelenti, hogy a szerződés nem jött létre. Ugyanis a munkahely meghatározása hiányában munkahelynek a törvény szerint azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi.
Tájékoztatási kötelezettség [ szerkesztés] A munkaszerződést, mint kétoldalú, egybehangzó szándéknyilatkozatot egészíti ki a munkáltató egyoldalú, de törvény által rögzített tartalmú tájékoztatása. Ebben kötelező a munkáltatónak tájékoztatnia a munkavállalót a képzettségi követelményekről, a munkaköri feladatokról, a munkába lépés napjáról, munkarendről, a bér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a szabadság mértékéről és kiadásának módjáról, a felmondási idő mértékéről, valamint arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács vagy szakszervezet. E tájékoztatást a munkaviszony létrejöttét követő 30 napon belül írásban kell közölni a munkavállalóval a munkáltatónál szokásos módon. Források [ szerkesztés] 2012. törvény a Munka törvénykönyvéről Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ 2012. törvény 42. § (1) bek. ↑ 2012. § (2) bek. a. pont ↑ 2012. b. törvény 44. § ↑ 2012. törvény 43. § (2) bek. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés]