A Szeplőtelen fogantatás kápolna (Budaörs) a budaörsi Kő-hegyen álló kápolna, amelyet Wendler Ferenc földműves építtetett 1854-től 1855-ig. Ez a kis kápolna nemcsak korábbi, mint bármely Szeplőtelen fogantatás templom a világon, hanem egy budaörsi kinyilatkoztatás szerint megelőzi a híres lourdes -i látomást, amely szerint a Szűz Mária maga állította egy tudatlan lánynak, hogy ő a szeplőtelen fogantatás. Sőt, a dogma pápa által való deklarálása előtt született meg Wendler Ferencben az elhatározás, hogy kápolnát építsen Budaörsön. Látomás [ szerkesztés] A látnok Wendler Ferenc (született 1815. június 29-én, elhunyt 1897-ben) 1847. június 29-én, 32. születésnapja éjszakáján azt álmodta, hogy a kőhegyi csipkebokor előtt áll, és a virágain megjelent Szűz Mária mosolygós arca. Szeplőtelen Fogantatás templom, Horpács - látnivaló, templom, Horpács - Szálláshegyek.hu. Ezután élesen látta a rózsa levelein: "Én vagyok a szeplőtelen fogantatás ". Amikor 39 évesen is a születésnapján is Máriáról álmodott, úgy gondolta, ez nem lehet véletlen, a Boldogságos Szűzanyának terve van ővele. A pápa és a kápolna [ szerkesztés] Wendler a kápolnaépítési szándékáról értesítette a helyi plébánost, Brunner atyát.
A hajó 1854. szeptember 20-án kötött ki Esztergomban, onnan a küldeményt a gróf kocsijai fuvarozták el Fótra. A hangszert maga Ludwig Mooser állította fel, a kétmanuálos, pedálos, 16 regiszteres orgona első ízben 1854. december 17-én szólalt meg. Prospektje (homlokzata) Ybl Miklós tervei alapján készült, ez az első olyan orgona Magyarországon, melynek szekrényét építész tervezte. [1] Nem egészen két évvel később, az esztergomi bazilika felszentelése után egy héttel Liszt Ferenc a Károlyi családnál vendégeskedett. Ekkor kipróbálta az orgonát is, melyről dicsérő szavakkal nyilatkozott. [2] Az orgonát 1973-ban a Fővárosi Művészi Kézműipari Vállalat orgonaüzeme Pécsi Sebestyén tervei alapján újjáépítette és 22 változatúra növelte. Az orgona eredeti diszpozíciója: [3] I. manuál II. manuál Pedál Gedackt 8' Praestant 8' Prinzipalbass 16' Salicet 8' Flöte 8' Subbass 16' Flûte d'amour 8' Bourdon 8' Violon 16' Dolce 4' Aeoline 8' Octav 4' Flöte 4' Octav 2' Piccolo 2' Mixtur 3 sor Manuál- és pedálkopula, manualforte Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ 593-595 old.
A fóti római katolikus templom a magyarországi romantikus templomépítészet egyik főműve, egyben az európai romantika egyik korai, ám annál kiemelkedőbb alkotása. Ybl Miklós fiatalkori művészetének emblematikus állomása ez, amely később számos megrendelést hozott számára. A templomot Károlyi István gróf építtette a XIX. század derekán, méghozzá egy mesterséges dombra. Ki kellett ugyanis védeni az altemplom beázását, mert itt kapott helyet a Károlyi család síremléke. Az épületrész szentélyében található a templom legértékesebb művészi alkotása is, egy fekete márványoltár, amelyet Gaetano Bianchini készített. A felső templombelső díszítése a főhajó aranyozott kazettáival, a mellékhajók csillagos eget ábrázoló boltozatával igazán lenyűgöző látványt nyújt. A jobboldali mellékhajó oltárképe Szent Franciskát ábrázolja, de a hagyomány úgy tartja: valójában Károlyi grófot és családját örökítette meg a képen a festményt készítő Karl von Blaas. A templom orgonáját maga Liszt Ferenc is kipróbálta 1856-ban.
A vonatkozó jogszabály értelmében a felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a hitelező kérelmére is megindítható. A hitelező írásbeli felszólítása tehát a hitelező olyan utolsó intézkedése, amely megelőzi az illetékes bírósághoz címzett, az adós felszámolása iránti kérelmet. A fizetési felszólítás tartalmára vonatkozó szabályok változatlan tartalommal kerültek meghatározásra a módosított Csődtörvényben. A fizetési felszólítás lényeges elemei: az adós tartozásának jogcíme, a tartozás összege és a teljesítési határidő, valamint annak a végső határidőnek a meghatározása, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. A fizetési felszólításnak tehát kiemelt jelentősége lehet, ugyanis a törvényben foglaltak szerint a bíróság a hitelezőként előterjesztett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, ha a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a törvény által felsorolt kötelező tartalmi elemeket.
Ezen időpont után indult eljárásokban nem kell a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeiről szóló 15/2006. (IV. 7. ) IM-rendeletben szabályozottaknak megfelelő fizetési felszólítást csatolni. Korábban kizárólag az IM-rendeletnek megfelelően kiállított fizetési felszólítást lehetett ugyanis felhasználni a bírósági eljárás során. A jelenlegi hatályos szabályok alapján a fizetési felszólításnak olyannak kell lennie, hogy az adós részére beazonosítható legyen a követelés. Ezért tartalmaznia kell az adós, valamint a hitelező nevét és címét, a hitelező képviselőjének nevét, a követelés – ezen belül a főkövetelés és járulékai (tőkekövetelés és kamatok) – összegét, mértékét és esedékességét, a tartozás jogcímét, ha a követelés engedményezés útján került a hitelező birtokába, az engedményező nevét és az engedményezés időpontját. Ha a hitelező jogi képviselő útján szólítja fel az adóst, érdemes a jogi képviselő részére adott meghatalmazást is csatolni, ezzel ugyanis kivédhető azon adósi védekezés, hogy a felszólítás nem a jogosulttól származott.
2015. április 24. 11:50 Jogi szakértőnk a késedelmes fizetésekkel és az ebből adódó felszámolás elkerülésével kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszolt. Mi minősül késedelmes fizetésnek? A felek között létrejött szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető – a szerződésben meghatározott - eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és vállalkozói díj megfizetésére vállal kötelezettséget. A vállalkozói díj összegét, megfizetésének feltételeit és annak határidejét a felek a szerződésben rögzítik. A fizetési határidő (esedékesség) eredménytelen elteltét követően a kötelezett – felek eltérő megállapodása hiányában – fizetési késedelembe esik. A jogszabály szerint, ha a felek a pénztartozás teljesítésének idejét a szerződésben nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni (Ptk. 6:130. §). Fizetési késedelem esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.