Projekt részletes szakmai tartalma FŐ CÉLOK • a pedagógusok elsajátítsák és átadhatóvá tegyék – a digitális kompetenciához szükséges ismereteket, illetve az internet és a digitális eszközök által kínált lehetőségek kiaknázását. A fentiek magukba foglalják az internetbiztonsággal, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteket is.
8700 Marcali, Petőfi u. 16. +36 85 510 643 Megjelent: 2020. november 04. A hét első három napjára Marcaliba érkezett Paks II. látványos interaktív kiállítása. Iskolai csoportok előzetes regisztrációval, ingyenesen megtekinthették a korszerű technológiákkal felszerelt bemutató-kamiont. Bővebben... Megjelent: 2020. október 29. A járvány sem tudta megakadályozni azokat a lelkes középiskolásokat, akik október harmadik hétvégéjét Sátoraljaújhelyen töltötték, és részt vettek az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny 48. országos fordulóján. Az idei évben 24 gimnazista és 12 szakiskolás diák jutott be a döntőbe, ez kevesebb, mint harmada a szokásos létszámnak. Sok megyéből nem érkeztek, nem érkezhettek diákok, illetve a határon túli versenyzők sem vehettek részt a jelen helyzetben a megmérettetésen. Megjelent: 2020. Intézménytörzs - Intézménykereső. október 22. Egy hely, ahová mindenki hozhat egy verset, és ahol mindenki el is mondhatja azt. Szeretettel várunk, ha szeretsz VERSet mondani, hallgatni vagy saját költemények vannak a tarsolyodban!
Idén 165 gimnazista vett részt a megyei versenyeken, innét az első két helyezett jutott az országos döntőbe, amelyet február 24-én rendeztek meg a vírushelyzet miatt online formában. Somogy megyéből 2 diák jutott be az Országos döntőbe, iskolánkat Nikula Bettina 12. A osztályos tanuló képviselte. Bettina szépen szerepelt, a 28. „Balatonról, jövőről” – I. helyen a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium Értékmentők csapata - TaviTV. helyet érte el úgy, hogy jobbára nagyvárosok tanulóival versengett. Felkészítő tanára: Horváthné Csoszó Gyöngyi.
Amikor az írót megkeresték telefonon a hírrel, állítása szerint annyira nem számított a kitüntetésre, hogy éppen a konyhában volt, nem is követte az eseményeket. Az eredmény pedig az elmúlt évek (talán a 2016-os Bob Dylan győzelem után) egyik legnagyobb meglepetését okozta, hiszen az előzetes találgatások, jóslatok szerint a már sokadik éve a legesélyesebbek listáját bővítő Haruki Murakami, Margaret Atwood, Ngugi Wa Thiong ' o hármas valamelyike volt a várható nyertes. Magyar szempontból pedig Krasznahorkai László és Nádas Péter is ott volt a fogadóirodák szerint a 10-15 legesélyesebb szerző között, ám sajnos 2002 után nem bővült a magyar irodalmi Nobel-díjasok listája. A meglepetésfaktor egyik fő oka, hogy Gurnah regényeiből eddig még nem készült magyar fordítás (főként az angolszász országokban vált népszerű szerzővé), így a mostani győzelem abból a szempontból is értékes lehet, hogy az író munkái így eljuthatnak szélesebb körben is a közönség elé. Témájukat és a bizottság indoklását tekintve pedig ez a kelet- és közép-európai olvasók számára igencsak aktuális és fontos lehet.
Anyagi függetlenségüket biztosítják, jótékonykodnak vagy vesznek maguknak egy krokettpályát? Mennyit ér és mire elég egy Nobel-díj? A Nobel-díj kitüntetettjei gyakran meglepő módon hasznosítják a díjjal járó nyolcmillió svéd koronát (274 millió forint), kivéve a Nobel-békedíjasokat, akiknek jelképértékű döntését nagy figyelem övezi. Akárcsak a lottónyertesek, a hétfőn kezdődő 2013-as Nobel-díj-szezon kitüntetettjei is maguk döntik el, válaszolnak-e erre a kérdésre. Serge Haroche, a 2012-es fizikai Nobel-díj kitüntetettje elmondta, hogy "nem volt ideje a pénzen gondolkodni". Annyit bevallott, hogy ingatlanba szeretne fektetni, akárcsak sok más Nobel-díjas azon kevesek közül, akik mertek a hatalmas pénzről beszélni. A díjazottak ugyanis saját belátásuk szerint használhatják fel a díjjal járó pénzt. "Azt hiszem, ez nagyban függ származási országuktól, személyes anyagi helyzetüktől és jövedelmüktől" – mondta a francia hírügynökségnek Lars Heikensten, a Nobel Alapítvány főigazgatója. Elfriede Jelinek osztrák írónő, aki 2004-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, kijelentette, hogy "az anyagi függetlenségét" biztosította belőle.
Budapest, 1961. június 23. Budapestre érkezett Salvatore Quasimodo Nobel-díjas olasz író. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Dobozy Imre, az Írószövetség főtitkára, Passuth László és Tolnay Gábor írók fogadták. A képen: Tolnay Gábor, S. Quasimodo, Passuth László. (Salvatore Quasimodo [1901-1968]: Nobel-díjas olasz költő, kritikus, műfordító. Kezdetben hivatalnok, majd tanár volt, s működött színikritikusként is. Első verseskötete Vizek és földek címmel 1930-ban jelent meg. Firenzében a Solaria folyóirat körül csoportosult írókhoz tartozott. 1938-tól Milánóban élt, ahol 1940-ig a Tempo című hetilapot szerkesztette, majd a Konzervatórium olaszirodalom-tanára lett. A háború után a felszabadulás élménye élénkebb színekkel gazdagította költői nyelvét. Homéroszt, Vergiliust, Shakespearet fordított. Tanulmányaiban a költészet és az élet egységét, a költő elkötelezettségét hirdette. Kitűnő műfordításokat tett közzé, főként az angol és a klasszikus irodalom tolmácsolásában jeleskedett. 1959-ben irodalmi Nobel-díjat kapott lírájáért, amely klasszikus tisztasággal és tragikus életérzéssel fejezi ki korunkat.