Érdekesség, hogy az ír szetter standardje nem ír elő semmilyen mérethatárt, sem a kutyák súlyát, sem azok magasságát nem határozza meg. Az amerikai fajtaleírás szukáknál kb. 63, kanoknál kb. 68 centiméteres marmagasságot ír elő, az ír szetter súlyát pedig 27-32 kilogrammban adja meg. Forrás:
Nagy-Britanniában négy szetter fajta alakult ki: az angol, a gordon, a vörös-fehér és a vörös ír szetter. Mivel Írországban nem volt bőségesen sok vad, ráadásul az időjárás is igen zord olykor, a helyi vadászkutyák munkája sokszor fárasztóbb és nehezebb volt társaikénál. Így az ír szetternek kitartónak és erősnek kellett és kell lennie, s gyors, vágtázó tempóját akkor is meg kell tartania, ha kevés a vad illetve csak nagy távolságban, szétszórtan helyezkedik el. Az Irish Red Setter Club 1882-ben alakult, s úgy három évre rá született meg az első hivatalos fajtaleírás, melyet vadászok állítottak össze és fogalmaztak meg. A vörös szetterek első ismert tenyésztője de Freyne volt, aki 1793-tól hetven éven át foglalkozott a fajtával, s kutyáiról saját törzskönyvet vezetett, az egyes egyedekre vonatkozó külön feljegyzéámtalan más – nemcsak vadászkutya – fajtához hasonlóan, napjainkban igen eltérő a vadászatokon és a kiállításokon látható ír szetterek külleme. Szinte két különböző típusról lehet beszélni, pedig alapvetően csak egyetlen típus létezhet, az, amelyet a fajta standardje meghatároz.
véralvadási faktor hiánya miatt kialakuló véralvadási zavar). Személyiség Nagy, elegáns, atlétikus felépítésű, gyönyörű vörös szőrrel és optimista természettel. Bárhol is jelenik meg egy ír szetter, minden fej arra fordul. Nemtörődöm természete, mely a "valahogy majd csak lesz" életérzéssel párosul, mindenütt megszeretteti őt környezetével. Sokkal több, mint egyszerűen szép és kedves kutya. Csodálatos társ, lelkes, intelligens, és szeretettel teli. Mivel vadászösztönei erősek, örömmel bizonyítja ebbéli képességeit. Annak ellenére, hogy sokan üresfejű szépségnek, komolytalan show-kutyának gondolják, az ír szetter intelligens és sokoldalú fajta. Küllem és ápolási szükségletek A hosszú, zászlós szőrzet rendszeres kikefélését- és fésülést igényel, különös figyelemmel a lábak és farok zászlói. A kiállítási kutyák szőrét legjobb profi kutyakozmetikusra bízni. A hosszú fülek potenciális fertőzések forrásai, így folyamatosan ügyelni kell tisztaságukra. Mozgás Rendszeres testmozgásra van szüksége.
Már nem csak és kizárólag vadászkutyaként ismerték és tartották őket, de társként és kedvencként is nagy elismerésre tettek szert. Ragyogó vörös színük miatt a kiállítási ringben is népszerűek lettek, és az 1900-as évek közepére a top-lista élére kerültek. A megnövekedett igény nem tett jót a minőségnek, hamarosan pedig a népszerűség is újból csökkent. Ezt kihasználva a tenyésztők újfent a képességekre helyezték a hangsúlyt, és napjainkban is igyekeznek kiemelni a fajta kiemelkedő munkaadottságait a szemet gyönyörködtető küllem mellett. Mindezt anélkül elérve, hogy a temperamentum rovására menne. Mint a legtöbb hasonló fajtánál, vannak különbségek a field trial és a kiállítási kutyák között típusukat illetően. Ez utóbbi nagyobb méretű és nehezebb szőrzetű. Eredet és történet Egészség Átlagéletkora 11-15 év. Ír szettereknél más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: arthritis (ízületgyulladás), daganatok, egy öröklődő mutáció, mely a fehérvérsejteket érinti, epilepszia, csípőízületi diszplázia, HOD (nagy és óriás fajtájú ebekben előforduló csontfejlődési rendellenesség), pajzsmirigy alulműködés, osteosarcoma (rosszindulatú, csontszövetből kiinduló daganat), PDA (veleszületett érfejlődési rendellenesség), PRA (Progresszív Retina Atrophia, azaz látóideghártya sorvadás) és von Willebrand betegség (VIII.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
A fajta története a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Szinte kétséget kizáróan állítható, hogy a szetterek az ún. nagy mezei spánielekből alakultak ki, melyeket gyakran "kereső" vagy "madarászó" kutyaként említ a korabeli szakirodalom. Akkoriban, a fegyver és a lőpor elterjedéséig, a szárnyas vadászat hálóval vagy sólyommal történt. A kutya feladata a vad felkutatása és jelzése volt. A vadász előre küldte kutyáját, arra a területre, ahol szárnyas vadat sejtett, majd miután a kutya vadszagot érzett, megállt, s felemelt lábbal jelezte gazdájának a "találatot". Ezután nagyon óvatosan egészen a madarak közelébe kúszott, s akkor a vadász hálót dobott a jelzett terület fölé, azaz a madarakra illetve a kutyára is. A lőfegyverek elterjedésével azonban módosult a vadászkutyák feladata is. Olyan kutyára volt szükség, mely megállja a vadat, jelzi a madár helyét, "ráhúz", vagyis felveri a madarakat a vadász puskája elé. Valószínűleg a spanyol örökösödési háború során az angolok különböző vadászkutyákat is hoztak magukkal Spanyolországból, s ezekkel a pointer típusú vadászkutyákkal keresztezték saját spánieljeikkel.
Részletek Könyv címe Magyar mese- és mondavilág 2. kötet Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy király, s annak egy csudaszép leánya. Ha ez a királykisasszony nevetett, rózsák hulltak a szájából, s ha lehúzta a cipellőjét, s mezítláb ment az úton, minden lépésére egy csengő arany termett. Nem is volt olyan gazdag király az egész világon, mint ennek a királykisasszonynak az apja, s nem volt ebben az országban szegény ember, mert ha a királykisasszony szegényt látott, mindjárt lehúzta a cipellőjét, s csak úgy perdült lába nyomán az arany. Rózsát nevető : Civilek. Nagy híre volt a királykisasszonynak kerek e világon, jöttek is mindenünnét királyfiak, hercegek, akik a kezéért esekedtek, hanem a királykisasszonynak sem ez nem tetszett, sem az nem tetszett, egynek sem adta a kezét. Még csak egy királyfi nem fordult meg az udvarán: a szomszéd ország királyának a fia, de ez nem tudott eljönni, mert amikor éppen indulóban volt, ellenség tört az országba, s csatába kellett, hogy menjen. Elment a királyfi a csatába, de a királyné s az udvarmesterné megegyezett, hogy amíg a királyfi odalesz a háborúban, megkéretik a királykisasszony kezét, s mire a királyfi visszatér, el is hozzák.
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy király, s annak egy csudaszép leánya. Ha ez a királykisasszony nevetett, rózsák hulltak a szájából, s ha lehúzta a cipellőjét, s mezítláb ment az úton, minden lépésére egy csengő arany termett. Nem is volt olyan gazdag király az egész világon, mint ennek a királykisasszonynak az apja, s nem volt ebben az országban szegény ember, mert ha a királykisasszony szegényt látott, mindjárt lehúzta a cipellőjét, s csak úgy perdült lába nyomán az arany. A rózsát nevető királykisasszony. Nagy híre volt a királykisasszonynak kerek e világon, jöttek is mindenünnét királyfiak, hercegek, akik a kezéért esekedtek, hanem a királykisasszonynak sem ez nem tetszett, sem az nem tetszett, egynek sem adta a kezét. Még csak egy királyfi nem fordult meg az udvarán: a szomszéd ország királyának a fia, de ez nem tudott eljönni, mert amikor éppen indulóban volt, ellenség tört az országba, s csatába kellett, hogy menjen. Elment a királyfi a csatába, de a királyné s az udvarmesterné megegyezett, hogy amíg a királyfi odalesz a háborúban, megkéretik a királykisasszony kezét, s mire a királyfi visszatér, el is hozzák.