A viselkedés pszichológiai alapjai - Bodnár Gabriella, Simon Péter Az emberekkel foglalkozó hivatások elképzelhetetlenek pszichológiai alapismeretek nélkül. Fontos számunkra, hogy megértsük mit érzünk és miért úgy cselekszünk, viselkedünk egy adott helyzetben. A pszichológia a lelki élettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. A pszichológia görög eredetű szó a (psziché), a lélek és a logosz, tan, szavakból tevődik össze. Köznapi értelemben is gyakran használjuk a pszichés jelzőt, amelynek jelentése lelki eredetű. A pszichológia tudománya a viselkedéssel is foglalkozik, annak leírásával, megértésével. A hétköznapi életben néha naiv pszichológusként viselkedünk, mert magyarázatokat próbálunk keresni arra, miért viselkednek így vagy úgy emberek. A pszichológia alapjai - a pszichológia fejlődése - Mental Fitness Guru. Azokat az eseményeket, amelyek velünk vagy másokkal megtörténnek, összekapcsoljuk a már tapasztalt és látott ismereteinkkel, eseményekkel, és megpróbáljuk megmagyarázni azokat. A pszichológia mint tudomány a XIX. század végén jelent meg, amikor WUNDT német pszichológus 1879-ben Lipcsében létrehozta az első kísérleti pszichológiai laboratóriumot.
WUNDT feladata az volt, hogy feltárja a lelki jelenségeket kiváltó okokat, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre. A pszichológia vizsgálja az egyén lelki megnyilvánulásainak sajátosságait, fejlődését, és azokat a hatásokat, amelyek a társas helyzetben, csoportban a lelki történéseket kísérik. Foglalkozik a személyiség fejlődésével, szerveződésével és a viselkedés általános és egyéni jellemzőivel, indítékaival. Kiadó: EKTF Líceum Kiadó Kiadás éve: 1998 Kiadás helye: Eger Nyomda: Molnár és társa '2001' Kft. Nyomda Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 103 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 50cm, Magasság: 23. 00cm Kategória: 1. BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 5 1. 1. A viselkedés pszichologia alapjai 7. A pszichológia célja, tárgya, tevékenységi területei, módszerei 5 1. 2. A pszichológia rövid történeti áttekintése, pszichológiai iskolák 9 1. 3. A viselkedés biológiai alapjai 18 1. 4. Az emberi megismerés alapjelenségei 22 1. 5. Ellenőrző kérdések 27 2. AZ EGYÉN 28 2. A személyiségfejlődés alapjai 28 2.
WUNDT feladata az volt, hogy feltárja a lelki jelenségeket kiváltó okokat, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre. A pszichológia vizsgálja az egyén lelki megnyilvánulásainak sajátosságait, fejlődését, és azokat a hatásokat, amelyek a társas helyzetben, csoportban a lelki történéseket kísérik. Foglalkozik a személyiség fejlődésével, szerveződésével és a viselkedés általános és egyéni jellemzőivel, indítékaival.
Katonai pszichológia A tevékenység során fellépő változások kutatásával, törvényszerűségek megállapításával, rehabilitációval segíti az eredményes, nagy stresszel járó hivatást gyakorlókat. Munkalélektan A munkatevékenységet, annak körülményeit vizsgálja a pszichológia módszereivel, kutatja a személyiségre ható pozitív és negatív hatások törvényszerű reakcióit. Reklámpszichológia A szociálpszichológia eredményeire és törvényszerűségeire alapozva a meggyőzés törvényszerűségeit alkalmazza. A viselkedés pszichológiai alapjai [antikvár]. Általános pszichológia Azoknak a fundamentális kérdéseknek, összefüggéseknek a feltárásával foglalkozik amelyek a lelki jelenségek törvényszerűségeit mutatják be. Patopszichológia A kóros pszichés állapotok különböző formáit kutatja, azokat rendszerezi és a gyógyítás megfelelő módszereit állapítja meg. Alapterület A pszichológiai alapkutatások által feltárt pszichikus folyamatok törvényszerűségei. Sportpszichológia Az egyes sportágak pszichológiai feltételeit, a sportteljesítményekkel együtt járó lelki folyamatokat, valamint a szurkolás folyamatát kutatja.
A személyiség fogalma, strukturális megközelítése 31 2. Személyiségvonások és -dimenziók 36 2. A személyiség dinamikája és egyensúlyának biztosítása 39 2. Motiváció, teljesítmény, siker-kudarc irányultság 46 2. 6. Ellenőrző kérdések 51 3. AZ EGYÉN ÉS A KÖZÖSSÉG 52 3. Szocializáció és személyiségjellemzők 52 3. Önismeret, társismeret, empátia 55 3. Emberi kapcsolatrendszerek 59 3. A személyiségről alkotott összkép alakulásának folyamata 70 3. Csoport, a csoport működése 77 3. A viselkedés pszichológiai alapjai - Bodnár Gabriella, Simon Péter - Régikönyvek webáruház. Ellenőrző kérdések - 87 4. EGYÉN ÉS MUNKA 88 4. Az ember és a pályaválasztás megfelelésének feltételei, általános jellemzői 88 4. Alkalmasság, kiválasztás, beválás 90 4. Az alkalmasságvizsgálatok menete 92 4. Munkahelyi szocializáció 97 4. Ellenőrző kérdések 102 IRODALOMJEGYZÉK 103
Három mozzanatra szokták felbontani: bevésés; megőrzés; felidézés. Viszonyok megragadása A tárgyi világ észlelését az összefüggések határozzák meg. Különbségi küszöb Két inger közötti legkisebb felfedezhető különbség. Formaészlelés. Az elkülönült alakok, részek mintába, vagy struktúrába szervezése. Túltanulás Olyan tanulás, amelynek során az ismétlés vagy gyakorlás tovább folytatódik az ésszerűen megállapított tanulási kritérium elérése után. A viselkedés pszichologia alapjai w. Az észlelés Az ingeren túli információkat is tartalmazza az érzékleten kívül. Gyakorlási transzfer A tanulás a gyakorlás átvitele. Zajérzéklet Nem szabályos hullámok érzékelése. Az észlelés érték és motivációs jellemzői Motívumaink, szükségleteink, vágyaink, elvárásaink és ismereteink befolyásolják észlelésünket. A kondícionálás és a diszkrimináció Az ingerek megkülönböztetése. Felismerés Visszaemlékezési képesség annak megállapításával, hogy már találkoztunk a dologgal. Ingerküszöb A legkisebb inger amelyet aszervezet felfog. Sorrendi helyhatás A véredények, belek, egyéb belső szervek és mirigyek aktivitásáért felelnek.
Ezzel a pszichológia tudománya megszületett és a 20. század elejére világossá vált, hogy az emberi elme és lélek egy bonyolult rendszer, mely biológiai, fiziológiai, genetikai és neurológiai elven működik de áthatja egy magasabb rendű energetikai rendszer, melyet az ókori filozófusok és a keleti tudomány spirituális módon fogalmazott meg. Ez a spirituális nézőpont, mely a tudat fogalmát egy magasabb szintű energetikai rendszerbe helyezi, komoly hatást gyakorolt a modern lélektan fejlődésére és korunk legújabb pszichológiai és neurofiziológiai kutatásaihoz egyaránt. a következő részben a modern lélektan kialakulását mutatom be … ( tarts velem) Ajánlott cikkeink Érzelmek iskolája – szorongás és a megküzdési stratégiák A pszichológia félelmetes tudománya A tehetetlenség tanulható Érzelmi intelligencia – ahol az igazi döntések születnek
A harmadik alapeset szintén ehhez a büntetési tételhez kötődik, amikor a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, vagy fenyegetést alkalmaz. Börtön vár a győri sikkasztókra. Amennyiben súlyosabb minősítő körülmény is fennáll, a büntetés már öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Ide tartozik, ha az elkövető: fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, bűnszövetségben, jelentős értékre, hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követi el a rablást. Legsúlyosabb a minősítés és a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha az elkövető a rablást: különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, jelentős értékre követi el fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, illetve bűnszövetségben, hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során követik el.
Hasonlóan megemelkedett a "nagyobb értékű" kár, vagyoni hátrány határa. "Nagyobb értékűnek" az 500 001 Ft és 5 000 000 Ft közötti kár, vagyoni hátrány minősül. A "jelentős érték" 50 000 000 Ft-os felső határa változatlan marad és nem módosul a "különösen nagy" és "különösen jelentős" kategórai értékhatára. Más a büntetési tétel Ezek az értékhatár változások természetesen érintik a változással érintett értékhatárokon belüli bűncselekmények minősítését és büntetési tételét, mivel ha az új szabályok szerint alacsonyabb értékhatárba esik egy cselekmény, akkor e szerint kell a cselekményt minősíteni. Azaz míg például egy 3. Index - Belföld - Három év börtönt kapott az egykori főszámvevő. 000. - Ft-ra elkövetett csalás korábban jelentős értékre elkövetett csalásnak minősült, és ennek megfelelően egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntetendő, az új szabályok alapján ez csak nagyobb értékre elkövetett csalásnak fog minősülni, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
E bűncselekmény jogi tárgya a tulajdonviszonyok rendje. A sikkasztásnál az elkövető jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába, miután azt rábízták. A sikkasztás kizárólag a tulajdont sértheti, tekintve, hogy a dolgot az elkövető birtokába adták, rábízták. A 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat szerint a sikkasztás elkövetési tárgya mind az eltulajdonítás, mind pedig a sajátjakénti rendelkezés elkövetési magatartást illetően kizárólag ingó dolog lehet. A sikkasztást kizárólag a más által az elkövetőre bízott idegen dologra nézve lehet elkövetni, ha a dolog közös tulajdonban van, a sikkasztás e dologra nézve nem követhető el. A rábízás a dolog birtokba adását jelenti, amelynek jogcíme közömbös. Ez lehet akár áruszállítás, gazdálkodás, használat, kezelés, gondozás, vagy személyes őrizet. Ugyancsak közömbös a sikkasztás szempontjából a rábízás időtartama. Az történhet igen rövid időre is. A sikkasztás elkövetési magatartása a dolog jogtalan eltulajdonítása, illetőleg a dologgal való sajátjakénti rendelkezés.
A rabláshoz kötődő erőszak vizsgálatánál mindig fontos szempont, hogy a sértett gyermekkorú, idős vagy beteg-e, ugyanis ezekben az esetekben az akarat megtöréséhez kisebb mértékű erőszak is elegendő. A bírói gyakorlatban az erőszak vizsgálatánál figyelembe veszik az eset körülményeit, az alkalmazott eszközöket, a helyszínt, az időzítést, az elkövető és a sértett erőviszonyait, illetve a szellemi állapotukat. Elhatárolási kérdések A rablásnak más bűncselekményektől való elhatárolása főként a lopás, és a kifosztás összefüggésében jelentkezik. A lopás és a rablás közös eleme az eltulajdonítás céljából történő elvétel, különbség pedig a rablásnál megkívánt személy elleni erőszak, illetőleg az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés. Ha az erőszak kizárólag a dolog ellen irányul, nem rablásról, hanem dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásról beszélünk. Kifosztás esetén az erőszak nem célzatos, eredetileg más bűncselekmény részét képezte, s csupán később keletkezik a szándék a befolyás alatt lévő sértett ingóságainak jogtalan eltulajdonítást célzó elvételére.