Forrás: A döntős formációk a fődíjért, a reformáció szülővárosába, Wittenbergbe való utazásért mérkőztek meg. A vetélkedő első felében még mind a hat csapat versengett egymással, a második részben viszont már csak három folytatta a küzdelmet. A Lantos feladat központjában az egyházi énekek, zsoltárok álltak. A diákok dolga az volt, hogy a régi dallamokra új szöveget kreáljanak – ebben Stargl Szilvia segítette őket –, amit egyébként nagyon élveztek, ez volt az egyik kedvenc fordulójuk. A második játék a Regös/Pallér feladatpár volt, amelyben mindegyik csapat regöse kommentálta a feladathoz készült kisfilmjüket, amelyen az országrészükre jellemző nevezetességek voltak láthatóak. Ezután pedig a diákok a Pallér feladathoz épített maketteket ismertették. A Petőfiúk filmjükben a Dél-Dunántúl jelentős reformációs emlékei között bemutatták a csurgói református gimnáziumot, a siófoki Makovecz templomot, valamint saját iskolájukat, és a körösfői templom makettjét készítették el. A Magiszter 1 egy kvízjáték volt, ahol a tudás mellett a gyors reakció is sokat számított.
Ettől kezdve éjjel-nappal készültek, míg végül eljött a felvétel napja is. Ezerötszáz diák indult a megmérettetésen A Re:formáció – Megújuló világ című vetélkedő célja az volt, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek azokról a művészeti- és tudományterületekről, amelyekben a reformáció és annak hatása új értékeket teremtett, valamint az, hogy felfedezzék a reformáció kultúránkra gyakorolt hatását jelenünk mindennapjaiban. A vetélkedő – amelyet a Reformáció Emlékbizottsága, az Emberi Erőforrások Minisztérium Oktatásért felelős Államtitkársága, valamint az Oktatási Hivatal közösen szervezett – sikerét jelzi, hogy az általános iskolai és a középiskolai kategóriákban összesen 1500 diák vett részt rajta. A résztvevők feladatmegoldásait és felkészültségét Bényi Ildikó, a reformáció emlékévének egyik médianagykövete, Molnár Ferenc Caramel énekes, dr. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke, egyben a zsűri elnöke, Szontágh Pál, a Református Pedagógiai Intézet (RPI) igazgatója, valamint Majorosné Lasányi Ágnes, az Evangélikus Pedagógiai Intézet (EPSZTI) igazgatója értékelte.
A munkálatok igencsak lassan zajlottak, leálltak, újrakezdődtek, mint ahogy az nálunk fele lenni szokott, de legnagyobb örömünkre, pár éve csak elkészültek vele, így most mindenki számára látogatható. Tippek a Déva várába kirándulóknak Parkolás: A vár keleti tövében tágas parkolók találhatóak. Érdemes itt próbálkozni, hisz a felvonó is innen megy fel. Felvonó: A felvonó ára meglepően olcsó volt, és nagyon szép panoráma kilátás nyílik belőle. Osztálykirándulás esetén egy busznyi gyerek is fel tud menni 3-4 körben. Kissé lassú ezért mindenképp szükségeltetik, hogy minden csoporttal felmenjen legalább egy felnőtt is. Látnivalók Déva vára környékén: A vártól délre található a "Dák és Római civilizáció" Múzeuma, egy szép park, éttermek, ahova akár gyalog is el lehet sétálni, hisz két sarokra van mindössze. Kőműves Kelemen nyomában | Faluturizmus Csernakeresztúr. Dél-Erdély » Látnivalók, Várak Magos Déva vára, Kőműves Kelemenné balladája A Dévát uraló várhegy vulkanikus oromzatán látható a legendával átitatott emblematikus Déva várának romja. A már messziről látható szabályos kúp alakú hegyen, a Maros partján, stratégiai helyen épült erődítmény falai közül káprázatos kilátás nyílik.
A szabadságharc bukása után 1717 és 1719 között a császári hadsereg a várat jelentősen megerősítette. A század közepére ciszterna is létesült a korszerű, de stratégiailag egyre jelentéktelenebb várban. 1773-ban a vár őrsége már csupán fél század katonát és néhány tüzért számlált. 1784-ben a mócföldi jobbágyfelkelés elől a vár sáncaiba menekült a vármegye nemessége, majd a várban végezték ki a felkelés elfogott vezetőit. 1800-ban a vár katonai szerepét megszüntették, fa épületelemeit elárverezték és a vár lassú pusztulásnak indult. Az 1817-ben feleségével erre látogató I. Ferenc császárnak azonban annyira megtetszett a romantikus hangulatú fellegvár, hogy jelentős összeget utalt ki felújítására. A munkálatok 1830-ra fejeződtek be. Az 1848-49-es szabadságharcban nem töltött be jelentős szerepet, 160 fős császári helyőrsége és három lövege mindössze Déva fenyegetésére volt alkalmas. 1849. május 27-én a német őrség átadta a várat a magyar csapatoknak. augusztus 12-én a várban tárolt lőpor felrobbant, több mint száz honvéd halálát okozva és összedöntve a vár keleti részét.
Fő navigáció Térképek Emlékérme gépek Tűzgyújtási tilalom Táborhelyek Túrabeszámolók Összes cikk Országos Kéktúra Pest Megyei Piros Szállások Felhasználói fiók menüje Bejelentkezés Románia Déva 45. 8887146, 22. 8947753 45° 53' 19" N, 22° 41" E 53. 31667' 53. 68333' A felvonó közelében 2018. 06. 13., sze – 10:05 kornel Hozzászólások Átalakítás miatt a felvonó… Átalakítás miatt a felvonó lezárva, a gépet nem találtuk meg (2022. IV. 13. ) A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges