A bizalmatlanság jele vagy jogos előrelátás? Az ügyvéd szerint sokkal több embernek kellene élnie a házassági szerződés intézményével – és egyáltalán nemcsak a kiemelkedően vagyonosoknak. Index - Kultúr - Nyársra tűzött életek. A dúsgazdag férj feleségül vesz egy szerény körülmények között élő nőt, de előtte alaposan bebiztosítja, nehogy az asszony egy vagyonnal lépjen le, ha válásra kerül a sor – nagyjából ennyi, amit tudunk átlagemberként a házassági szerződésről. Mert hát, valljuk be, a legtöbbünk nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy hatalmas cégbirodalomról vagy százmilliókról kelljen rendelkeznie, amikor a "jóban, rosszban, gazdagságban, szegénységben" passzusra kerül a sor… Csakhogy, mint megtudom dr. Babits András ügyvédtől, ez egy tévhit: a házassági vagyonjogi szerződés egyáltalán nem csak a vagyonosok számára hasznos. dr. Babits András ügyvéd A haszon már felesben megy Igaz, az a vagyon, amely bizonyíthatóan az egyik fél házasság előtt szerzett tulajdona, válás után is az illető különvagyona marad, azaz a házastárs nem tarthat rá igényt, a belőle keletkezett haszonra azonban igen.
Ami maradt, az a közszerzeményi vagyon. Ennek a fele a házastársat illeti. Van egy másik vagyonjogi rendszer is, ezt nevezik vagyonelkülönítési rendszernek. Házassági kisokos – Mi az enyém, mi a házastársamé? És mi van a hitelekkel? - Infostart.hu. Itt nincs közösködés, ami vagyontárgyat a férj vesz a házasság alatt, azt viszi magával válás után, amit a feleség vásárolt, az pedig a feleségé lesz. Mivel ez a rendszer megnehezítheti a közös együttélést, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a vagyonelkülönítő rendszer alkalmazása esetén is a közös háztartás költségeit a feleknek közösen kell állniuk, ahogyan gyermekük neveléséhez szükséges költségeket is. A házassági szerződéssel kapcsolatban problémát jelenthet, hogy ha pontatlanul van megfogalmazva, akkor megtámadhatják a bontóper során. A házassági szerződés helyett bevonhatunk bizalmi vagyonkezelőt, aki gondoskodhat a különvagyon védelméről és a házasság során keletkezett vagyon elosztásáról. Meddig lehet rendelkezni a házasság előtt szerzett vagyon sorsáról? A házasság előtt szerzett vagyonról és a külön vagyonról egy jól megfogalmazott házassági szerződéssel rendelkezhetünk a házasságkötés előtt és a házasság fennállása alatt is.
Ez a vagyonjogi rendszer egyfajta keveréke a törvényes vagyonjogi rendszernek és a vagyonelkülönítési rendszernek. Lényege, hogy amennyiben a házastársak/házasulók a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonjogi rendszerként a közszerzeményi rendszer alkalmazásában állapodnak meg akár a vagyonuk egészére, akár annak csak meghatározott részeire (pl. : csak egy ingatlanra, vagy csak egy gazdasági társaságban részesedésre) úgy a felek a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők lesznek, tehát nem alakul ki olyan házastársi közös vagyon közöttük, mint a törvényes vagyonjogi rendszerben. Ez azt jelenti tehát, hogy amíg a felek között fennáll a házassági életközösség, addig akár a feleség, akár a férj szerez bármilyen vagyontárgyat bármilyen jogcímen, az azé a félé marad, aki szerzi, tehát nem lesz a közös vagyon része és kizárólag az a házastárs rendelkezhet vele aki szerezte, a másik házastárs beleegyezése, esetleges engedélye nélkül. Az együttélés ideje alatt mindkét fél önálló vagyonszerző marad, a felek az általuk szerzett vagyonnal önállóan gazdálkodnak, tehát az életközösség alatt bármelyik által szerzett vagyontárgy a szerző fél saját, különvagyona lesz, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ezen vagyonjogi rendszerben ha egyik vagy másik fél kötelezettséget vállal valaminek a teljesítésére, azért csak és kizárólag az a fél felel, aki a kötelezettséget önállóan vállalta, a másik fél ezért nem felel.
Fő szabály szerint tehát a vagyon közös, azonban a közös vagyonnak nem részei azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. A Polgári Törvénykönyv értelmében a különvagyonhoz a vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, illetve a házastársi vagyonközösség fennállása alatt az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás tartozik. Például, ha a férj úgy lép be a házassági vagyonközösségbe, hogy a házasság megkötése előtt már vásárolt egy autót, akkor az az ő különvagyonába fog tartozni, ha pedig netalántán válásra kerül sor, akkor az autó teljes egészében az övé is marad. Ugyan ez jellemző abban az esetben is, ha már a házasságkötést követően valamelyik fél örököl egy ingatlant, részére ajándékoztak egy vagyontárgyat, vagy pedig részre ingyenes vagyoni juttatást nyújtottak. Fontos megjegyezni azonban, hogy például egy örökölt lakás bérbeadása esetén az abból származó bevétel az közös vagyon, mivel a különvagyonnak az a haszna, ami a házassági életközösség fennállása alatt a fenntartási költségek levonása után fennmarad az közös vagyon.
Természetesen nincs kizárva ezen vagyonjogi rendszer alkalmazásakor sem az, hogy a felek bizonyos kötelezettségek teljesítését közösen vállalják és persze közös tulajdont is szerezhetnek pl. adásvétel, ajándékozás stb. útján, de amennyiben a vagyontárgy megszerzésére vonatkozó szerződésből az nem tűnik ki kifejezetten hogy azt a felek közösen szerzik, vagy közösen vállalnak valaminek a teljesítésért kötelezettséget, úgy a közszerzeményi rendszerben az a vagyont szerző illetve a kötelezettséget vállaló felet fogja illetni illetve terhelni. A közszerzeményi rendszert abban az esetben ajánlatos alkalmazni, ha például a férjnek van egy Kft-ben üzletrésze, illetve emellett még ingó és ingatlan vagyontárgyai is. És a férj úgy dönt, hogy a Kft-beli üzletrészével önállóan kíván gazdálkodni a házassági életközösség fennállása alatt is, az üzletrész erejéig kötelezettséget önállóan kíván vállalni, illetve az abból származó hasznot önállóan kívánja felhasználni akár a Kft. javára, akár más célra.
Szerző: | Gazdaság | 2014. március 24. hétfő Tudta, hogy a házassági vagyonközösség már a házasság megkötése előtt is keletkezhet, és akár a házasság felbontása után évekkel is tarthat? Vagy azt, hogy mostantól 5 év együttélés után közös vagyonba kerülhet a teljes vagyona? Fontos változásokat tartalmaz a márciustól hatályba lépő új Ptk., amelyről a Madarassy Ügyvédi Iroda számol be blogunkon. A korábbi szabályozástól eltérően az új Ptk. a kialakult gyakorlatnak megfelelően már a házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezését tekinti főszabálynak, vagyis a törvény általános vagyonjogi rendelkezései csak akkor alkalmazhatóak, hogyha attól a házastársak eltérően nem rendelkeztek. Ez a változás a gyakorlatban kiterjeszti a felek szerződési szabadságát, vagyis a házassági vagyonjogi szerződésben egészen szélsőséges megoldásokat is alkalmazni lehet. Ezzel egyidejűleg azonban jelentősen változnak a törvényes vagyonjogi rend szabályai is. Módosul a vagyonközösség kezdete, hiszen amennyiben a felek később házasságot kötnek, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer már a korábbi élettársi kapcsolat kezdetétől fenn fog állni.
a) Mekkora térfogatú 68, 0 tömeg%-os, 1, 42 g/cm 3 sűrűségű tömény salétromsavra van ehhez szükségünk? b) Hány tömeg%-os az elkészített oldat, ha a sűrűsége 1, 04 g/cm 3? c) Az elkészített oldat 10, 0 cm 3 -ét mekkora térfogatú 12, 0-es pH-jú nátrium-hidroxidoldat közömbösíti? 1/k-4 (2006. május, 6. feladat) Egy laboráns 300 cm³ térfogatú, 20, 0 tömeg%-os kénsavoldatot szeretne készíteni. Rendelkezésére áll 98, 0 tömeg%-os tömény kénsav. (A 20, 0 tömeg%-os kénsavoldat sűrűsége 1, 14 g/cm 3, a 98, 0 tömeg%-os tömény kénsav sűrűsége 1, 84 g/cm 3 20°C-on. ) a) A tömény kénsav hígítása közben milyen balesetvédelmi rendszabályokat kell a laboránsnak követnie? Fogalmazza meg 1-2 mondatban! b) Számítsa ki, mekkora térfogatú 98, 0 tömeg%-os oldatra van szüksége a laboránsnak! c) Számítsa ki, mekkora térfogatú vízre van szükség a hígítás elvégzéséhez! d) Az alábbi eszközök közül melyikkel célszerű kimérnie a kiszámított kénsavoldat térfogatát? A) Bürettával B) Mérőhengerrel C) Pipettával 1/k-5 (2006. október, 7. Oldatok – Középszintű érettségi feladatok – VeBio tehetség csoport. feladat) Az Egyesült Államokban levő Nagy Sóstó (Great Salt Lake) vize 23, 0 tömeg% nátrium-kloridot tartalmaz.
Délben véget ért a középszintű matekérettségi, és mi már mutatjuk is a rövid feladatok nem hivatalos megoldását. Néhány tipikus érettségi feladat | mateking. A mai matematika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Corvinus Egyetemnek. Alig több, mint két hét van hátra az idei ponthatárhúzásig. Viszont nem csak azok izgulhatnak július 21-én, akik alapképzésre jelentkeztek, hiszen a jövendőbeli mesterszakosoknak is aznap húznak ponthatárt. Mutatjuk, hogy mik a legnépszerűbb mesterképzések az idei felvételin.
1/k-7 (2010. október, 6. feladat B) Nátrium-hidroxid és nátrium-klorid 5:1 tömegarányú keverékéből 2, 50 dm 3 oldatot készítünk. A készített oldat pH-ja 12, 0. Ar(H) = 1, 00, Ar(O) = 16, 0, Ar(Na) = 23, 0, Ar(Cl) = 35, 5 a) Mi a keverék tömeg%-os összetétele? b) Mekkora tömegű keveréket oldottunk fel a vízben? c) Milyen pH-jú oldatot kapnánk, ha a fenti tömegű keverékből 0, 250 dm 3 oldatot készítenénk? Válaszát indokolja! 1/k-8 (2013. október, 5. feladat B) Télen gyakran sózással érik el a járdák, utak jégmentesítését. Középszintű érettségi feladatok biológia. Minél hidegebb van, annál több sóra van szükség ehhez a művelethez, és igen nagy hidegben nem is alkalmazható, mert a jég nem olvad meg. –5 °C-on akkor olvad meg a jég, ha a jégből és sóból keletkező oldat legalább 7, 30 tömegszázalékos. ρ(jég) = 0, 917 g/cm 3, Ar(H) = 1, 00, Ar(O) = 16, 0, Ar(Na) = 23, 0, Ar(Cl) = 35, 5 a) Mennyi a sózáskor keletkező oldat anyagmennyiség-koncentrációja, ha a 7, 30 tömegszázalékos oldat sűrűsége 1, 051 g/cm 3? b) Ha az 1, 00 m 2 felületű járdát 1, 00 cm vastag jégréteg borítja, a fentiek alapján –5 °C-on legalább mekkora tömegű nátrium-kloridra van szükség ahhoz, hogy a jég megolvadjon?
Két dobókockával egyszerre dobunk. Mi a valószínűsége, hogy mindkét dobás páros? legfeljebb az egyik dobás páros? a dobott pontok szorzata páros? a dobott pontok összege páros? a dobott pontok összege legalább 10? a dobott pontok szorzata 6? Ha két kockával dobunk, akkor az egyik kockával is hatfélét tudunk dobni… meg a másikkal is. Az összes eset tehát 36. Összes eset: Most pedig lássuk a valószínűségeket. egyik kocka: páros másik kocka: páros másik kocka: nem páros vagy fordítva vagy mindkét dobás páratlan A dobott pontok szorzata akkor lesz páros, ha mindkét dobás páros… vagy pedig az egyik páros, a másik páratlan. Végülis mindig páros lesz a szorzat, kivéve olyankor, amikor mindkét dobás páratlan. Középszintű érettségi feladatok angol. Itt jön erre egy másik megoldás is. mindkettő páratlan Két szám összege akkor páros, ha mindkettő páros… vagy mindkettő páratlan. Lássuk, hogyan is lesz a pontok összege 10. A kérdés úgy szól, hogy legalább 10, tehát az is jó, ha az összeg 11. És az is jó, ha 12. Ez hat darab lehetőség. Nézzük, mikor lesz a szorzat 6.