A szemet tarthatjuk a legfontosabb érzékszervünknek, mivel a birtokunkba jutó információk túlnyomó többségét (mintegy 90%-át) látásunk révén szerezzük. A szemgolyó felépítése A szemgolyó fala háromrétegű. A legkülső réteg az erős, kötőszövetes ínhártya, ennek külső felszínén tapadnak a szemmozgató izmok. A szemmozgató izmok egészséges működése esetén a két szemgolyó mozgását idegrendszerünk rendkívül finoman összehangolja: két szemünkkel mindig ugyanabba az irányba nézünk. Az ínhártya elülső folytatása az átlátszó, domború szaruhártya. A szem képalkotásában fontos, hogy a szaruhártya rendkívül nagy fénytörésű, domború gyűjtőlencseként a fénysugarakat erősen megtöri. A szemgolyó középső rétege a szövetek vérellátását szolgáló érhártya. A szaruhártya szélénél az érhártya gyűrűszerű megvastagodása hozza létre a sugártestet. Belőle ered a szem színét adó szivárványhártya, amelynek középső, kerek nyílása a pupilla. A pupillán keresztül jut a fény a szemgolyó belsejébe. A szivárványhártyában aprócska simaizmok találhatók, amelyek összehúzódásakor és elernyedésekor, a pupilla szűkítésével, illetve tágításával szabályozható a szembe jutó fény mennyisége.
A pupillák kitágulnak, hogy több fényt engedjenek be, és jobban láthasson az új környezetben. Miután a fény áthaladt a pupillán és a kristálylencsén, a retinán fókuszálódik. Itt jön a meglepő rész: a szem hátsó részén a kép fejjel lefele fordul! Igen, jól olvasta. Ahogy a fény eléri a szemfeneket, a retina idegein keresztül utazik tovább, amelyek egy köteget alkotnak. Ezek a képek aztán egészen az agyba jutnak a látóidegeken keresztül. Ahogyan az agy feldolgozza az információkat, újra megfordítja a képet, hogy ne fejjel lefele lássuk a világot. Enélkül nagyon furcsa életet kellene élnünk! A látórendszer valóban igen hatékonyan épül fel. Habár ez a szempont némileg furcsa lehet, a testünk így tudja a leghatékonyabban elvégezni az információk gyors feldolgozását. Adja magát a kérdés, hogy mi történik, ha nem minden működik tökéletesen a szemben. Gyakori látásproblémák Ahogyan olvastuk, a szem anatómiai felépítése lenyűgöző. A látás akkor éles, ha a szaruhártya, a kristálylencse és a retina megfelelően működik együtt.
A szivárványhártya színét a pigmenttartalom befolyásolja, kék szemszín esetén a pigmenttartalom alacsony, a barna szemű emberekben pedig magas. A fényképezőgép analógiájával élve a szivárványhártya a blendének felel meg. A pupilla átmérője a fényviszonyoktól függ, napfényes időben a pupilla szűk, ilyenkor kevesebb fény kerül a szembe, borús időben a pupilla átmérője nagyobb, a szembe több fény jut. A pupilla átmérőjének változása egyébként aktív izomtevékenység következménye, ez az izomtevékenység akaratunktól függetlenül, automatikusan történik. A sugártest (corpus ciliare) a csarnokvíz termelésében játszik szerepet, ez a speciális összetételű folyadék felelős a szem belnyomásáért, illetve a szaruhártya táplálásáért. A sugártestben lévő izomból finom rostok indulnak a szemlencse felszínére, amelyek a lencse domborúságát képesek fokozni, vagy csökkenteni, ezáltal akaratunktól függetlenül a szem fókuszpontját a végtelenből (optikailag 5, 0 m-nél nagyobb távolság) a közeli olvasáshoz (30, 0 cm-es távolság a szem és az olvasott szöveg között) szükséges 30, 0 cm-re változtatni.
Az életkorral együtt a szem alkalmazkodóképessége egyre csökken, a normális fókuszáló képesség időseknél legtöbbször hiányzik. a rövidlátó és a távollátó szem képalkotása Az ábrán az alkalmazkodó és az elernyedt normális szem, a közellátó és a távollátó szem képalkotása látható. A közellátó ember szemlencséje túlságosan görbült, domború, s így a kép általában a retina előtt keletkezik. Minthogy a szem csak a nagyon közel elhelyezett tárgyak éleslátásához tud alkalmazkodni, távoli tárgyakat nem képes a retinára leképezni, az ilyen ember homályosan lát. Másrészt a távollátó szemlencséje nem eléggé domború, a kép általában a retina mögött jön létre. Ez esetben a szem a távoli tárgyakhoz még tud alkalmazkodni, de csődöt mond, ha a tárgy viszonylag közel van. Az optikus mindkét esetben szemüveggel tud segíteni, éspedig a közellátónak homorú (konkáv), a távollátónak domború (konvex) lencsével. Tegyük fel, hogy egy közellátó ember nem képes tisztán látni a tárgyakat, ha 90 centiméternél távolabb vannak a szemétől.
A másik fejlődési vonal a hólyagszem, amilyennel a puhatestűek közül a fejlábúak, valamint minden gerinces rendelkezik. A hólyagszem e két, egymástól elkülönülten fejlődő állatcsoportnál független, konvergens evolúció révén alakult ki, és önmagában cáfolja az intelligens tervezés elméletét. A Nautilus még nem rendelkezik szemlencsével, de a nyolc- és tízkarú polipoknál már a nyílást lezáró hámból, ami a legkorábbi védőréteg utódja, lencse is kialakult. A fejlett lencsés szem kialakulása egy egyszerű szemfoltból Nilsson és Pelger legpesszimistább becslése szerint is mintegy 650 000 generáció alatt végbemehetett, ami evolúciós léptékben gyors folyamatnak tekinthető. [9] A szemek sokfélesége [ szerkesztés] Képtár [ szerkesztés] A cápák szeme a pislogóhártyás szem Kapcsolódó cikkek [ szerkesztés] emberi szem Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Emberi szem Érzékszerv Fényérzékelés Káprázás Látóideg A szem allergiás megbetegedései Heterokrómia
A szem legnagyobb részét a szemlencse mögött elhelyezkedő átlátszó üvegtest (vitreus) tölti ki. Az ideghártya (retina) a szem hátsó részét béleli ki, vastagsága kb. 0, 1 – 0, 4 mm. Tíz rétegű szövete felelős a szembe érkező optikai információk felfogásáért, és a látóidegen (nervus opticus) keresztül az inger továbbításáért az agy felé.
A szerkezetépítő dolgozók, alvállalkozóink és beszállítóink felelős és motivált hozzáállásának, valamint a beruházóval való kiváló együttműködésnek köszönhetően az építkezés egy pillanatra sem lassult le. A bokrétaünnepséggel célegyenesbe fordultunk a végső cél, a végkifejlet felé, melynek az eddigiekhez hasonló elkötelezettséggel és profizmussal vágunk neki. A MOL Campus toronyépülete 28 emeletes, a legmagasabb szintje feletti járósík pedig 120 méter magasságban van: itt a közönség számára is nyitott és látogatható kilátóterasz kap helyet. A kilátóteraszt egy ún. korona üvegszerkezet veszi körül, így ezzel együtt a torony teljes magassága 143 méter. A Market Építő Zrt. Legmagasabb Épület Magyarországon. a rá jellemző fegyelmezett, pontos munkával, magas szintű szakértelemmel és elkötelezettséggel folytatja továbbra is a MOL Campus munkálatait. Az új székházát a tervek szerint 2022 őszén vehetik birtokba a vállalat munkavállalói. Hirdetés
Gróf Zichy Ilona mindössze 24 éves volt, amikor meghalt, de a kastélyt építtető férje, Nádasdy Ferenc minden szobát úgy rendeztetett be, mintha még mindig élne imádott felesége. (Nádasdy-kastély, Nádasdladány) 6. Széchenyi-kastély, Nagycenk A nagycenki kastély a legnagyobb magyarként tisztelt Széchenyi István (1791-1860), a budapesti Magyar Tudományos Akadémia alapítójának, és a Lánchíd építőjének egykori lakhelye. A kastélyban 1973-ban nyitották meg a Széchenyi István Emlékmúzeumot. (Széchenyi-kastély, Nagycenk) 7. Andrássy-kastély, Tiszadob A romantikus kastély 1880 és 1885 között épült. A gróf Andrássy család a kastély tervezőjét arra kérte, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva. A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol-és francia park volt, benne híresen szép rózsalugasokkal, melyet virágkorában, úgy lehet, Erzsébet királyné is megcsodált. (Andrássy-kastély, Tiszadob) 8.
Magyarország tele van szebbnél szebb, egyedülálló csodával! Vannak olyan épületek is, amik mellett nem lehet elmenni csak úgy, érdemes megnéznünk mindet élőben is! Most Magyarország öt mesebeli épületét mutatom be nektek! Magyarország legnagyobb kastélya Kevesen tudják, de Gödöllő n található Magyarország legnagyobb kastélya, ami nem más, mint a Grassalkovich Kastély. A nem mindennapi épületet, és a hozzá tartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette Grassalkovich Antal, Mária Terézia bizalmasa, még pedig Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U-alak nyolc szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a római katolikus templom. A kastély bővítését fia, Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával.