Gondoltad volna, hogy a szegedi egyetemi könyvtár idén száz esztendős? Ennek a jeles évfordulónak a tiszteletére konferenciára várják az érdeklődőket december 9-én épületük, a József Attila Tanulmányi és Információs Központ alagsori dísztermébe. Mint ismeretes, 1921-ben a trianoni békekötést követően Kolozsvárról Budapestre menekült Ferenc József Tudományegyetem október 9-én már Szegeden kezdhette meg az új tanévet. Ugyanekkor alapították meg ateljes tudományegyetemet kiszolgáló könyvtárat széles társadalmi összefogással, majd tudatos gyarapító politikával. Mára ez mintegy másfél milliós, jelentős mennyiségű digitális tartalmat is magában foglaló gyűjteményt jelent. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár küldetésének megfelelően egyszerre őrzi az egyetem és könyvtára múltjának dokumentumait, és építi a 21. század kihívásainak is megfelelő szolgáltatásait – derül ki az intézmény közleményéből. AZ AKKORI ÚJSÁG ÍGY SZÁMOL BE A LÉTESÍTMÉNYRŐL "Szeged megkapta az egyetemet" A város napilapja 1921. március 8-án ezzel a címmel, vezető hírben számolt be a kultuszminiszter döntéséről.
A Stradivari titka (The mystery of Stradivarius) Úgy becsülik, már csak 600 darab létezik belőle. Szakemberek találgatják, minek köszönhető az Antonio Stradivari cremonai hangszekészítő mester által alkotott hegedűk utánozhatatlan hangzása. Ez a francia dokumentumfilm is ennek a titoknak a nyomába indul, nem csak mai hegedűkészítőket, de akusztikával foglalkozó szakembereket, kémikusokat, zenészeket is faggatva. Az ismeretterjesztő sorozatból megtudhatjuk, mi vár ránk, ha a nem is olyan távoli jövőben kerülünk "kés alá". Molnár Ferenc regényének legismertebb filmváltozata ez a Fábri Zoltán rendezésében forgatott feldolgozás, melyet 1968-ban a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra is jelöltek. A film hűen követi a regény cselekményét: a Pál utcai grund megvédéséért folytatott küzdelmet, Nemecsek közlegény sorsát. Ezzel a filmmel emlékezük Molnár Ferenc születésnapjára. "Saxa loquuntur; A kövek beszélnek. " /Latin mondás/ A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára tisztelettel meghívja Önt, a 2010. december 15-én nyílt és 2011. január végéig megtekinthető kiállításra, amely a József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriumában kerül megrendezésre, TERMÉSZET ALKOTTA SZOBROK, A KONKRÉCIÓK címmel.
A Zenei Gyűjtemény újdonságai Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje Singing early music Balassa Sándor: Ládafia I-II. [Kotta] Oxford History of Western Music Online Budapest: Balassi, 2010 2011-et az UNESCO Liszt-évnek nyilvánította. Ebből az alkalomból jelent meg Hamburger Klára legújabb Liszt-kötete, amelyben feldolgozza a legfrissebb tudományos eredményeket és műfajonként mutatja be a zeneszerző műveit. Singing early music: the pronunciation of European languages in the late middle ages and Renaissance Bloomington; Indianapolis: Indiana University Press, [2004] A könyv azoknak az énekeseknek nyújt segítséget, akik érdeklődnek a középkor és a reneszánsz dalirodalma iránt. Budapest: Solo Music, 2010 A két kötet 14-14 könnyű zongoradarabot tartalmaz. A Médiatéka februári ajánlata Művészet és történelem Embrió-adoptálás Herskó A Jade skorpió átka Offenbach: La grand duchesse de Gérolstein Művészet és történelem (World in art) A sorozat minden része egy történelmi eseményt mutat be, háttérként felvázolva az adott korszak művészetét, így az uralkodók, politikusok mellett a sorozatban a képzőművészek, költők, írók, zeneszerzők illetve műveik is fontos szerepet kapnak.
A jobb oktatási körülmények segítése, a fiatal olvasók elérése és az analfabetizmus visszaszorítása mellett mesekönyvekkel, színes albumokkal, azokat a pedagógusokat is segítik, akik egészen kis gyermekek nyelvtanítását vállalták. – Már 20 éve, 2002 óta vagyunk jelen az egyesülettel Magyarországon. Ez alatt az idő alatt megbizonyosodhattunk arról, hogy az ismeretátadás jelentős része még mindig könyveken keresztül történik az országban, s ezt a folyamatot, ezen belül pedig a francia nyelv és kultúra terjesztését, a maga módján a Biblionef egyesület is tudja és szeretné is támogatni. Azt tapasztaltuk, hogy Magyarországon a francia nyelv oktatása az iskolarendszer valamennyi szintjén működőképes: egészen az általános iskolától kezdve az egyetemi nyelvi képzésekig. Elsősorban a Budapesti Francia Intézettel együttműködésben több olyan kéttannyelvű intézmény számára adományoztunk már könyveket, ahol frankofón nyelvoktatás zajlik. Ezek a tagozatok önálló, francia nyelvű könyvtári állományt tudtak így kialakítani és a diákjaiknak biztosítani, hogy nap mint nap benne élhessenek ebben a frankofón környezetben, kézbe vehessék, forgathassák a könyveket, franciául beszélhessenek, tanulhassanak, gondolkozhassanak és álmodhassanak – mondta Pace.
Ilyen például a nagy kutatási infrastruktúrák használatát célzó master program indítása Szegeden, az ELI kapcsán és az SZTE EUGLOH Szabadegyetem, amely az SZTE Szabadegyetem mintájára valósul meg és amelyen az előadók az öt partneregyetemről kerültek ki. - Egy felmérés alapján eddig közel 3 ezer SZTE-s hallgató vett részt EUGLOH programokon, amelyeknek célja, hogy az egészség kérdésére globális szinten tekintsünk. Kezdve a tiszta termőtalajtól az egészséges testi-lelki felrissülésig, amelynek része a zenehallgatás is. A EUGLOH tágra nyitja a tematikák kapuját, így minden résztvevő egyetemen, minden kar tud hozzá csatlakozni – összegezte Prof. Széll Márta. Fotó és szöveg: Bobkó Anna
Díjak: I. díj: 20. 000 Ft II. díj: 15. 000 Ft III. díj: 10. 000 Ft A leadás határideje, helyszíne: 2017. március 17. SZTE Kulturális Iroda (Dugonics tér 13. ) Tel. : 544-045, 4045 A Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája Egyetemi vers- és prózamondó versenyt hirdet az egyetem nappali tagozatos hallgatói számára. A versenyzőknek 2 szabadon választott verssel lehet nevezniük az SZTE Kulturális Irodában kapható nevezési lapon. Örömmel veszik, ha az egyik művet Arany János versei közül választják ki a pályázók, az idén 200 éve született költő tiszteletére. Egy-egy vers műsorideje nem haladhatja meg a 10 percet. A versenyzőknek szakértőkből álló zsűri ítéli oda a díjakat. A nevezés határideje, helyszíne: 2017. március 31. A Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája verspályázatot hirdet az egyetem nappali tagozatos hallgatói számára a 200 éve született Arany János tiszteletére. A pályázatra balladákat (párbeszédekkel, lírai monológgal tarkított kisepikai mű, ami egy történetet mesél el) várnak, egyéb ritmikai, tematikai, tartalmi, hangulati megkötés nélkül.
– a telek kivételével – a saját termelésű készletek között kell állományba venni. Könyvelése: T 23 - K 581. Az év végi nyitásnál nem szükséges a befejezetlen termékeket az 581 számlával szemben megszüntetni, bár a technika függ attól, hogy milyen mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet a készletekre. A számviteli törvény 62. §-ának (2) bekezdése alapján, tehát saját termelésű készlet a befejezetlen termelés is. Ez vonatkozik természetesen az építési-szerelési munka befejezetlen termelésére is, melynek közvetlen önköltsége meghatározható a számviteli törvény 51. §-a szerinti önköltséggel, vagy az utókalkuláció módszerével, illetve a norma szerinti közvetlen önköltséggel. (Könyvelése: például T 23 Befejezetlen, vagy félkésztermék – K 581 STK ÁV). Amikor elkészül a lakás, akkor a késztermékek közé kerül átvezetésre (T 25). Saját termelésű készletek év végi értékelése. Amikor a lakásokat értékesítik, akkor keletkezik az árbevétel, valamint az ezzel arányos ráfordítás elszámolása. A lakáshoz tartozó telekrész értékesítésekor az elábé (T 814 – K 26), a lakás értékesítésekor pedig az arányos késztermék-eladás és kivezetés (A típusú eredménykimutatás esetén T 581 – K 25 vagy T 81–84 – K 59 B típusú eredménykimutatás esetén).
Kérdés Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében előállított termékek esetében dönthet-e úgy, hogy év közben nem könyveli 2-es számlaosztályba a készletre vételt, hanem csak az 5-ösre könyvel, mivel a megtermelt dolgokat rögtön értékesíti, és így az év végi leltározás során esetlegesen megmaradt termékeket veszi csak készletre? Vagy minden esetben készletre kell venni, és rögtön az értékesítését is könyvelni? További kérdésem az lenne, hogy az előállított termény (pl. sárgarépa) önköltségét mikor, milyen időközönként kell megállapítani? Saját termelésű készletek - "elsődleges 6/7-es". Évente egyszer, utókalkuláció alapján? Ebben az esetben év közben a folyamatos értékesítés milyen áron lehetséges? Vagy az önköltséget havonta kellene megállapítani? Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2016. február 2-án (223. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4129 […] közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség önkormányzat a fentiek szerint önköltségszámítással alátámasztott előállítási értéken veszi a könyveiben készletre a terményeket.
A költségfelosztásnál a 0, 5 kg-os kenyérre eső költség fele akkora, a 2 kg-osra eső költség kétszerese a vezértermékre jutó egységköltségnek. Pótlékoló kalkuláció: Ezt a módszert akkor célszerű használni, ha egy vagy több üzemben, azonos vagy különböző technológiával többféle terméket állítanak elő. A módszer lényege, hogy a költségelem felosztásához egy vetítési alapot kell rendelni mely lehet természetes mértékegység (pl. gépóra, légköbméter stb. ) vagy számított érték (pl. közvetlen bérköltség, közvetlen anyagköltség stb. ) A számításhoz meg kell határozni a pótlékkulcsot mely a felosztandó költség és a vetítési alap hányadosa és a termékre jutó egységköltséget a termékegységre jutó fajlagos vetítési alap és a pótlékkulcs szorzata adja. Nézzünk erre egy rövid példát. A vállalkozásnak 2 üzemcsarnoka van "A" csarnok 200 m2, ebben 100 000 db "a" terméket gyártottak. Saját termelésű készletek értékvesztése. "B" csarnok 800 m2, ebben 500 000 db "b" terméket gyártottak. Az éves építményadó 3 000 000 Ft. Mennyit osszunk ebből "a" és "b" termékre?
chevron_right Így könyvelje a befejezetlen termelést és a hipát! hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 08. 24., 06:04 Frissítve: 2017. 23., 21:55 Hogyan kell könyvelni az éven áthúzódó tevékenység bevételeit és költségeit? Miként alakul az iparűzési adó alapja? Saját termelésű készletek állományváltozása. Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt. A kérdés részletesen így szólt: Egy építőipari cég egy házat épít eladásra. Az első évben előlegeket kap a vásárlóktól és elkezdi építeni az ingatlant. Év végén még nincs átadás, de az épület már 95 százalékos készültségben van. Év végén aktiváltam a befejezetlen termelést: T239-K58. A társaságnak más tevékenysége nem volt. Az iparűzési adó bevallásában nincs árbevétel, csak felhasznált anyagok és alvállalkozók. A következő évben nyitáskor visszavezetem a befejezetlen termelést: T58-K239, és januárban átadják a házat. Ekkor keletkezik árbevétel, és az 58-ason pedig költség.
Minden termelő vagy kereskedő vállalat előbb-utóbb szembe találja magát ezzel a kifejezéssel: készletgazdálkodás. Tudományosan hangzik, de valójában egy nagyon könnyen megérthető fogalomról van szó. Mi is az a készletgazdálkodás, milyen területei és formái vannak? Hogyan tud segíteni a cégünk profitjának növelésében? Milyen módszerek vannak a hatékonyságának javítására? Érdemes megismerkednünk ezekkel a kérdésekkel, ha hosszú távon is sikeres vállalkozást szeretnénk irányítani. A céges folyamatokban a készletgazdálkodásnak is kiemelet szerepet kell adnunk, hogy a teljes termelési láncunk optimális legyen. Hogyan könyveljük a készleteket? - Könyvelőmentor. Mi a készletgazdálkodás fogalma? A készletgazdálkodás az alapanyagok beszerzésétől az értékesítésig terjedő termelési folyamat része. A vállalatnál felhalmozásra kerülő készletek beszerzésével, tárolásával, optimális mennyiségének meghatározásával foglalkozó tevékenység. Nem választható el a megelőző és a követő tevékenységektől, így például a beszerzéstől vagy az értékesítéstől. Készlet alatt azokat az anyagokat, árukat értjük, amelyeket a cég nem használ fel azonnal, hanem raktározni kényszerül.