Koraszülötteket ugyanúgy, a koraszülést követő hatodik héttől lehet oltani, testsúlytól függetlenül. Rotavírus elleni oltás – csak meg kell itatni, GYEREKBARÁT! Ha csecsemője már elkapta a rotavírus-fertőzést (és mondjuk székletből igazolták, ki is mutatták a rotát), akkor is javasolt a védőoltás. Ennek két oka van: a rotavírussal való természetes, egyszeri fertőződés nem alakít ki teljes védelmet többféle rotavírus altípus létezik, tehát többször is lehet valaki rotás A vizsgálatok igazolták, hogy megéri oltani. Saját tapasztalatomból azt látom, hogy a rotavírus bizony nagyon kellemetlen betegség lehet, elhúzódó kórházi kezeléssel, szövődményekkel, izgalmakkal, gyógyszerekkel. Fáj a szívem és dühös is vagyok ilyenkor, hiszen ezeknek az esetekben a többsége elkerülhető lett volna védőoltással, és sokszor bár anyagilag is megtehették volna a szülők, mégsem vették meg a védőoltást, mert másoktól (sokszor orvosoktól is) azt hallották, felesleges… A rossz tanácsok miatt nem csak a gyerekek szenvednek, hanem sokszor az egész család is, hiszen a rota gyakran végigsöpör a felnőtteken is, brutális hányás és hasmenés képében.
Időben be kell adatni a rotavírus elleni oltást! Rotavírus-fertőzés: Előzze meg idejében oltóanyaggal! A csecsemők és kisgyerekek vírusos bélfertőzésének egyik leggyakoribb oka a rotavírus-fertőzés. A vírusok erősen fertőzőképesek, és könnyen terjednek, a kis gyerekek pedig általában hajlamosak a gyomor-bélrendszeri fertőzésekre. De lehet ellene védekezni! Rotavírus-fertőzés: Előzze meg idejében oltóanyaggal! A kétadagos vakcinával akár már a 12. hétre kialakítható a csecsemők rotavírus elleni védettsége, míg a háromadagossal 4 héttel később. A legtöbb védőoltással ellentétben a rotavírus elleni vakcina beadásának nemcsak alsó, hanem felső életkori határa is van, amit be kell tartani. A kétadagos oltóanyag beadását mindössze 24 hetes életkorig be kell fejezni, idősebb életkorban már nem alkalmazható. A szakember hozzátette, érdemes időben érdeklődni az oltásokról, hogy a megfelelő védelem kialakulhasson a 6-24 hónapos életkorra, amikor a legnagyobb a kockázata a súlyos szövődményekkel járó fertőzésnek.
Gyerekkorban mindenkit beoltanak különböző betegségek ellen. Magyarországon nagyon jó a védőoltási fegyelem. De vajon meddig véd minket a védőoltás? Részlet a 2010. február 18-i élő adásból. Hány évig véd a védőoltás? A védőoltás, hogy ez mennyi ideig hatékony? Az örökké. Tehát hogyha valakit szabályosan a gyerekkori védőoltásokkal végig oltanak, akkor utána nem kell. Amíg él, Van benne annyi antitest, hogy védett. Ugye tudni kell azt, hogy Magyarországon rettenetesen jó a védőoltási fegyelem. Mumpsz, rubeola, bárányhimlő, de sorolhatnám az oltásokat, amik kötelezőek ugye rubeóla és sorolhatnám az oltásokat, amik javasoltak. A kötelező oltások között vannak a leggyakoribb gyermekbetegségek elleni oltások és szerencsére az oltási fegyelem olyan jó, hogy mindenki védett lesz. Ma már nincsenek óriási rubeola járványok, ma már nem halnak meg gyerekek rózsahimlőben, mert nem kell. Ma már ma már szerencsére az emberek védettek és nagyon sok oltást az orvos javasol. Nagyon sok oltást az orvos javasol.
Jelenleg a vakcinákat több mint 100 országban forgalmazzák. A rotavírus-fertőzés megelőzésére napjainkban két biztonságos és hatékony, törzskönyvezett oltóanyag áll rendelkezésre: a monovalens, humán, élő gyengített, orális rotavírus-vakcina (továbbiakban: Rotarix ®, GlaxoSmithKline Biologicals) és a pentavalens humán-bovin reasszortáns, élő gyengített, orális rotavírus-vakcina (továbbiakban: RotaTeq ®, Merck & Co., Inc. ). A két oltóanyaggal kapcsolatos legfontosabb ismereteket főként a Cohrane Független Adatbázis hatékonysági és biztonságossági analízise (41 vizsgálat, 186 263 résztvevő), az UpToDate evidence-based orvosi adatbázis és a WHO 2013 januárjában kiadott állásfoglalása alapján mutatjuk be. A Rotarix ® teljesen humán eredetű, a G1P[8] Wa RIX4414 élő, attenuált (a legelterjedtebb, embert megbetegítő) rotavírustörzset tartalmazza, mely egy amerikai kisfiúból izolált vad törzsből származik. Az oltásban lévő törzsben a G1 külső kapszidfehérje és a P[8] megtapadásért felelős fehérje található meg.
Nagy hólyagos kiütések sebesedtek, az embert lefestették fehérre fertőtlenítő oldattal. Ezek néha elgennyedtek, ez egy csúnya dolog volt. A rózsahimlő ugye a rubeóla, az pedig pici, apró kiütések az egész test szerte a szájban bizonyos foltok és magas láz. Pár nap alatt elmúlt kis mandulagyulladással. Pár nap alatt elmúlt ugye a gyerek kapta a lázcsillapítót és minden rendben volt, ez volt a rubeóla. Ugye ma már ez ellen is van oltás, a kisgyermekeket oltják ellene. Igazából ha nincs szövődmény, ezekkel semmi, de semmi probléma nincsen. Úgy hogy én azt hiszem, hogy ha a háziorvoshoz elviszi a gyereket kiütésekkel, akkor ezt tisztázni lehet. Sajnos a mai világban a gyermekeken található kiütések egyre gyakrabban az allergiának a jelei és biztos az, hogy ez a modern világ, ez a nagyon nagy változás, ez a sok műétel, ital s ez a rengeteg műség, ami minket körülvesz, elvezet oda, hogy egyre több allergiás gyerek van légúti, bőr, étel, satöbbi. És a ma született csecsemőknek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy valamilyen allergiás megbetegedése legyen mint az 50 százalékkal korábban szülötteknek.
000 öt év alatti gyermek halt meg és kétmillió került kórházba világszerte. Persze van, akinél csak enyhe lefolyású a betegség, de nem lehet megjósolni, ki az, aki kórházba kerül vagy meg fog halni miatta. A rotavírus úgynevezett RNS-vírus, egy életjelenséget nem mutató "kód". Olyan, mint egy titkos kóddal, vírussal fertőzött pendrive, amit ha bedugunk a számítógépbe, a gép automatikusan lefuttatja a programot a pendriveról, az életre kel, beindítja a nyomtatót, spamleveleket küld szét, akár tönkre is teszi a gépet stb. Egyértelmű: minden csecsemőnek javasolt az oltás, minél hamarabb, 6-8 hetes korban A legideálisabb a 6-8 hetes kor között megadni az első oltást, de van olyan oltóanyagtípus, amivel 20 hetes korig is van lehetőség az első oltás beadására, az oltási sor megkezdésére. Mindenkit érdemes beoltani, ez az álláspontja a WHO-nak, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémiának és az Európai Gyermekinfektológiai Társaságnak is. A világ vezető orvostudományi szaklapja, a több mint 6. 000 orvos, professzor, kutató által szerkesztett a legmagasabb szintű tudományos bizonyítékokkal alátámasztva javasolja MINDEN csecsemő oltását rotavírus ellen.
Mindkét vakcina együtt adható más, hazánkban is alkalmazott életkorhoz kötött oltással (pl. DTaP, IPV, Hib, HBV, PCV13). Nem javasolt egyik oltóanyag sem a vakcina összetevőivel szembeni súlyos allergiás reakció, ismert vagy feltételezett immunhiány, bélfejlődési rendellenességek, valamint anamnesztikus invagináció és átmenetileg aktuális lázas betegség esetén. Sem az anyatejes táplálás, sem a koraszülöttség nem képez ellenjavallatot. A koraszülöttekre vonatkozó, korlátozott mennyiségű adat azt jelzi, hogy mindkét oltóanyag adható a 27. terhességi hetet betöltött koraszülötteknek, kronológiai életkor szerint, 6 hetes kortól, testsúlytól függetlenül. A koraszülöttek rotavírus-vakcinációját a 2013. évi magyar védőoltási módszertani levél is egyértelműen javasolja. A védettség kialakításához a Rotateq ® oltóanyagból három adag szükséges. Az első dózist 6 hetes kortól, de legkésőbb 12 hetes korig kell beadni. A dózisok alkalmazása között legalább 4 hetet kell várni. Lehetőleg 20–22 hetes kor előtt, de legkésőbb 32 hetes korban be kell fejezni a teljes sorozatot.
Ettől a rendelkezéstől sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el. Ha mégis más helységben köteleznek munkavégzésre, az utasítás az Mt. -be ütközik, így megtagadható. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a munkavállaló az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Munkavégzés más munkakörben, más munkahelyen vagy más munkáltatónál? - Állj ki magadért!. Ha maradunk az előző példánál: a titkárnőt helyettesítő ügyintézőnek arra az időre, míg a titkárnő feladatait látja el, meg kell kapnia a titkárnő alapbérét. Ha viszont az ő munkaszerződése szerinti alapbére magasabb, akkor ezt kell megkapnia. Kollektív szerződésben ettől is lehetséges eltérés, de közalkalmazottak esetében ezt nem engedi a törvény. Szakszervezetként meg kell említenünk, hogy a munkajogi védelem is érinti a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást: Az üzemi/közalkalmazotti tanács elnökének munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához az üzemi/közalkalmazotti tanács egyetértése kell. A védett szakszervezeti tisztségviselő munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatása pedig kizárólag a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértésével történhet.
Az idén júliusban életbe lépett új Mt. jelentősen átírta a vasárnapi foglalkoztatás szabályait. A már elfogadott törvény utolsó pillanatban történt módosítása során a taxatív felsorolás egy új elemmel bővült: a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatók is jogosulttá váltak arra, hogy vasárnap rendes munkaidőben munkavállalókat foglalkoztassanak. Itt érdemes tisztázni a? vasárnap rendes munkaidőben foglakoztatás? A bedolgozói munkaviszony - Dr. Asztalos Dóra. fogalmát. A? rendes munkaidő? azt jelenti, hogy nem rendkívüli munkaidőben, tehát nem túlórában történik a foglalkoztatás. Az új törvény alapján a túlóra pótléka 100%, ugyanakkor azon munkáltatók számára, akik a törvény felsorolása alapján nem rendelhetnek el vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzést, vasárnapra a rendkívüli munkaidő (túlóra) elrendelése is tilos. Erre való jogosultság esetén a vasárnapra elrendelt túlmunka (túlóra) esetén a munkáltató egyrészt 100% pótlékot köteles fizetni, másrészt pedig figyelemmel kell lennie a munkavállalók számára elrendelhető túlórák maximális számára is, amely naptári évenként és munkavállalónként maximum 250 óra lehet.
Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. A munkáltató utasítási joga - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen. Joga van-e a munkáltatónak a munkavégzés helyét egyoldalúan megváltoztatni? - dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda. Budapest, 2021. július 7. Szerző: Dr. Zempléni Kinga ügyvéd
A törvény alapján a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más a székhelyén vagy telephelyén dolgozó munkavállalónak garantál. Emellett a munkáltatónak biztosítania kell azt is, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson. Forrás: Shutterstock A munkavállaló személyhez fűződő jogának tiszteletben tartását szolgálja az a szabály, hogy a munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkajogviszonnyal összefüggő adataiba. Ami a munkavégzés rendjét illeti, távmunkavégzés esetén főszabály szerint a munkavállaló munkarendje kötetlen. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló maga jogosult beosztani a munkaidejét. Emellett a felek abban is megállapodhatnak, hogy a munkavállaló munkaidejét a munkáltató fogja beosztani. Ez esetben a munkáltató ezeknek az időtartamoknak a betartását is köteles ellenőrizni és nyilvántartani – hangsúlyozta végezetül a D. JogSzerviz szakértője.
A felek munkaszerződésben kiköthetik, hogy a munkavállaló változó munkavégzési helyen köteles a munkát végezni. A változó munkahely nem terjed ki szükségszerűen a munkáltató teljes működési területére, a felek meghatározhatják annak terjedelmét. Annak ellenére, hogy a munkáltató működési köre az egész megye területére kiterjed, a felek megállapodhatnak hogy a munkavállaló kizárólag mely helységekben köteles munkát végezni. Amennyiben ilyen szűkítő megállapodást nem tartalmaz a munkaszerződés, a munkavállalók az egész megye területén foglalkoztathatók. Változó munkavégzési hely esetén az Mt. 76/C. §. (3) bekezdése értelmében szokásos munkavégzési helynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját a munkáltató beosztása alapján végzi. Ebben az esetben nem beszélünk átirányításról, kiküldetésről, a munkavállaló a beosztása szerinti telephelyre munkavégzés céljából megy, azaz a lakóhelyéről munkába jár. Abban az esetben, ha a munkáltató olyan telephelyére küldi a munkavállalót dolgozni, amely telephely nincs felsorolva a "leszűkített" változó munkavégzési helyek között, akkor beszélhetünk kiküldetésről, azaz arról hogy a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a munkahelyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót.
Gyakran előfordul, hogy a munkáltató más munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére utasítja a dolgozót vagy a munkaszerződésben/kinevezésben meghatározott munkavégzési helyen kívül utasítja munkavégzésre. Erre a törvény szerint lehetősége van, de ahogy már megszokhattuk, jó néhány feltételt szab a Munka törvénykönyve. Lássuk, mik ezek: A munkaszerződésben/kinevezésben a felek megállapodnak abban, ki a munkáltató, milyen munkakört tölt be a dolgozó, és általában azt is meghatározzák, mi a munkavégzési hely. Ha ettől bármely fél el akarna térni, közös megállapodással kellene módosítaniuk a munkaszerződést. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató átmenetileg anélkül térjen el a munkaszerződéstől, hogy azt módosították volna, így tudja kezelni például az átmeneti létszámhiányt, vagy ha egy szakmai képzésre a szomszéd megyébe kell küldenie a dolgozót. Ha letelik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, akkor természetesen az eredeti munkaszerződés szerint foglalkoztatják tovább a munkavállalót.
Gyakran előfordul, hogy a munkáltató más munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére utasítja a dolgozót vagy a munkaszerződésben/kinevezésben meghatározott munkavégzési helyen kívül utasítja munkavégzésre. Erre a törvény szerint lehetősége van, de ahogy már megszokhattuk, jó néhány feltételt szab a Munka törvénykönyv e – írja az. A munkaszerződésben/kinevezésben a felek megállapodnak abban, ki a munkáltató, milyen munkakört tölt be a dolgozó, és általában azt is meghatározzák, mi a munkavégzési hely. Ha ettől bármely fél el akarna térni, közös megállapodással kellene módosítaniuk a munkaszerződést. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató átmenetileg anélkül térjen el a munkaszerződéstől, hogy azt módosították volna, így tudja kezelni például az átmeneti létszámhiányt, vagy ha egy szakmai képzésre a szomszéd megyébe kell küldenie a dolgozót. Ha letelik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, akkor természetesen az eredeti munkaszerződés szerint foglalkoztatják tovább a munkavállalót.