A "Fokozatváltás a felsőoktatásban" című felsőoktatási stratégia egyik kitűzött célja, hogy azoknak az állampolgároknak is lehetőséget biztosítson a felsőoktatásban való részvételre, akik az ország hátrányos helyzetű régióiban élnek, és településük közelében nem található felsőoktatási intézmény. A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság megkezdte az egyeztetéseket az első Felsőoktatási Közösségi Képzőközpontok létrehozásáról. A részletekről Dr. Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára, Prof. Kisvárda közösségi főiskola szeged. Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere számolt be egy közös sajtótájékoztató keretén belül Kisvárdán. Palkovics László tájékoztatása szerint a központ lehetőséget teremt arra, hogy akár az önkormányzat, akár egy vállalat meghívjon az adott térségbe egy főiskolát vagy egyetemet, amely kihelyezett képzéseket indíthat el. "Ha a kisvárdai közösség úgy gondolja, hogy a gazdaság működtetéséhez szüksége van szakemberekre, akkor lehetőség lesz ezeknek a szakembereknek a helyben történő képzésére" – fogalmazott Palkovics László, hozzátéve, hogy a képzőközpontok segítségével helyben lehet tartani a magasan képzett szakembereket.
Pályázatot írt ki a Kisvárda Első Közösségi Főiskola Nonprofit Kft. pilot képzésekhez kapcsolódó ösztöndíjra. További részletek IDE kattintva találhatóak.
A projekt a Kisvárdai térség esetében hozzájárul a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatok megelőzéséhez, kezeléséhez, a fenntartható vidék megszervezéséhez, a kreatív városi stratégia megvalósításához, a fenntartható, tudás alapú gazdaság erősítéséhez. A projekt megcélozza a nemzetközi kapcsolatrendszer erősítését, kutatási és gazdasági hálózatokba történő bekapcsolódást. Kisvárda közösségi főiskola neptun. A projekt megvalósításában az Egyetem partnere az Kisvárdai Első Közösségi Főiskola Nonprofit Oktató Kft. A duális képzéssel a tanulmányok végére a diploma mellett több éves szakmai tapasztalattal vághat neki a pályakezdő a munkakeresésnek. Nem beszélve a szakmai kapcsolatokról, ami az az elhelyezkedés egyik kulcsa, illetve nem ritka, hogy a gyakorlati helyen ajánlanak munkalehetőséget a végzett hallgatónak. A kooperatív képzés annyiban más, hogy a tanulmányok első része ugyanúgy zajlik, mint a hagyományos rendszerben tanulóké, majd hatodik félév után nyílik lehetőség arra, hogy a hallgató egy vagy két gyakorlati félévet töltsön el egy vállalatnál - hogy pontosan mennyit, az rajta múlik.
Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: A reneszánsz ember - (6 db)
Be kell bizonyítanunk azt is, hogy a poszthumanista iskola tanai érdemben kapcsolódnak a reneszánsz problémájához, a lépték- és perspektívaváltás témájához. Ebben kulcs lehet a svájci művészettörténésznek, Nietzsche kollégájának, Jacob Burckhardtnak nagy reneszánszkötete. A mű gazdagságát képtelenség néhány bekezdéssel összefoglalni, összegezni, így azokra a rendkívül érdekfeszítő részleteknek a tárgyalására kell szorítkoznunk, amelyek az "ember"-nek mint olyannak a problémáját vetik fel. Burckhardt tézise ugyanis az, hogy a reneszánsz találja fel az ember kategóriáját. Szemben a teocentrikus középkorral, ahol az alkotó még az anonimitás jótékony burkába öltözhetett. Ne hazudj! – Az Öreg. Ismeretlenek a nagy középkori katedrálisok építőmesterei. Nem így a reneszánsz zsenijei. "Az ember szellemileg egyéniség lesz és olyanul ismer magára" – fogalmaz Burckhardt (Az olasz renaissance műveltsége, fordította Elek Artúr, Dante, Budapest, 1945, 71. ). A reneszánsz az első olyan korszak, amelyben az ember – persze elsősorban a művelt, alkotóerőt kifejtő, produktív férfi – önmagára utalt szuverén egyéniséggé válik.
100 éve született Szeli István akadémikus, irodalomtörténész, sok-sok nemzedék számára a nagybetűs Tanár Úr, a közkedvelt Szeli bácsi. Szeli István Zentán született 1921-ben, a budapesti egyetemen végezte tanulmányait, majd szülővárosában volt középiskolai tanár. A RENESZÁNSZ történelmi összefüggései. Az újvidéki egyetem 1959-ben létesített magyar irodalmi és nyelvi tanszékének tanára lett, 1969-ben az ő vezetésével alakult meg az újvidéki Hungarológiai Intézet, s az ő szerkesztésében jelenik meg a Hungarológiai Közlemények című folyóirat. Tagja lett az 1979-ben szervezett Vajdasági Tudományos Akadémiának is. Mint tudományszervező fejt ki igen fontos tevékenységet; nagy szerepet játszott abban, hogy a hetvenes évek során fejlődésnek indultak a jugoszláviai magyar irodalommal, folklórral és művelődéstörténettel foglalkozó kutatások. Irodalomtörténészi munkája során elsősorban a vajdasági magyar irodalom hagyományaival és történetével, illetve a magyar-délszláv kulturális kapcsolatokkal foglalkozott. Számos díjjal, kitüntetéssel méltányolták munkásságát, köztük van: Híd Irodalmi Díj (1981), Szenteleky Kornél-díj (1981), Szarvas Gábor-díj (1986), Írószövetség: Életmű Díj, (1987), A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1989), Bethlen Gábor Díj (1989), Vuk Karadžić-díj (1989), Zenta Pro Urbe Díja (1997).
Ezért 1830-ban Beszédes Józseffel és még néhány szakemberrel Pesttől a Fekete-tengerig hajózott, hogy a helyszínen ismerkedjenek meg a hajózási akadályokkal, a tervezett szabályozás módjaival és lehetőségeivel. A több hónapig tartó utazás folyamán sok tapasztalati anyag gyűlt össze, és ezt a későbbi szabályozás alkalmával felhasználták. Széchenyi kezdeményezésére az országgyűlés elfogadta a Dunát a Tiszával összekötő csatornáról szóló 1840. évi XXXVIII. törvénycikket. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről. Az Al-Duna szabályozásával kapcsolatos nézetei miatt vitába szállt vele a korszak másik nagy vízépítő mérnöke, Vásárhelyi Pál is, aki a precíz mérnöki megfogalmazást, az elképzelések konkrét kiindulási adatait, a tudomány matematikai alapjait kérte számon kollégáján. Matusik Ferenc, a reneszánsz ember. A vitában ő húzta a rövidebbet. Ennek következményeként is a folyószabályozások kapcsán sokáig csak Vásárhelyi Pál és Széchenyi István nevét emlegették.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Leonardo szinte mindenbe belekóstolt - legyen az szobrászat, építészet, várostervezés, anatómiai stúdiumok, természettudományos vizsgálatok, műszaki találmányok. Sok kortársa elítélte, amiért szétforgácsolta tehetségét. Viszonylag későn, csak a XX.
Csak a Jeromost és Keresztelő Jánost ábrázoló táblával végzett, Masaccio 1428 őszén pestisben meghalt, de nem kizárt, hogy riválisai mérgezték meg. A reneszánsz ember teljes film. Stílusát kimondottan nem folytatták, de hatása Filippo Lippi, Fra Angelico, Andera del Castagno és Piero della Francesca művein érezhető. A Brancacci-kápolnát tanulmányozta Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello is, és a fényhatás szobrászi alkalmazása terén építettek művészetére. Masaccio, Brunelleschi és Donatello mellett a nagy firenzei triász festő tagja, "inkább megteremtője, mint megújítója a festészetnek" – írta róla Stendhal. Leon Battista Alberti gigászi úttörőnek nevezte, az életrajzíró Giorgio Vasari szerint "tulajdonképpen ő találta fel a festés helyes módját".