JÓKAI MÓR A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI (Történelmi színmű) Színpadra alkalmazta: Sediánszky Nóra Jelmeztervező: Varjas ZsófiGrafikai tervezők: Bánki Ákos és Szöllősi GézaZenei effektek: Borlai GergőMozgás tervező: Gyöngyösi TamásRendezőasszisztens: Fülöp AngélaÜgyelő: Lengyel JánosSúgó: Kovács Katalin Rendező: Tasnádi Csaba Köszönet a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hogy Gödölle Mátyás történész-művészettörténész úr segítségével hozzájárultak a darab látványvilágának megalkotásához. ________________________________________ "Mert gyáva vagy te is, mint minden civil! " – süvít a mondat és hasít Ödön dobhártyájába a Buda bevétele előtti éjszakán.
JÁSZAI LÁSZLÓ Tormándy Pál: VASS GYÖRGY Remigia nővér: TIMKÓ ESZTER Pallwitz Ottó: SZAKÁCS TIBOR Haynau: INCZE JÓZSEF Goldner: KATONA ZSOLT Zichy: BÁNFÖLDI SZILÁRD Josephine: KÉNER GABI Theresa nővér: SZELŐCZEY DÓRA Hölgyek, Huszár, Inas, Diák I., II., stb. A Kőszívű Ember Fiai. szerepében: Király Orsolya, Radics Réka, Siklódi Szilvia, Incze Máté, Darányi Ádám, Katona Zsolt, Tóth Zoltán, Rékasi Szabolcs, Szénási Roland, Balogh Martin Zene: TOLCSVAY BÉLA Díszlet: EGYED ZOLTÁN Jelmez: VESZTERGOMBI ANIKÓ Dramaturg: FALUSSY LILLA A rendező munkatársa, koreográfus: SZELŐCZEY DÓRA Mozgás - vívás: GYÖNGYÖSI TAMÁS Rendező: SEREGI ZOLTÁN Bemutató: 2016. október 14. Nagyszínpad
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5. ) A márciusi ifjak egyike, regényíró, a "nagy magyar mesemondó", országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is. Koszivu ember fiai tartalom. Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájácskeméten 1842–44 között jogot tanult.
Prielle Kornélia operetténekes, Prielle Péter és Lang Berta leánya. Férje Borsody Vilmos színigazgató akivel 1887-től együtt is szerepeltek (elhunyt – Budapest, 1923. feb. 15. ). 1882 -ben Benda Jenő író, újságíró 1894 -ben Szép Ernő költő, író, újságíró 1921. december 18-án Hořec Jaromír († Prága 2009. november 22. ) cseh költő és újságíró 1930. Kölcsey Ferenc remek epigrammája - Huszt. november 11-én Moskalyk Antonín († Brno 2006. január 27. ) cseh filmrendező Testvértelepülés [ szerkesztés] Szirmabesenyő, Magyarország (2017. december 14-től) Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Kölcsey Ferenc: Huszt ( epigramma) Kreutzer Andrea – Szoleczky Emese 2016: A huszti vár a Rákóczi-szabadságharcban. In: Művészet és mesterség. A református templom Huszton (orosz nyelven) Hivatalos weboldal Mihály János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV.
Jöjjön Kölcsey Ferenc: Huszt verse. Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. Kölcsey Ferenc: Huszt. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! Köszönjük, hogy elolvastad a Huszt verset! Mi a véleményed Kölcsey Ferenc költeményéről? Írd meg kommentbe!
A vers első felében a kulcsszó a "rom", ami a hely történetét idézi fel, hiszen valamikor ez a rom egy erős vár volt. A kárpátaljai Huszt vára a 14. században épült, és bevehetetlennek tartották. Komolyabb történelmi szerepre a Rákóczi-szabadságharc idején tett szert, amikor a felkelők fontos központja lett (ezért a nemzeti függetlenség jelképévé nemesült). A szabadságharc bukása után az osztrákok visszafoglalták a várat és a császár parancsot adott a lerombolására (a Habsburgok sok magyar várat leromboltattak, hogy ne lehessenek a magyar felkelők katonai támaszpontjai), de a magyarok ezt az utasítást nem hajtották végre. Aztán 1766-ban három helyen villám csapott a várba, amely kigyulladt, és mivel a tűz elérte azt a tornyot, ahol a lőport tartották, az egész vár felrobbant és a levegőbe repült. Kölcsey ferenc huszt elemzése. Soha nem építették újjá. Ez az oka, hogy Kölcsey már csak füstös, kormos, égbe meredező falakat láthatott. A vers beszélője a huszti vár romjai között látomást lát: egy kísértet jelenik meg neki.
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Huszt A Huszt című epigrammában a dicső múlttal szemben a költő jelenre hívja fel a figyelmet. A jelenben kell cselekedni, és nagy dolgokat kell véghezvinni. Az 1-4. sorig romantikusan színezett elbeszélés, az 5-8. sorban valóságos drámai jelenettel folytatódik. Huszt (település) – Wikipédia. A régi dicsőség árnyalapjának szózata és tanításának szigora egy szállóigévé vált parancsban összegződik: "Hass, alkoss, gyarapíts: és a haza fényre derül". A történelmi körülmények: 1832-36-os országgyűlés felosztása, az 1830-31-es Lengyel felkelés vérbefojtása ismét újabb kétségbeesése taszítja Kölcseyt. Így a három költői korszak 1837-38 között ebben a hangulatban tart. Ennek a korszaknak jellemző verse: Zrínyi második éneke. Reader Interactions